A termesztett növényeket sokféle stresszhatás éri a vegetáció alatt, amely a termés komoly vámszedője lehet. A kedvezőtlen téli időjárás, szárazság vagy túlzott csapadék, forróság, esetleg erős lehűlés, a herbicidek vagy más növényvédő szerek káros mellékhatása többmázsás vagy akár -tonnás nagyságrendű veszteséget is okozhatnak.
Különböző éréscsoportú fajták tesztelése a Hajdúságban
A szója vetésterülete hazánkban az elmúlt évek során jelentősen növekedett: 2014-ben alig haladta meg a 40 ezer hektárt Magyarországon, ami az elmúlt években 60-70 ezer hektár között változott, azonban a klimatikus és talajadottságok alapján körülbelül 300 ezer hektár alkalmas a szója termesztésére.
Az étkezési szokások és a kereslet megváltozásával az elmúlt években kétszeresére nőtt a durumbúza vetésterülete Magyarországon. Az MF Agrária olasz mintára szerveződött zárt termelési integrációt működtet, amelyben a vetőmagot a legszigorúbb körülmények között saját maguk szaporítják és fémzárolják annak érdekében, hogy megfelelő kiindulási alapot biztosítsanak a jó minőségű termés eléréséhez.
Az elmúlt években a szója vetésterülete és jelentősége a szántóföldi növénytermesztésben jelentősen nőtt. Egyre többen alkalmazták vetésforgóban a szóját, ami nem pusztán a jelentős mértékű támogatásoknak köszönhető, de előnyös agronómiai tulajdonságainak is. Jó előveteménye lehet a különböző kalászos és kapás kultúráknak, a silókukoricának.
A február a legtöbb gazdaságban a tavaszra történő felkészülés jegyében telik. Az első feladatok közt jelentkezik – különösen, ha gyorsan melegedik az idő – az őszi kalászosok és a repce tavaszi fejtrágyázása.
