Felvehető kálium és foszfor biológiai támogatással – A talajban lekötött tápanyagok mikrobiális felszabadítása

A talajra kijuttatott foszfor hatóanyagok nagy része az agyagszemcsék felületén lekötődhet olyan kationok környezetében, mint a Al₃⁺, Fe₃⁺, Ca₂⁺, így hatékonyságuk jelentősen csökken! Jellemzően a kijuttatott foszfor műtrágyáknak csak egy viszonylag kis része hasznosul (kb. 15-20%,). Fontos, hogy az optimális, semleges pH-tól eltérő talajok esetében a foszfor felvehetősége igen gyorsan megváltozik, savanyú talajok esetében például (pH < 6,5) nehezen oldódó és felvehetetlen vas és alumínium foszfátok képződnek. A rizoszféra egyes baktériumai kifejezetten arra specializálódnak, hogy ezeket a vegyületeket, a növények számára újból felvehetővé alakítsák.

A foszfát-oldó mikroorganimusok több módon képesek a szerves és szervetlen foszfor oldására:

Biokémiai mineralizáció (extracelluláris enzimek termelése), az a folyamat, amelynek során a mikroorganizmusok az általuk termelt enzimek (pl.: foszfatázok) segítségével lebontják a talajban található szerves (pl.: szármaradványok foszforvegyületeket tartalmazó) összetevőket, foszforvegyületeket.

Biológiai mineralizáció (enzimtermelés általi lebontás katalizálása), során a szerves foszforvegyületekből szervetlen foszforvegyületek képződnek, amelyek már a növények számára felvehetőek a talajoldatból (jellemzően ortofoszfát vegyületek).

Oldást serkentő vegyületek kiválasztása (szideroforok, szerves savak stb.) Ebben az esetben a baktériumok szerves savak (pl. glükonsav) termelésével kelátokat képeznek a foszforhoz kapcsolódó pozitív töltésű ionokkal (kationokkal), ezáltal felszabadul a foszfor.

Hirdetés

A növények számára felvehető foszforformák átalakulását a következő baktérium nemzetségek lehetnek képesek elősegíteni a talajban (a teljesség igénye nélkül): Azospirillum, Bacillus, Pseudomonas, Nitrosomonas, Erwinia, Serratia, Rhizobium, Xanthomonas, Enterobacter és Pantoea.

A kálium szintén nem túl mozgékony elem a talajban (bár a foszfornál hajlamosabb a kimosódásra), felvehetősége korlátozott lehet. A kijuttatott kálium műtrágya hasznosulása általánosságban véve 10-50 százalék közé tehető. A kijuttatott tápanyag nem vész el, ugyanakkor lekötődhet az agyagásványok felszínén, kicserélődhet más kationokkal. Savanyú pH-jú talajokon különösen fontos lehet ezért a talaj kationcserélő kapacitását is vizsgálni! Az ásványi káliumot a talajlakó mikroorganizmusok nagyrészt szerves savak, például borkősav, citromsav és oxálsav termelésével oldják, komplex molekulákat bontanak le, káliumionokat szabadítva fel a talajoldatba.

Kiváló kálium mobilizáló baktériumok kerülhetnek ki a következő nemzetségekből: Acidothiobacillus, Aminobacter, Arthrobacter, Bacillus, Burkholderia, Cladosporium, Enterobacter, Flectobacillus, Paenibacillus és Pseudomonas.

Célszerű ugyanakkor a felvehetőség javítását célzó talajoltási kezeléseket olyan készítményekkel elvégezni, amelyek képesek a gyökérkörnyezetben komplex mikroorganizmus konzorciumokat kialakítani és komplex tevékenységükkel nemcsak az elérhető tápanyagokat biztosítják, de hormontermeléssel is serkentik a növényi növekedést (PGP-hatás). Ezzel az összetett hatásmechanizmussal képesek megteremteni egy fokozott növényi tápanyagigényt, növekedést és egyúttal biztosítják a rendelkezésre álló, felszabadított tápanyagok felhasználását. Ilyen készítmények lehetnek a BIOFIL^® talaj-pH specifikus, Talajőr és Klíma készítmények, amelyek sok esetben a tápanyag mobilizáláson túl speciális feladatok ellátására is képesek (növényvédelmi és talajvédelmi funkciók).

A BIOFIL^® által forgalmazott talajoltó készítmények fejlesztése során, külön figyelmet fordítottak azon baktérium törzsek szelektálására, amelyek kifejezetten jó foszfor és kálium mobilizáló tulajdonsággal rendelkeztek.

Pseudomonas chlororaphis és Pesudomonas jesseni törzsek foszfor (bal oldalon) és kálium (jobb oldalon) mobilizáló képessége: szépen látszanak a feltisztulási zónák

A talaj pH-specifikus termékeinkben található Pseudomonas frederiksbergensis, Bacillus aryabhattai, Agreia pratensis, Paenibacillus peoriae, Pseudomonas chlororaphis, Bacillus aryabhattai, Arthrobacter crystallopoietes, Pseudomonas jessenii, Kocuria rosea baktérium törzsek célzottan, a különböző talaj pH tartományokhoz igazítottan tudják biztosítani a megfelelő foszfor és kálium ellátottságú talajokban lekötött tápanyagok feltárását és azok felvehetőségét a növények számára. Használatukkal azok a tápanyagok is hozzáférhetővé válnak, amelyek a talajban ugyan jelen vannak, de a növények számára felvehetetlen formában. A mai műtrágya- és gabonaárak mellett nagyon fontos a precízen megtervezett és jól átgondolt tápanyag-gazdálkodás, ahol az ilyen apró biológiai megoldások is komoly megtakarításokat jelentenek. Érdemes tehát kihasználni a talajbaktériumok tápanyag feltáró képességeit, sok felesleges költségtől kíméljük meg magunkat és rendszeres használatuk mellett a talajélet minősége is fokozottan javulni fog.