A vadkár-érem több oldala
Növénytermesztés - 2024.05.02
Az elmúlt időszak egyik nagy port kavaró bejelentése Győrffy Balázstól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökétől érkezett.
Eszerint a vadkár mértéke országos szinten huszonegymilliárd forint, amelyből hozzávetőleg mindössze hárommilliárd térült meg. Az összegek hallatán óriási felhördülés támadt mind a vadászok, mind a gazdák (mező- és erdőgazdálkodók) oldalán.
Jómagam, sokakhoz hasonlóan, mindkét oldalon érintett vagyok: vadászom és gazdálkodok is. Sőt, tetézem a dolgot azzal, hogy immár 19 éve foglalkozom vadkár-szakértéssel.
Először is, mi a véleményem a 21 milliárdról? Nem kizárható. Szeretném leszögezni, hogy ezt nem a jogszerűen kifizetendő, hanem a keletkezett vadkárra értem, alább kifejtem a különbséget. A vadkár kifizetésként, a vadgazdálkodási jelentésekben bejelentett kárösszeg. Szinte minden esetben már alku, vagyis a gazda engedménye, esetleg bíróságon megítélt, részben kármegosztással megállapított összeg. Tehát, a jogszerűen, elfogadott módon bejelentett, és kifizetett vadkártérítés már itt kevesebb, mint a valós, keletkezett vadkár. Tegyünk ehhez hozzá legalább még egyszer-kétszer-néhányszor ennyi, bejelentett, de elutasított vadkár igényt, valamint a keletkezett, de különböző okokból soha be nem jelentett (kisebb összegű, későn észlelt, rossz tapasztalatok miatt nem igényelt, stb.) kárt, meg legalább ugyanennyi, más módon (nem vadkár címen kifizetett, nem pénzben térített, vadgazdálkodási jelentésben meg nem jelenített, stb.) vadkárt. Találgatni nem akarok, hogy melyik mennyi lehet országosan, de azét láthatjuk, hogy nem is olyan irracionálisan nagy szám az a 21 milliárd.
Szarvas legelési kár
Hogyan lesz egy vadkárból kifizetett vadkártérítés?
Ennek megértéséhez elengedhetetlen némi jogászkodás, ami a legtöbb esetben a buktatója a vadkárok megtérítésének.
A vadkárt több jogszabály szabályozza, és nem is minden ponton teljes összhangban és egyértelműséggel: a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, ennek is a 6. könyve, melyben a 6:519 § a kárfelelősség általános szabályait, a 6:522 §, a kárfelelősség terjedelmét szabályozza. Ezek általános, minden károkozásra vonatkozó előírások. A 6:563 § szól a vadászható állat okozta kárról. Ennek speciális szabályozását tartalmazza az 1996. évi LV. törvény, amelyet csak vadászati törvényként (Vtv.) emlegetünk, illetve ennek végrehajtási rendelete (vhr.), a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet.
Terjedelmi okok miatt, itt most a vonatkozó joghelyeket írom le, pár szóval bemutatva tartalmukat. Részletes megismerésükhöz el kell olvasni, és értelmezni ezeket.
Vtv.:
A 75. § a vadkár definíciója, és a hozzá kapcsolódó legáltalánosabb szabályok.
A 75./ A § és a 76. § az egyéb, vadkárnak nem minősülő, vadászható vadfaj okozta károkról szól, amibe, különös módon, a nem termesztett, nem szántó művelési gyepek is beletartoznak.
A gazdálkodókra háruló, jogos vadkártérítési igényt megalapozó kötelezettségek a 79. §-ban vannak felsorolva, az (1) bekezdés a) -h) pontjaiban. Ezek közül a legfontosabbak: folyamatos ellenőrzés a földeken, az észlelt kár mielőbbi jelentése a vadászatra jogosultnál azon személynek, aki az, a 78. § (1) a) pontja által rá rótt kötelezettség alapján megjelölt, mint vadkár kapcsolattartó.
Rendkívül fontos biztosítani a vadkárelhárító tevékenységhez, hogy a vadászok el tudjanak jutni a kárveszélyes helyekre, illetve az ott elejtett vadat onnan ki is tudják hozni.
Szóval, nem elég azt mondani, hogy sétáljanak be odáig… Hozzá kell járulni vadászati létesítmények (pl. magaslesek) elhelyezéséhez. Ezenfelül, az erdősült terület mellett kötelező létrehozni egy olyan, 5 m széles sávot, „amely csekély növénymagasságával lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát”. Fontos kiemelni, hogy itt taxatíve erdőről rendelkezik a törvény, melynek meghatározása a 2009. évi XXXVII. törvény 6. § (1) „Erdőnek minősül az Adattárban:
a) erdőrészletként, vagy
b) szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott terület.”
Mindezeket árnyalja, hogy „nagy értékű növénykultúrában, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen, fokozottan kell közreműködni a vadkár megelőzésében és elhárításában”. Ezek meghatározása a vhr. 82. A §-ban olvasható.
Nagyon lényeges rendelkezése a törvénynek, hogy „Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.” Vagyis: kártérítés nem jár! A bírói gyakorlat szerencsére nem ilyen szigorú, általában kármegosztást ítélnek meg, vagyis valami azért jut a gazdának. Ide tartozik az egyes növénykultúrákra vonatkozó, vadkár bejelentési határidő, pontosabban időszak, melyek a vhr. 82. § (3) bekezdésében vannak rögzítve.
Speciális eset, ha nem vadászterületen következik be a káresemény (pl. belterületen). Itt azt kell vizsgálni, hogy ki az, aki a kárt okozó vaddal „vadgazdálkodási tevékenységet folytat, és annak vadászatára jogosult”, ugyanis kártérítési felelősséggel a vadászatra jogosult tartozik.
A törvényben leírtakon kívül, illetve azzal összhangban, az érintetteknek az optimális helyzet, ha nem is keletkezik, vagy csak jelentéktelen mértékben következik be vadkár.
A legjobb, ha a felek egymással rendszeresen, tárgyilagosan kommunikálnak, a területet még a károk bekövetkezte előtt, együttesen bejárják, a vadkár elleni közös védekezésben részletesen, akár táblánként(!), megegyeznek, az egyezséget írásba foglalják.
Az egyeztetésen vállalt feladataikat teljesítik, erről egymást folyamatosan, rögzített módon (levél, sms, email, egyéb üzenetküldő csatornák, stb.) tájékoztatják, esetlegesen egymás tevékenységét, annak értesítésével, ellenőrzik. Itt is kiemelném, hogy nem elég telefonon, vagy szóban tájékoztatni, vagy egyezséget kötni!
Kukorica túráskár
Hogyan működik a gyakorlatban a vadkár felmérése és a bizonyítása?
Először is, „Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.”. Ezen feltételek elmulasztása szintén jogvesztő lehet. Ezután, ha a kár közlését követő öt napon belül, nem tudnak a felek a kártérítésben megegyezni, az illetékes települési jegyzőnél kérheti a károsult egy vadkárszakértő kirendelését. A károsult kérheti bíróságtól is előzetes bizonyítási eljárás elrendelését, a vadkár megállapítására. Az eljárási rendet a Vtv. 81. § szabályozza, részleteiben itt nem áll módomban ismertetni. Általános szabály: 81/A. § „ A kárfelmérési eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.”
Igazságügyi szakértők névjegyzéke itt kereshető: https://inyr.im.gov.hu/
Visszacsatolva az írásom elején említett NAK nyilatkozathoz, idézem az idei FeHoVa kiállításon elhangzottakból az alábbi részletet:
Győrffy Balázs nyilatkozata:
"A probléma megoldásában a mező-, és erdőgazdálkodókra is jelentős felelősség hárul, akiknek a vadkár megelőzés és érvényesítés terén a kötelezettségeiket ugyanúgy meg kell ismerniük, mint a jogaikat. Ehhez a kamara falugazdász hálózata minden segítséget meg fog adni.
A tagság jelzései alapján a kamara segítő kezet kíván nyújtani a vadkárigény érvényesítésében, ami tulajdonképpen egyfajta faktorálási, követeléskezelési szolgáltatást jelent a gazdák részére."
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A NAK szervezeti keretein belül alakult egy munkacsoport, külső, gyakorlati tapasztalatú munkatársakat is bevonva, melynek feladata első körben egy edukációs anyag elkészítése, melyben a gazdákat ellátják mindazon információkkal, amelyek a jogszerű vadkárigényük megtérítésének alapvető feltétele. A kártérítési ügyek zátonyra futása ugyanis nem abból ered, hogy a felek, vagy a szakértő nem tudja helyesen felmérni a vadkár mértékét, hanem a károsult, esetleg az eljáró jegyző, vagy a szakértő eljárási hibáikból. Ennek az információ-átadásnak, tudomásom szerint, a falugazdászok lesznek a végrehajtói, akiket ezekre előbb, természetesen, meg kell tanítani. Ehhez készít most az említett munkacsoport egy tananyagot, amiből a falugazdászok megkapják mindazt a tudást, mellyel egyrészt a Kamara ellátja majd az érintett tagjait, valamint, a tervek szerint, besegít a vadkártérítés igénylési eljárás egyes mozzanataiban. A falugazdászok ismeretátadásain túl, a NAK tervezi a tárgyban egy kiadvány elkészítését is, tagjainak.
Vadkár károsításvíznyomás mellett
Mit kell értenünk a NAK, mint „vadkárbehajtó” szerepvállalásán?
Ismereteim szerint, a jelenlegi koncepció az, hogy az írásban rögzített, közjegyző, vagy 2 tanú által hitelesített, közhiteles magánokiratba foglalt egyezség, vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési összeget a NAK, a gazdálkodó további gazdálkodási tevékenységének folytatása érdekében, megelőlegezi. Így a vadkár miatt kieső bevétel nem okoz forráshiányt a NAK tagjainál. A Kamara pedig, a károsulttól immár független úton, behajtja a vadászatra jogosulton a jogos követelést.
Záró gondolatként: a mezőgazdasági termelő, az erdőgazdálkodó és a vadász egy gazdasági és környezeti rendszeren belül dolgoznak, élnek, kapcsolódnak ki vagy éppen teljesítenek szolgálatot. Ezek a rendszerek akkor tudnak a legjobban működni, ha annak résztvevői nem ellenségként, hanem partnerként tekintenek egymásra, és együttműködnek.
Ez nyilvánvalóan követel bizonyos áldozatokat, lemondásokat, akár kisebb veszteségek elviselését minden oldalról, de ezzel megelőzhető az igazán nagy károk bekövetkezte. Ennek pedig leglényegesebb eleme a kommunikáció, mégpedig a helyes kommunikáció! Ebben, olyan helyeken, ahol valami már félrecsúszott, a viszony feszültté vált, érdemes lehet közvetítő („mediátor”) segítségét is igénybe venni! A közvetítő rávilágít arra, hogy nem a múlt sérelmeit, egymás hibáit, mulasztásait kell, mantraszerűen, hajtogatni, hanem a jövőbe tekintve, érdekeiket egyeztetve, a szükséges kompromisszumokat megkötve, úgy kell együttműködniük, hogy a továbbiakban mindenki megtalálja a maga boldogulását, anélkül, hogy ez a rendszer többi résztvevőjének rovására történne.
Igazságügyi Minisztérium által vezetett, közvetítői névjegyzék itt található: https://inyr.im.gov.hu/mediators/advanced-search
Szerző: Darányi Zsolt
Címkék: vadkárNapraforgó termesztés forgatás nélküli talajban: fókuszban a ...
Megvannak az „Év Szaloncukra 2024” díjazottai
A mezőgépek veteránjai – Mercedes-Benz UNIMOG
Végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Megjelent a biogazdálkodás új alapkönyve
Klímastabil kukoricák a kiemelkedő termésért
Mennyi a hal ára idén karácsonyra? Mutatjuk!
Väderstad növeli a Spirit gabonavetőgépek kapacitását
Közzétették az EU mezőgazdaságának középtávú kilátásait
Javában tart a tavaszi vetőmag szezon – Újdonságok az RWA ...