Az őszi búza aktuális tápanyag-utánpótlási lehetőségei

Minden szemcse azonos hatóanyagokat tartalmaz, szórásképe jó, így a hatóanyagok táblán belüli eloszlása is megfelelő lesz. Kiváló és gyors oldódásának köszönhetően akár vetéssel egy menetben, starterként vagy ha erre a vetőgép nem alkalmas, közvetlenül vetés előtt kijuttatva is alkalmas a búza foszfor- és káliumszükségletének biztosítására.

FOSZFORRA ÉS KÁLIUMRA MÁR ŐSSZEL SZÜKSÉG VAN

Fontos, hogy a foszfor az intenzív gyökérfejlődés és bokrosodás motorja. Az őszi búza foszforigényes növény, 8 t/ha hozamhoz 88 kg foszfor-hatóanyagot vesz fel a talajból. Az őszi bokrosodással bezárólag a búza a teljes foszforszükségletének az 1/3-át veszi fel. Az őszi búza a teljes növekedési ciklusa során folyamatosan vesz fel foszfort, melynek üteme követi a szárazanyag-felhalmozódás ütemét. A korai vegetatív szakaszban a bokrosodással bezárólag a búza a gyökérképződés során még lassan veszi fel a foszfort. Ugyanakkor ez a kezdeti felvétel kritikus a gyökérfejlődés és a bokrosodás szempontjából. A szárbaindulástól a virágzásig a foszforfelvétel felgyorsul, majd a szemkitelítődés és érés szakaszában is folyamatos. A szárazság egyrészt csökkenti a foszfor mobilitását, másrészt pedig károsítja a gyökérfunkciót. Mivel a foszfor a talajban immobilis és felvételét nagyban befolyásolja a talaj nedvességtartalma, ha a talaj kiszárad, az jelentősen csökkenti a gyökér foszforfelvételét, még magas felvehető foszfortartalom esetén is. Másrészt a szárazság csökkenti a gyökértömeget, korlátozza a gyökér hosszirányú növekedését, a gyökérszőrök mennyiségét, ezáltal a tápelem felvehetőségét. Így szárazságban a helyes foszfortáplálás kiemelten fontos. Ha nem tud elég foszfort felvenni a növény, akkor a búza virágai elhalnak. Ez egyértelmű hozamcsökkenést okoz. Ráadásul a foszfor növeli a klorofilltartalmat és védi a levél szerkezetét, lehetővé téve a búza számára a fotoszintézis és a szárazanyag-felhalmozódás fenntartását vízhiány esetén is. A megfelelő foszforellátottság mélyebb gyökérzónát eredményez, ezért a búza elérheti a mélyebb rétegekben raktározott vizet és tápelemeket.

A búza káliumfelvétele is nagy, 8 t/ha hozam esetén 144 kg/ha. A bokrosodással bezárólag a búza káliumfelvétele viszonylag mérsékelt, de a fiatal növényekben a káliumkoncentráció ekkor a legmagasabb. Ez a szakasz alapozza meg a fagytűrést és a sejtfalak rugalmasságát. Az igazán kritikus szakasz a szárbaindulástól a kalászolásig tart, ezután a káliumfelvétel szinte teljesen leáll. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a homokos vályog fizikai féleségű talajokon a nagyobb mennyiségű őszi-téli csapadék a gyökérzóna alá moshatja a káliumot (és a ként is), ezért még fontosabb a megfelelő mélységű gyökérzóna kialakítása. Ennek tápelem-utánpótlási háttere nem korlátozódik csak a megfelelő foszfortrágyázásra, hiszen a magnézium és a nitrogén-utánpótlás, sőt a kalciumellátottság is jelentősen befolyásolja azt. A kálium felelős a növények gázcserenyílásainak működtetéséért, ezért a korai, intenzív felvétel közvetlenül meghatározza a búza ellenállóképességét. Ezenkívül segíti a cellulóz- és ligninszintézist, ami elengedhetetlen a megdőlés elleni védelemben. Száraz tavasz esetén a kálium segít fenntartani a sejtekben a turgort, így a búza jobban el tudja viselni a hőséget. És végül a káliummal jól ellátott sejtek vastagabb falúak, így a gombabetegségek (rozsda, lisztharmat) nehezebben tudják megtámadni a növényt.

A fentiekből következik (a PK-igény már ősszel jelentkezik és kora tavasszal intenzívvé válik), hogy a foszfort és a káliumot alapműtrágyaként ősszel, a vetés előtt kell kijuttatni. Erre a legjobbak az NPK-műtrágyák, melyek közül a talaj- és a növény tápelem-ellátottsága alapján érdemes megválasztani. Ráadásul egyes NPK-műtrágyák kalciumot, magnéziumot és ként is tartalmaznak, melyek szintén nélkülözhetetlenek a búza fejlődéséhez. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az NPK 10-20-10 és az NPK 10-20-5 a megfelelő műtrágya. Azonban gyenge kálium- és jó vagy igen jó foszforellátottság esetén inkább káliumtúlsúlyos, NPK 8-16-24, jobb kálium- és gyengébb foszforellátottság mellett viszont a NPK 8-15-15 vagy az NPK 4-24-24 használata javasolható.

NITROGÉN ÉS MÁSODLAGOS TÁPELEMEK PÓTLÁSA

Bár a fenti NPK-műtrágyák tartalmaznak nitrogént, és összetételtől függően kalciumot, magnéziumot, ként, sőt bórt is, ezek mennyisége (persze ez dózisfüggő is) alulmarad a búza szükségletéhez képest.

Mivel vetésig biztosítanunk kell azt a nitrogénmennyiséget, melyet a növény tavaszig (fejtrágyázásig) felhasznál, ha az NPK-val nem tettünk ki legalább 35 kg/ha nitrogént, akkor a fennmaradó részt érdemes starterműtrágyázással pótolni. Erre, a körülményektől függően, több alkalmas termék is létezik. A nitrogén, a kalcium és a magnézium egyidejű pótlására a nem talajsavanyító hatású Pétisó, illetve a savanyú talajok kémhatását emelő, több kalciumot és magnéziumot biztosító Green Max a legalkalmasabb. Hektáronként 100 kg Pétisóval a búza kalcium- és magnéziumigényének kb. 12, illetve 10 %-át, ugyanilyen nitrogéndózis mellett a Green Maxszal felét, illetve egyharmadát lehet pótolni. A többit persze fedezheti az NPK műtrágya kalcium- és magnéziumtartalma, illetve a fejtrágyaként adott Pétisó vagy Green Max. A talaj pH-értéke a tápanyagok hasznosulását is jelentősen befolyásolja. Savanyú talajokon a kijuttatott foszfornak akár csak a fele hasznosul, miközben a nitrogén és a kálium felvétele is visszaeshet – pH 5,5 mellett akár 23%-kal. Ez olyan mértékű tápanyagveszteség, amely a gazdaságosság szempontjából sem hagyható figyelmen kívül. A fentiek miatt a Pétisót ott javasoljuk, ahol a cél a további talajsavanyodás megakadályozása vagy a kisebb mértékű kalcium- és magnéziumpótlás, a Green Maxot pedig ott, ahol a talaj savanyodását szeretnénk orvosolni vagy nagyobb mennyiségű kalciumot és magnéziumot kell pótolnunk.

Amennyiben a starterműtrágyázással a nitrogén mellett inkább a kalciumot és a ként szeretnénk pótolni, a megoldás a Pétisó+S 24-12 vagy a Pétisó-S Max 20-18. Az előbbi kevesebb, az utóbbi több kalciumot és ként biztosít a búzánknak, azonos nitrogéndózis mellett. Természetesen ezek ként is tartalmazó granulált műtrágyák is alkalmasak fejtrágyázásra, így, ha ősszel a kalcium- magnéziumpótlást (Pétisó vagy Green Max) választjuk, akkor a Pétisó+S 24-12 vagy a Pétisó-S Max 20-18 használatával tavasszal még mindig van lehetőségünk a nitrogén, kén és részben a kalcium egyidejű pótlására fejtrágyaként.

A legjobb tápanyag-utánpótlási stratégia mindig a kiegyensúlyozott, a növény igényéhez alkalmazkodó tápelemarányok biztosítása, nemcsak a nitrogén, a foszfor és a kálium, hanem a kalcium, a magnézium és a kén tekintetében is. Természetesen itt nincs vége a sornak, de a mikroelemek hatékony utánpótlási módja a lombtrágyázás, ami jelenleg nem aktuális. (x)

Kérnénk megjeleníteni a social ikonokat (FB, Insta, LI) a cikk végén, melyek a social platformjainkra vezetnek, illetve a csatolt logónk is legyen kattintható és vezessen a weboldalunkra:
 

Szerző: Dr. Varga Csaba szaktanácsadó és fejlesztési főmunkatárs Nitrogénművek Zrt.