Milyen módszerekkel győzhetjük le a veszélyes betegséget?
A gabonatermesztők számára egyes évjáratokban a legnagyobb kihívást a kalász megóvása jelenti a fuzáriumos fertőzéstől. Erre jó példa volt a tavalyi év, amikor a csapadékos májusi időjárás következtében a megbetegedés járványos méreteket öltött.
Bizonyítottan kiváló hatás a toxintartalom csökkentésében
2019-ben országszerte komoly problémát okozott a fuzárium és a gabonafélék toxinterheltsége. A szűk vetésforgó (2019-ben a szántóterület 58%-án termeltünk gabonaféléket) és a gombafertőzéseknek kedvező időjárás miatt a tavalyihoz hasonló problémás évjáratok gyakoribb előfordulásától kell tartani. Ugyanakkor a hatóanyag-kivonások miatt az olcsóbb, de jó biológiai hatékonyságú készítmények kiesnek/kiestek a termelők kezéből.
5. rész: cukorrépa
Az előző év növényvédelmi problémáival foglalkozó sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk, amely ezúttal a cukorrépában tapasztaltakról szól. Ez a növény egykor a szántóföldi növénytermesztés „nagy” növénye volt, termesztése egyaránt jelentett nagy szakmai kihívást és egyben jelentős jövedelmet, ha az sikeresnek bizonyult. Mára sajnos jóval kisebb a jelentősége, de növényvédelmi szempontból még mindig képes feladni a leckét.
Betiltották az ellenük hatékony rovarölő szerek jelentős részét
Az elmúlt években zajló hatóanyag-kivonási hullám talán egyetlen területét sem érintette olyan súlyosan a szántóföldi növényvédelemnek, mint a talajlakó és a fiatalkori kártevők elleni védekezést a kapásnövényekben. Miközben a csávázásban és a talajfertőtlenítésben használt felszívódó rovarölő szerek által nyújtott biztonság miatt „elszoktunk” ezeknek a kártevőknek a komolyabb jelenlététől, fel kell készülnünk rá, hogy a kártételük újra növekedni fog.
A repce tápanyag-utánpótlásában a makroelemek mellett fontos szerepet tölt be a mikroelemek pótlása is. A makroelemeket a gazdák pótolják a különböző összetételű műtrágyák segítségével, de a mikroelempótlásról sem szabad megfeledkezni.
