Egy nagyobb tétel gabona minőségét meglehetősen nehéz pontosan meghatározni, hiszen a mintavételezés során – az anyag inhomogenitása miatt – gyakran fals eredmények születnek.

Az állományban áttelelő fajok miatt nő az őszi kezelések szerepe

Az elmúlt években jelentős változás tapasztalható az őszi kalászosok gyomnövényeinek körében. Egyre inkább növekszik azoknak a jelentősége, amelyek már az őszi időszakban kicsíráznak, és együtt telelnek át a kultúrnövénnyel. Ez várhatóan hatással lesz az alkalmazott gyomirtási technológiákra is, még inkább előtérbe kerülhet az őszi gyomirtó kezelések kérdése.

Éghajlat-változás, hatóanyag-kivonások, fajtaváltás, egyszikű gyomok terjedése, őszi rovarkártétel és gabonavírusok…és a sort még természetesen lehetne folytatni. Az eredője mindezen tényezőknek az, hogy ha jövedelmezően szeretnénk a jövőben is kalászos gabonát termelni, át kell gondolnunk az eddig alkalmazott technológiai elemek hatékonyságát, és ha indokolt, változtatnunk/fejlesztenünk kell.

A korábbi vetésidő és a hatóanyag-kivonások sem segítik a védekezést

Egyes évjáratokban sok a vírusos megbetegedés az őszi árpában? Igen, tudjuk, talán meg is szoktuk. Semmi baj, a búzákkal kezdjük a vetést, az őszi árpa kicsit később kerül majd a földbe, így elkerüli a vírusokat! Sok gazdálkodó fejében fordulhattak meg ezek a gondolatok, amelyek részben elősegíthették, hogy az őszi búzákban is egyre többször látunk vírusos növényeket. De mi lehet az oka az ugrásserű terjedésüknek?

A gazdaságilag meghatározó őszi vetésű szántóföldi növényeink közül az őszi káposztarepce tekintetében az elmúlt években egyre inkább előtérbe került a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás, kifejezetten a mikroelempótlás lehetősége.