A repceméz hatása. Avagy: ezért érdemes fogyasztani!

A kezdetek

A méz története egészen a kőkorig nyúlik vissza, az ember ugyanis már ebben az időben is fogyasztotta. Bár ekkor még gyakorlatilag elrabolta a méhektől. Az idő előrehaladtával viszont elkezdtünk tudatosabban méhészkedni. A méz nagyon fontos szerepet töltött be hiszen az egyetlen édesítőszer volt, a jelentősége azonban csökkent. Napjainkban az egészséges táplálkozás része, fogyasztása a magyarok körében átlagosan 1 kg/fő/év.

A repce, mint mézelő növény

A repce a káposztafélék családjába tartozó olajnövény. Kiváló mézelő, mivel a méhek számára a virágpora és a méze is nagyon tápláló, hektáronkénti mézhozama elérheti akár a 200 kg-ot. Az ország egész területén termesztik, tavaly a vetésterülete mintegy 180 ezer hektár volt. A repceméz előállítása mégis a Dunántúl déli és nyugati megyéiben a legjelentősebb.

Krémes mézes

A repceméz a kitermelést követően folyékony, barna színű. A magas szőlőcukor tartalom miatt viszont nagyon hamar, csupán pár nap alatt kristályosodik. Nagyon krémes, kenhető állagúvá válik, a színe pedig a krémszíntől a halvány sárgáig terjed. Ezért a tulajdonságáért krémméznek is nevezik. Ízét tekintve gyengéd, kellemes ízű. Fogyasztható önmagában lefekvés előtt, de felhasználható kenyérre kenve vagy kávéba is. A teához kifejezetten passzol, de sütés, főzés során is remek ízesítő lehet.

A repceméz hatása, avagy a legősibb gyógyszer

Elmondhatjuk, hogy a méz nagyon ősi terápiás szer. Már az ókorban is használták sebgyógyításra, lázas betegek kezelésére. Több kutatásban is beszámoltak róla, hogy a mézek antibakteriális, vírus - és gombaellenes szerként működnek, de erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatásuk is van.

Remek a megfázás ellen, hiszen gyorsítja a gyógyulás folyamatát. Nem elhanyagolható szempont a glikémiás index sem. Ez a mutató egy 0-tól 100-ig terjedő skálán lévő számérték, mely azt mutatja meg hogy az adott táplálék milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. A méz esetében ez átlagosan 50-55 körül van, míg a cukoré 68. Vagyis az előbbi lassabban emeli meg a vércukorszintet és hosszabb idő alatt szívódik fel. A két édesítőszer kalóriatartalma nagyjából megegyezik, ebből a szempontból az előbbi nem mondható egészségesebbnek. Azt viszont fontos tudni, hogy a méz vitaminokat (pl.: B1, B2, B6 és C-vitamin) és ásványi anyagokat (kalcium, kálium, magnézium, vas, cink stb.) tartalmaz, aminek köszönhetően kiváló immunerősítő.

A mézről kimutatták, hogy rendelkezik némi prebiotikus hatással, vagyis segíti a bélrendszer védelmét a kórokozókkal szemben és elősegíti a probiotikumok szaporodását. Ezt a táplálékot tehát szuperélelmiszernek is nevezhetjük, hiszen a meghatározás szerint ideális tápanyagtartalmuk mellett más kedvező élettani hatással is rendelkeznek, valamint mesterséges adalékanyagokat sem tartalmaznak.

A mézeken belül a repceméz kevésbé ismert, bár nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező fajta. A repceméz fogyasztása ajánlott az érzékeny gyomrúaknak, hiszen a legkevésbé savas, sőt enyhén lúgos kémhatású méz. Ezért kedvez a savtúltengésben szenvedőknek és manapság egyre gyakoribb alkotóeleme a különböző lúgosító kúráknak is. Emellett fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatással is bír, ezért segíti a sebek gyógyulását. Magas vastartalma miatt vérszegénység ellen is javasolt. A nagy mennyiségű szőlőcukor következtében kiváló az energizáló képessége, segíti a gondolkodást és a tanulást. Fizikai és szellemi munkát végzőknek, valamint sportolóknak is érdemes fogyasztani.

Egy teáskanálnyi repceméz nagyjából egy tablettányi szőlőcukrot tartalmaz ezért a javasolt napi adag 1-2 evőkanál (20-30 gramm).

Természetesen, mint minden másnak, a mézfogyasztásnak is lehetnek hátrányai. Azon túl, hogy nagy mennyiségben fogyasztva elhízást okozhat, tartalmazhat növényvédőszer maradványokat, antibiotikumokat és nehézfémeket. Ezeken felül szennyezett lehet kórokozókkal is. Közülük a legjelentősebb a Clostridium botulinum nevű baktérium, ami a botulinum nevű toxint termeli. Ez a spóra az idegrendszert támadja meg, izomgörcsöket és légzési nehézséget okoz. Ennek következtében tilos mézet adni 1 éves kor alatti gyermeknek, hiszen az ő immunrendszere még nem elég fejlett a kórokozó elpusztításához. Fogyasztása veszélyes lehet még az idősekre és az immunhiányos egyénekre. A felnőttekre nézve ez a kórokozó kevésbé veszélyes, mivel a mézben előforduló kis mennyiséget az egészséges szervezet könnyedén legyőzi. Kerülni a fogyasztását emellett azoknak lehet szükséges, akik allergiások a repce pollenjére vagy ismert méhcsípés-allergiájuk van. Azonban más pollenallergiák esetén is felléphet keresztallergia a mézzel szemben.