Becőritkító kártevők repcében – Védekezés a fénybogarak, ormányosok és gubacsszúnyogok ellen

A kártételről

A bimbós, majd a virágzó állapotú repcét érintő rovarkártétel több faj esetében is ugyanazzal a következménnyel jár, csökken a becők száma. Ez a legtöbb esetben annak köszönhető, hogy a károsítás során sérül a bibe, amely így funkcióját egyáltalán nem tudja ellátni, így a kötés elmarad, vagy sérülése révén torzult, nem teljes értékű becők fejlődnek. Ilyen jellegű kártételért több faj lehet felelős, így főként a repcefénybogár, az elsősorban más jellegű károkozásáért ismert repcebecő-ormányos, valamint a csak esetenként problémát okozó bundásbogár.

A kötésbeli problémákon túl a becőt más jellegű veszély is fenyegeti, amely a repcebecő-ormányos, valamint a repcebecő gubacsszúnyog lárváinak kártételéhez fűződik. Ez az első kártevő esetében a becőben fejlődő magok elpusztítása miatt közvetlen károkozást is jelent, amelyet a becő kényszerérése, annak korai felnyílása miatt jelentős pergési veszteség követhet. Hasonló módon jelentkezik a repcebecő gubacsszúnyog károsítása is, mivel a lárvák becőfalat érintő kártétele miatt a becő torzul, sokszor felnyílik, így a benne fejlődő magok kiperegnek, elvesznek.

A virágzatot és a becőt pusztító kártevők elleni védekezés egyetlen évjáratban sem maradhat el

A kártevőkről

Repcefénybogár

A repcefénybogár (1. kép) egyike a repce legismertebb, egyben legnagyobb kártételi veszélyt jelentő kártevőinek.

1. kép: Repcefénybogarak a bimbók között

Tömeges megjelenésére akkor kell számítani, amikor a hőmérséklet tartósan 10 °C fölé emelkedik. Változó éghajlati viszonyaink mellett ez a már megszokott áprilisi időszak helyett akár márciusban is megtörténhet. A kártevő pollenfogyasztó, ezért táplálékkeresés közben a virágbimbóba rágva (2. kép) olyan mértékű sérülést okozhat a bibén, amely lehetetlenné teszi a kötődést.

2. kép: Repcefénybogarak kártétele a virágbimbókon

Leginkább azokban az évjáratokban jelent veszélyt, amelyekben a repceállományok bármilyen ok miatt lassan, vonatottan fejlődnek, a bimbós állapot hosszan elhúzódik, ezért a károkozás mértéke megnő. A virágok megjelenését követően a károsítás mérséklődik vagy meg is szűnik, mivel azokban a kártevő már könnyen hozzájut táplálékához, nem kell ahhoz a bimbókat rágnia. Bár a lárvák is a virágokban fejlődnek, így a károsítás részükről is folyamatos, azonban a fő károkozó a kifejlett egyed. Az ellene történő védekezést megnehezíti, hogy a legtöbb évjáratban több hullámban történik meg a táblára való betelepedése, így csak tartós hatású rovarölő készítményekkel vagy többszöri állománypermetezéssel érhető el a kívánt eredmény. Kártételének nyomai a virágzati tengelyen egyértelműen láthatók, a károsítása miatt elmaradó terméskötődésre a becő nélküli rövid virágnyelek utalnak.

Repcebecő-ormányos

A repcebecő-ormányos (3. kép) a melegedő tavaszi időjárásban megjelenő kártevő, fokozott aktivitása, amikor már repülve települ be a repcetáblákra, 15–20 °C felett várható. Bár fő kártételeként a becők lárvái által történő károsítását tatjuk számon, a kifejlett egyed is okoz problémát.

3. kép: Repcefénybogarakkal együtt károsító repcebecő-ormányosok

A bimbós állapotban lévő vagy virágzó növényeken táplálkozva olyan sérüléseket okozhat a virágzati szerveken, amelyek megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a terméskötődést. A kártevő tojásait a fejlődő becőkbe rakja le, a lárvák (4. kép) azokban fejlődnek, amelynek során 1-2 db magot fogyasztanak el. Ettől jelentősebb kárt okoz azonban az a pergési veszteség, amely a károsított becők felnyílása miatt következhet be.

4. kép: A repcebecő-ormányos lárvája a fejlődő magokat fogyasztja

Repcebecő gubacsszúnyog

A repcebecő gubacsszúnyog (5. kép) jelentősége az elmúlt években a becőt károsító kártevők között egyre növekszik.

5. kép: Repcebecő gubacsszúnyog egyedei a virágon

Míg a repcebecő-ormányos lárvájával viszonylag kevés becőben találkozhatunk, addig a torzult, tünetes, felnyílóban lévő becők majd mindegyikében rábukkanhatunk a szúnyog apró, világos, eleinte fehér színű, akár tömegesen károsító lárváira (6. kép).

6. kép: Repcebecő gubacsszúnyog tömegesen károsító lárvái a becőben

Korábbi ismereteink szerint e kártevőnek a tojásrakáshoz szüksége volt a repcebecő-ormányos által a becőn tojásrakáskor ejtett sérülésekre, azonban mára bebizonyosodott, hogy tojócsövével önállóan is képes tojásait elhelyezni az ép becőfalon át. A repcebecő gubacsszúnyog megfigyelése nehézkes, kis mérete miatt igen nehezen található meg a repceállományban. Egyedszámának ismerete nélkül célzott védekezés nehezen valósítható meg ellene, azonban az egyéb kártevők elleni állománypermetezések hatékonyan gyérítik egyedszámát.

Bundásbogár

A bundásbogár nem tipikus repcekártevő, más növények virágain is gyakorta találkozhatunk egyedeivel. A virágzaton történő táplálkozása során ez a termetes rovar károsítja a bibét, ami miatt az adott virág termést nem köt. Károkozása sok esetben csupán a táblák szegélyére korlátozódik, azonban nagyobb egyedszámnál (7. kép) és kisebb táblaméretnél már ez is elegendő lehet az érzékelhető termésveszteség kialakulásához.

7. kép: Bundásbogarak tömeges károsítása a virágzaton

A virágzatot károsító kártevők elleni hatékony védekezés alapja azok táblára történő betelepedésének figyelemmel kísérése

A védekezésről

A fenti kártevők elleni védekezés egyes évjáratokban kifejezetten nehéz, főként akkor, ha az időjárási körülmények alakulása miatt táblára történő betelepedésük vontatottan, több hullámban történik meg. Ez tartamhatással is rendelkező rovarölő készítmény felhasználását, valamint többszöri állománypermetezést tesz indokolttá. Ráadásul a virágzó állományok kezelésekor kiemelt figyelemmel kell lenni a beporzó rovarok védelmére, ezért kizárólag olyan készítmény felhasználásával és olyan – méhkímélő – technológia alkalmazásával történhet meg a védekezés, amely kizárja azok veszélyeztetését.

A repce intenzív termesztéstechnológiája nagy odafigyelést kíván, egyben magas költségekkel jár. Mire egy állomány eljut a virágzásig, addigra már sok munka és ráfordítás van egy hektárban. A virágzatot és a becőket károsító kártevők azonban akár a célegyeneshez közeledve is ronthatnak a terméskilátásokon. Ezért érdemes figyelemmel kísérni kártételük alakulását és szükség esetén beavatkozni annak megakadályozására.

Szerző: AgrárUnió