Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az agrárkamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átvilágításának szeptember 24-én ismertetett eredményei komoly számokat hoztak nyilvánosságra, ám néhány nappal később már legalább ennyire fontos kérdés, hogyan alakítják át ezek alapján a gazdálkodók egyik legfontosabb szakmai szervezetének működését.

Zoltán Péter, a NAK átvilágításáért felelős kamarai biztos tájékoztatása szerint a vizsgálat során összesen mintegy 14 milliárd forintnyi olyan korábbi kiadást azonosítottak, amelyeket politikai tevékenységhez, illetve megkérdőjelezhető személyi juttatásokhoz kapcsoltak. A biztos ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a vizsgálat szerint a kamaránál vagyonvesztés nem történt.

A nyilvánosságra hozott tételek között szerepelt külföldi gazdatüntetések 30 millió forintos támogatása, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem 2024-es és 2025-ös, összesen 8 millió forintos támogatása, valamint 93,5 millió forint értékű, az átvilágítás során megkérdőjelezhetőnek minősített megbízási és munkaszerződés. Két, országgyűlési választást megelőző politikai rendezvényhez további 191 millió forintos költséget kapcsoltak.

Az átvilágítás a nagyobb értékű kommunikációs és rendezvényszervezési szerződéseket is érintette. A nyilvánosságra hozott adatok szerint Győrffy Balázs korábbi kamarai elnök lemondását megelőző napon három kommunikációs keretszerződést kötöttek bruttó 1,8 milliárd forint értékben, míg 2020 és 2026 között 2,4 milliárd forint értékű rendezvényszervezési szerződés kapcsolódott a Balásy Gyulához tartozó cégcsoporthoz.

Több mint 11 milliárddal csökkenhetnek a kiadások

A gazdálkodók számára azonban a következő időszak változásai lehetnek igazán kézzelfoghatók.

A kamara működési költségeit a tervek szerint 11,1 milliárd forinttal csökkenthetik. Ez az éves költségvetés több mint egyharmadának felel meg, a megtakarítás közel fele pedig személyi jellegű ráfordításokból származhat. Zoltán Péter közlése szerint mindezt úgy kívánják végrehajtani, hogy a NAK érdemi szakmai munkája ne sérüljön.

A szervezeti átalakítás már elkezdődött. A közölt adatok szerint eddig 70 munkavállalótól váltak meg, a következő hetekben pedig további mintegy 50 fős létszámcsökkentés várható.

Mindez azért is figyelemre méltó, mert a kamara a magyar agráriumban nem pusztán érdekképviseleti szervezetként van jelen. A falugazdász-hálózaton keresztül napi kapcsolatot tart a termelőkkel, miközben számos támogatási, adminisztratív és szakmai ügyben nyújt segítséget.

A gazdákat is megkérdezik, milyen kamarára van szükségük

Az átalakítás egyik fontos eleme éppen a szakmai munka újragondolása lehet. A NAK mintegy 700 falugazdászára a tervek szerint továbbra is meghatározó szerep hárul. Az átvilágítás részeként 684 falugazdászt kérdeztek meg online, közülük 80 fővel mélyinterjú is készült.

A folyamat azonban itt nem áll meg. A tervek szerint év végéig a kamarával kapcsolatban álló mintegy 117 ezer gazdálkodó véleményét is kikérik arról, hogy milyen feladatokat várnak el a szervezettől.

Ez már túlmutat az átvilágítás pénzügyi részén. A következő hónapok egyik fontos kérdése az lehet, hogy a racionalizálással felszabaduló források és a megváltozó szervezeti struktúra milyen módon jelenik majd meg a gazdálkodóknak nyújtott szolgáltatásokban.

Csökkenhet a kamarai tagdíj is

A változások másik közvetlenül érzékelhető eleme a kamarai tagdíj lehet. A NAK tagdíjbevétele 2025-ben 17,6 milliárd forint volt. Az idei évben kormányzati döntés alapján az állam átvállalja a tagdíjat, így azt a tagoknak nem kell megfizetniük.

A következő időszakra azonban ennél tartósabb változtatást terveznek: a kamarai törvény módosításával jelentősen csökkentenék a tagdíj mértékét. Ennek pontos összege egyelőre nem ismert, a kérdésről a szakmai szervezetekkel is egyeztetnek.

Éppen ezért a gazdálkodók szempontjából az átvilágítás egyik legfontosabb következménye végül nem feltétlenül az lesz, hogy milyen korábbi kiadások kerültek napvilágra, hanem az, hogy az átalakítás után mennyibe kerül majd a kamarai tagság, és ezért milyen szolgáltatást kapnak a termelők.

Az év végéig több fontos lépés jöhet

Az átalakításhoz jogszabályi változásra is szükség lesz. Elkészült a kamarai törvény módosításának tervezete, amelyet a tervek szerint mielőbb az Országgyűlés elé terjesztenének. A jogszabály módosítása után kerülhet sor a kamara alapszabályának átdolgozására, majd az új tisztségviselők megválasztására. Utóbbit a jelenlegi tervek szerint már decemberben megtartanák.

A következő hónapok tehát arról is szólnak majd, hogy az átvilágítás megállapításai mennyiben fordíthatók át tényleges szervezeti változásokká.

A több mint százezer gazdálkodó bevonása, a tagdíjrendszer átalakítása, a több mint 11 milliárd forintos költségcsökkentés és a falugazdász-hálózat szerepének megtartása együtt már jóval többet jelent egyszerű pénzügyi racionalizálásnál.

A valódi mérce ezért az lehet, hogy az átalakítás végén a gazdálkodók a mindennapi ügyintézésben, a szakmai segítségben és az érdekképviseletben is érzékelnek-e változást. A következő hónapokban elsősorban erre érdemes figyelni.