Kalászfuzáriózis, kalászvédelem

A kalászfuzáriózisról

A kalászfuzáriózis (1. kép) a búzakalász fertőződése fuzárium-gombafajokkal. Bár e megbetegedésnél szinte mindig csupán a búzát emlegetjük, fontos tudni, hogy az árpát is veszélyeztetheti. A kalászfertőzét több faj okozhatja, amelyek környezeti igényei eltérőek, van a hűvösebb és csapadékosabb körülmények között betegítő, de van olyan is, amely szárazabb és melegebb körülmények között is képes rá. Hazánkban a kalászok járványszerű megbetegedése a leggyakrabban a hűvösebb és nedvesebb időjárásban következik be, különösen, ha a virágzáskor, terméskötődéskor uralkodnak ilyen körülmények. Bár a növény fogékonysága hosszabb ideig áll fenn, ez az a kulcsidőszak, amikor eredményesen védekezhetünk.

1. kép: Kivilágosodó, fuzáriummal fertőzött kalászok az állományban

A kalászfuzáriózis elleni hatékony védekezés komplex megközelítést igényel

Miért kell védekezni a kalászfertőzés ellen?

A kalász fuzáriumos fertőzése egyszerre okozhat mennyiségi és minőségi veszteséget. Az előbbi biztos, az utóbbi a körülményektől függ. A mennyiségi veszteség a kalászt és a szemeket érő fertőzés miatt következik be. Ennek hatására a megbetegített kalászrészek, kalászkák gyakran elhalnak (2. kép),

2. kép: Elhalt kalász, rajta a fuzáriumos fertőzésre jellemző elszíneződéssel

meddők maradnak, szemet nem nevelnek, a fertőzött szemek pedig elaprózók, aszottak, töppedtek lesznek (3. kép).

3. kép: A fertőzött szemek aszottak, töppedtek maradnak

A minőségi kár a fuzáriumfajok toxintermelő képességével függ össze. Ezek olyan vegyületek, amelyek a szemekben felhalmozódva súlyos egészségügyi problémákhoz vezethetnek, akár takarmányozásra, akár humán élelmezési célra használják a fertőzött terményt. Ezek a mikotoxinok elsősorban a deoxinovalenol (DON), a zearalenon (ZON), valamint a fumonizinek. E vegyületek a képződésüket követően már nem távolíthatók el a szemből, sőt, egyes toxinok mennyisége nem megfelelő tárolási körülmények között, akár a raktározás alatt is növekedhet. Bár a fuzáriumos fertőzés önmagában nem okoz automatikusan toxinszennyezést, de a toxinfelhalmozódás nem történhet meg a kalász fuzáriumos fertőződése nélkül. Elkerülésének egyetlen módja, ha gondosan összeállított, kalászvédelmi kezelést is tartalmazó technológiával megakadályozzuk a betegség kialakulását.

Milyen körülmények segítik a kalászfertőzést?

A kalász fuzáriumos fertőzését segítő időjárási körülményekről már esett szó, azok alapvető hatással vannak a megbetegedésre és mértékére. Azonban vannak egyéb hajlamosító tényezők is, amelyek mindezt befolyásolhatják. Ezek egyike, amikor a szűkülő vetésforgóban a búzát gyakran vetik önmaga, vagy kukorica elővetemény után. A kalászfertőzés szempontjából fontos kórokozók ugyanis mindkét növényt betegítik. Szármaradványuk nagy mennyiségben tartalmazza azok kitartóképleteit, amely abban az esetben jelenthet problémát, ha fertőzött növényi maradványok tömegesen maradnak a talajfelszínen. Amennyiben ez az alkalmazott talajművelési rendszernek köszönhetően előfordul, a területen a nagy mennyiségű fertőzőanyag súlyos kockázatot okoz. Ezért a minimális bolygatású, forgatás nélküli talajművelést kockázati tényezőként kell kezelni. 

Ugyancsak növeli a kalászfertőzés veszélyét az állomány egyenetlen fejlettsége. Az eltérő állapotú növények ugyanis más és más időpontban lesznek a fertőzésnek leginkább kitett, fogékony állapotban, ezért a kalászvédelmi célú kezelések nem tudják elérni az elvárt hatékonyságot.

A kalászvédelem első lépései

A kalász megóvása a fuzáriumos fertőzéstől nem a kalászvédelmi kezelésnél kezdődik. A fentiekben leírtan, arra hatással van a vetésforgó, valamint a talajművelés rendszere is. Mindezeken túl szerepet kap ebben a fajtaválasztás is. Sajnos a fuzáriumos fertőzéssel szemben még nem létezik rezisztencia, azonban a fajták között vannak fogékonyságbéli különbségek. A magasabb, nagyobb szalmájú búzák általában kevésbé fertőződnek meg, míg az alacsonyabbaknál ennek esélye nagyobb. Ezt természetesen az állékonysággal, a szárszilárdsággal együttesen kell értelmezni, mert a megdőlt állományokban a fertőzés veszélye megnő. Növeli a kalász megbetegedésének esélyét a hosszú virágzás, amikor a hosszan tartó pollenszórás időszaka fokozott kockázatú. A kalászszerkezet ugyancsak befolyásolja a fertőzés mértékét, mivel a laza szerkezetű kalászok gyorsabban száradnak fel egy esőt, vagy harmatot követően, ezért rövidebb ideig állnak fenn a kórokozóknak kedvező körülmények.

Az eredményes védekezés alapja a kalászvédelmi kezelés helyes időzítése és megfelelő kivitelezése

Kalászvédelem, mikor, hogyan, mivel?

A kalászvédelmi kezeléskor sokszor a „mivel” kérdésre koncentrálnak a búzatermesztők, miközben a „mikor” és a „hogyan” is meghatározó jelentőségű.

A kalászvédelmi kezelés időzítése kulcsfontosságú a hatékony védekezéshez! Ennek optimális időpontja a kalászhányás vége, a virágzás eleje fejlettségi állapotban jön el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kalászvédelmi kezelés nem vonható össze a zászlóslevél védelmével. A gombaölő szeres permetezés a zászlóslevél kiterülésekor ugyanis túlságosan korai a hatékony kalászvédelemhez, míg a kezelés a virágzás kezdetén túlságosan kései a zászlóslevél eredményes védelméhez.

Az időzítésen túl kiemelten fontos a hatékony védekezéshez a permetezés módja. Fontos adalék ehhez, hogy hiába alkalmazunk felszívódó hatású hatóanyagokat, azok csak rendkívül kis mértékben szállítódnak a kalász irányába és magában a kalászban. Ezért nagyon fontos, hogy a lehető legjobb fedettséget érjük el a kalász felületén! Erre a célra nem csupán elegendő lémennyiséget, megfelelő nyomást és haladási sebességet, hanem a célnak leginkább megfelelő szórófejet kell választani. Ez utóbbinál a jó döntés a kettős réses, „előre-hátra” dolgozó szórófej, azzal érhető el a legjobb eredmény. A lombvédelmi kezelések során használt lapos sugarú szórófejek nem felelnek meg erre a célra, mivel azok feladata a permetlé minél mélyebb bejuttatása lombozatba, ezekkel a kalászokon nem érhető el az elvárt fedettség.

A kalászvédelmi kezelésre ma már számos gombaölő készítmény közül választhatunk, amelyek szinte minden esetben felszívódó hatású hatóanyagot, vagy azok kombinációját tartalmazzák. E növényvédelmi beavatkozás legkönnyebb része megtalálni a megfelelő készítményt.

A kalászfuzáriózissal szembeni hatékony védekezés komplex megközelítést igényel, az nem korlátozódik csupán a kalászvédelmi kezelésre. Bár a szántóföldi növénytermesztés jelenlegi viszonyai között nehéz minden, fentiekben leírt szempontot maradéktalanul betartani, azonban minél nagyobb arányban sikerül, annál sikeresebb lehet a megbetegedéssel szembeni technológia. Ezek az erőfeszítések a megtermelt termény értékesítésénél megtérülnek!

Szerző: AgrárUnió