Női gazdálkodók: meghatározó szerep, mégis szűkebb gazdasági mozgástér

A Magyar Női Unió már tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Vidéki Nők Nemzetközi Napjához kapcsolódó konferenciáját, ezúttal a gödöllői székhelyű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE). A rendezvény kiemelt aktualitását adja, hogy az ENSZ 2026-ot a Női Gazdálkodók Nemzetközi Évének nyilvánította. A kezdeményezés célja, hogy láthatóbbá tegye a nők agráriumban betöltött szerepét, és ráirányítsa a figyelmet azokra az egyenlőtlenségekre, amelyek a földhöz, a finanszírozáshoz, a tudáshoz és a fejlesztési lehetőségekhez való hozzáférést érintik. Az idei konferencia tematikájában az innováció és a biztonságpolitika kérdései is hangsúlyosan megjelennek. Az esemény fővédnöke Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora.

A női gazdálkodók helyzetének javítása az európai agrárpolitikai gondolkodásban is egyre nagyobb figyelmet kap. Az Európai Bizottság 2025-ben bemutatott, az agrár- és élelmiszeripar jövőjéről szóló elképzelései, valamint a 2026-os szakmai háttéranyagok egyaránt kiemelik a földhöz, a finanszírozáshoz, a tudáshoz és a vidéki infrastruktúrához való hozzáférés jelentőségét. Ezek a feltételek a fiatalabb generációk gazdálkodásba történő bekapcsolódását és a generációváltás sikerét is meghatározzák. A 2028–2034-es időszakra tervezett közös agrárpolitika szintén számol a női gazdálkodók célzott támogatásával. Mindez megerősíti, hogy a vidéki nők gazdasági szerepvállalása, az agrárium megújulása és a vidéki közösségek fenntartható fejlődése szorosan összekapcsolódó kérdések.

A Magyar Női Unió már 11 alkalommal szervezi meg idehaza a Vidéki Nők Nemzetközi Napját. Az idei év kiemelt aktualitását adja, hogy az ENSZ 2026-ot a Női Gazdálkodók Nemzetközi Évének nyilvánította. A kezdeményezésben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) és a Világélelmezési Program (WFP) is részt vesz. A figyelem nemcsak a gazdaságokat irányító nőkre terjed ki, hanem a termelőkre, a családi gazdaságokban dolgozókra, az idénymunkásokra és az élelmiszer-feldolgozásban foglalkoztatottakra is.

A Vidéki Nők Nemzetközi Napjának eseményét Dr. Árvay Nikolett az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium államtitkára nyitotta meg, aki köszöntőjében hangsúlyozta: „A vidéki nők támogatása nem női ügy. Ez közös ügy. Ha egy nő tudása nem marad kihasználatlanul, az egy családnak jelent lehetőséget. Ha egy nő vállalkozása megerősödik, az egy település gazdaságát is erősítheti. Ha egy fiatal nő azt látja, hogy a szülőhelyén is lehet önálló, sikeres és megbecsült életet építeni, az egy egész térség jövőjét befolyásolhatja.”

Az esemény főszervezője a Magyar Női Unió, amely már 11 alkalommal szervezte meg a hiánypótló nemzetközi szakmai rendezvényt. Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió (MNU) elnöke hangsúlyozta: „A 2026-os év mérföldkő civil szervezetünk életében, hiszen országos képzési és mentorprogramot indítottunk TALENTAHUB néven a vidéki női vállalkozások támogatása, fejlesztése érdekében. Az MNU számos nemzetközi pályázatban is részt vesz. Ezek közül kiemelkedik a 13 nemzetközi partner részvételével megvalósuló „CERV Grapes of Change” európai uniós támogatású projekt, melynek célja, hogy elősegítse a biztonságosabb, befogadóbb és egyenlőbb munkahelyi környezet kialakítását az európai borágazatban, különös figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre, a munkahelyi diszkrimináció és zaklatás megelőzésére, valamint a jó gyakorlatok feltérképezésére. A nemzetközi konzorcium egyetlen magyar tagja az MNU."

A konferencia kiemelt előadója volt Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára, aki kiemelte: „A női vállalkozások fejlesztésének folyamatos fókuszban tartása nem esélyegyenlőségi, hanem gazdasági versenyképességi kérdés. A női vállalkozók és az önálló vállalkozó nők a fenntartható gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az innovációs potenciál kihasználatlan forrását jelentik, nem csak hazánkban, de világszerte. Az Európai Parlament erről szóló jelentése a fentiek mellett azt is kiemeli, hogy minden olyan nőt, aki vállalkozói tevékenységet kíván folytatni, ösztönözni kell e lépés megtételére, mivel a vállalkozás működtetése munkahelyeket és jövedelmet, és ezáltal hozzáadott értéket teremt a gazdaság és az egész társadalom számára.“

A nemzetközi konferencián részt vett Mr. Nabil Gangi, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai és közép-ázsiai regionális képviselő-helyettese is, aki hangsúlyozta: „Gyakran úgy beszélünk a hátrányos megkülönböztetésről, mintha az már a múlté lenne. Pedig nem az. A női gazdálkodók továbbra sem férnek hozzá egyenlő feltételekkel a földhöz, a finanszírozáshoz, a technológiához, a képzésekhez és a piacokhoz, munkájukat pedig túl gyakran nem ismerik el. Ez a hátrányos megkülönböztetés ma is élő valóság.

Nevén kell neveznünk, fel kell lépnünk ellene, és le kell bontanunk azokat az akadályokat, amelyek megfosztják a női gazdálkodókat az egyenlő jogoktól és lehetőségektől. Tegyük a Női Gazdálkodók Nemzetközi Évét fordulóponttá, és segítsük elő, hogy véget érjenek ezek a hátrányosan megkülönböztető gyakorlatok.”

A konferencia résztvevői megismerhették a Gidatitok innovatív magyar termékeit, vagyis a kecsketejből készülő szépségápolási készítményeket, amelyeket a Magyar Női Unió nemzetközi díjra is jelölt.

A konferencia házigazdája a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem volt, Prof. Dr. Bujdosó Zoltán oktatási rektorhelyettes felszólalásában felhívta a figyelmet: „Az agrár-felsőoktatásba is egyre több női hallgató kapcsolódik be, az agrár-és élelmiszer-gazdaság pálya népszerűsége jelentősen nőtt a fiatal hölgyek körében is. Ez különösen aktualitást ad a rendezvénynek.”

Az ENSZ által meghirdetett nemzetközi év legfontosabb üzenete, hogy a nők agráriumban betöltött szerepének erősítéséhez nem elég munkájuk láthatóbbá tétele. Javítani kell a földhöz, a finanszírozáshoz, a korszerű technológiákhoz és a képzésekhez való hozzáférésüket is. Ehhez megbízható adatokra, célzott támogatásokra és hatékony együttműködésekre van szükség.

Batthyány-Schmidt Margit záróbeszédében hangsúlyozta: „Változik a világ körülöttünk, így nekünk is változnunk, alkalmazkodunk kell.”

Forrás: MATE