Az Egyesült Államok ismét „keménykedni” akar Kínával, a tervezett 25 százalékos importvám azonban könnyen visszaüthet az amerikai gazdákra. Ha az ázsiaiak hasonlóan brutális vámot vetnek ki az Újvilágból érkező szójára, annak a brazil és más dél-amerikai termesztők lehetnek a nyertesei.
Dr. Nagy István kapott bizalmat
Hosszú évek után újra agrárvégzettségű szakember került a mezőgazdaságot felügyelő minisztérium élére dr. Nagy István személyében. Az új tárcavezető szerint az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata a hazai agrárium versenyképességének javítása lesz. Összefogást sürget az új miniszter az agrárgazdaságban, ezért a legkisebbtől a legnagyobbig minden egyes ágazati szereplőre feltétel nélkül számít.
Az új ciklus két fontos változással kezdődik: új néven, Agrárminisztérium megnevezéssel működik ezentúl a Földművelésügyi Minisztérium, és visszakerülnek a szaktárcához a vidékfejlesztési feladatok, így a korábban a Miniszterelnökséghez tartozó államtitkárság ismét integrálódik a tárcába.
Nagy István négyévnyi parlamenti államtitkári tevékenység után ül át a negyedik Orbán-kormány agrárminiszteri bársonyszékébe. Az új miniszter több szálon is kapcsolódik a szakmához, hiszen az agrármérnöki végzettség mellett aranykalászos méhészgazda és hivatásos vadász képesítése is van. 2010 óta a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a Győr-Moson-Sopron megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselője.
A jövő egyik stratégiai kérdésének az öntözhető területek növelését jelölte meg az új miniszter. Nagy István elsősorban a felszíni vizek felhasználására helyezné a hangsúlyt, a cél, hogy a következő években 400-500 ezer hektárra növeljék az öntözhető terület nagyságát.
Az ágazat fejlesztése szempontjából szintén meghatározó erővel bír a munkaerő kérdése. A hiányzó munkáskezeket a közfoglalkoztatottak átirányításával pótolná Nagy István, aki szerint a következő években akár ötvenezer közmunkás találhatja meg számítását az agráriumban. Elképzelései szerint változnak majd az öröklési szabályok is, ami reményei alapján ellenzéki támogatással lehetőséget ad a mezőgazdaságot szerinte gúzsba kötő osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére. A földhasználatban marad a nagybirtok és kisbirtok 20:80 százalékos megoszlása.
Az agrártárca újdonsült vezetője kinevezése óta többször megerősítette, hogy tudás nélkül nem lehet sikeres a megújuló agrárium, ezért fel kell készíteni a hazai mezőgazdaságot, hogy nyitott és kész legyen az új információk, megoldások befogadására, ezzel párhuzamosan pedig meg kell újítani az agrárszakképzést és az agrár-felsőoktatást is. Nagy István szerint növelni kell a magyar kutatók hazai megbecsülését, és ki kell használni azt a szellemi potenciált, amely a magyar agrárkutató intézetekben van.
Az új miniszter egyik legfőbb célja, hogy a mezőgazdaság 20 millió embert láthasson el élelmiszerrel, az export pedig elérje a 70-80 százalékos feldolgozottsági szintet. Ehhez szükséges a feldolgozóipar és az integrációs kapcsolatok fejlesztése, hosszabb távon pedig a teljes hazai feldolgozóipar és kereskedelem magyar kézbe kerülése lenne az elérendő cél.
Nagy István a miniszterjelölti meghallgatásán, majd kinevezését követően számos fórumon több fontos célt is megfogalmazott az új parlamenti ciklusra. Ilyen az új fehérjeprogram végrehajtása a GMO-s szójaimport kiváltására, illetve csökkentésére vagy az állattenyésztőket és a kertészeket célzó kockázatkezelési rendszer a betegségek és járványok miatti kockázatok, illetve a piaci árkockázatok kezelésére. Tervek között szerepel az állami kockázatvállaláson alapuló hitelalap létrehozása azok számára, akik a piaci alapú agrárhitelezésből kiszorulnak. Az elérendő célok között szerepelt az üveg- és melegházi kertészeti terület megkétszerezése annak érdekében, hogy ne külföldi, hanem magyar tavaszi primőrökkel lehessen kielégíteni a hazai fogyasztói igényeket. Az új tárcavezető szintén nagyon fontosnak tartja a precíziós fejlesztések támogatását. Kiemelt kormányzati célnak nevezte a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának csökkentését, a talajkímélő és talajmegújító technológiák, valamint a hatékony öntözési módszerek terjesztését. A fenntartható mezőgazdasági termelés eléréséhez szerinte szükséges a vidéken élő kis- és közepes mezőgazdasági termelők számára a megfelelő szabályozási környezet kialakítása.
Nagy István úgy véli, a mezőgazdaság egyértelműen stratégiai ágazat, mivel a Föld lakossága 2050-re 9 milliárdra növekszik, így 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, miközben a termő-terület várhatóan 30 százalékkal, az ivóvízkészlet 40 százalékkal csökken. A következő időszak egyik legfontosabb feladata így a versenyképesség javítása lesz. A területhasznosításnak, a termelés színvonalának az elkövetkező 10-15 év alatt el kell érnie az EU-15-ök szintjét, ezzel Magyarország agrárgazdasága húszmillió ember ellátására lehet képes – fogalmazott az új miniszter.
Létezik már olyan eljárás, amely képes kimutatni bizonyos gyomféléknek a vegyszerekkel szembeni ellenállóságát. Az Angliában kifejlesztett eszköz a humán terhességi teszt elve alapján működik.
Vegyszerek helyett a továbbfejlesztett mechanikus gyomirtó eszközök, valamint a robotok lehetnek a növényvédelem jövőbeni eszközei. Legalábbis ezt sugallták a június közepén megrendezett Cereals 2018, vagyis Anglia egyik legnagyobb, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kiállításának szakmai előadásai.
