A cink szerepe a gyümölcsfák életében – Avagy az egyik elem, amellyel segíthetjük a fagyvédelmet

A cink a talajban számos formában van jelen, amelyek közül a növények táplálása szempontjából a cink-oxid, a cink-szulfát és a cink-kelát a jelentős. A talajoldatban a cink-szulfát viszonylag gyorsan kétszeresen pozitív töltésű, növény által felvehető kationná (Zn²⁺) alakul. A cink-szulfát vízoldékonysága jó, gyorsan ható tápanyagforma. A gyengén oldódó cink-oxid (lassan hatóként) elsősorban levéltrágyaként használható. Oxigénszegény környezetben (például belvizes területen) a cink-szulfát cink-szulfiddá, azaz nem felvehető formává redukálódik.

Magas agyag- és humusztartalmú talajokon a Zn mozgékonysága erősen korlátozott, így az ilyen termőhelyeken a trágyával kijuttatott Zn jelentős része a felső talajrétegben kötődik le, míg az alsóbb rétegekben hiány uralkodik. A középkötött-kötött talajokon már pH 6,0 fölött, az erősen kötötteken pedig már pH 6,5 fölött is elég jelentősen korlátozott a Zn felvehetősége. A magas foszfortartalom (P) a cinknek cink-foszfáttá való kicsapása révén tovább fokozhatja a relatív hiányt. A laza, savanyú talajokon ezzel ellentétben már sokkal kedvezőbb a Zn függőleges mozgása a talajban.   

A kémiai fagyvédelemben az egyik kiemelkedően fontos elem a cink.

A cink a növényben

A talajban megtalálható számos formából a cinket a növények kizárólag Zn²⁺-ion formájában veszik fel. A gyökérzóna magas vas- és rézkoncentrációja akadályozza a Zn gyökéren keresztüli felvételét. A Zn gyökérből való továbbszállítását és elosztását az egyes növényi szervek felé a P jelentősen gátolhatja. A nagy mennyiségű P már a gyökérben lekötheti a cinket, ezáltal hiányt okoz a hajtásrendszerben, ezen belül elsősorban a levelekben. Alapszabályként megfogalmazható, hogy ideális, ha a növényben a P és a Zn aránya kevesebb, mint 100:1. Hasonló relatív hiánytüneteket okozhat a nitrogénfelesleg (N) is, hiszen ekkor a csekély mobilitással rendelkező fehérjekomplexekben lekötődik a Zn.  

A növényi szervezetben a Zn számos enzimet aktivál, amelyek közül kiemelendő:

• a triptofán szintézisében (ami az auxin növekedési hormon képződésében, ezáltal minden sejtosztódási és sejtnövekedési folyamatban szerepet játszik), valamint
• a fehérje-anyagcserében betöltött szerepe. A Zn-hiány komoly zavarokat okoz az aminosav- és az amid-anyagcserében, és emiatt a Zn-hiány részben az N-hiányhoz hasonló hatást gyakorol a vegetatív fejlődésre.

Ezeken túlmenően a Zn részt vesz az alábbi folyamatokban:

• a növény védelmi mechanizmusai a fagy, a hőség, a kártevők okozta stresszel szemben,
• az energia-háztartásban az ATP-szintézisen keresztül,
• a klorofillszintézis révén a növekedési folyamatokban,
• a keményítőképződés révén a tartaléktápanyagok képzésében,
• a megtermékenyülési folyamatokban, elsősorban a pollen termékenyítő képességének fokozásán keresztül,
• a vitaminok (C- és B-vitamin) képződésében.

A július második felében-augusztus elején elvégzett levélanalízis során kapott Zn-ellátottság optimálisnak tekinthető 25 mg kg^-1 fölött. Látens hiányállapotot mutat a 15-25 mg kg^-1 közötti szint, amikor nem láthatók hiánytünetek, kivéve túl magas P-ellátottság, vagy túl magas fényintenzitás esetén. 10 mg kg^-1 alatt mindig fellép valamennyi klasszikus Zn-hiánytünet: növekedési depresszió áll be a gyökérzetben és a hajtásrendszerben, kicsi, vékony, mereven felfelé álló, rozettaszerűen elhelyezkedő levelek fejlődnek ki.

Cinkpótlás a talajon keresztül

Zn-hiány esetén nemcsak a levél Zn-szintjét érdemes megvizsgálni, hanem a talaj Zn-tartalmát, pH-értékét, P- és N-tartalmát, valamint a magnézium- és a káliumhatását is (Mg/K). A talajtrágyák szervetlen formái között alkalmasak pótlásra a cink-szulfátok és a cink-kelátok is. A cink-szulfát vízoldékonysága jó, azonban erősen korrodáló hatású, így kijuttatása után minden gépalkatrészt gondosan meg kell tisztítani. Mind a cink-szulfát (3-5 kg ha^-1), mind a cink-kelát (1-2 kg ha^-1) esetében alkalmazhatunk tápoldatozást is.

A cink a talajban számos formában van jelen

Savanyú vagy semleges kémhatású talajokon, a Zn-hiány mértékétől és a talajtípustól függően, 5-20 kg ha^-1 Zn kijuttatása (3-5 évre) szükséges cink-szulfát formájában. Lúgos és/vagy kötött talajokon rövidebb időközönként ugyanezzel a dózissal javasolt trágyázni. A lekötődés elkerülésére alkalmazhatunk költségesebb kelátokat is. E termőhelyeken használhatunk fiziológiailag savanyúan ható N-műtrágyákat is a felvétel javítása érdekében.

Levéltrágyázás

Zn-tartalmú levéltrágyák kijuttatásához az optimális a 20-22 °C hőmérséklet, valamint az 50 százalék fölötti relatív páratartalom. A kijuttatás kerülendő hideg, fagyos vagy esős időjárás esetén. A szulfátok, kelátok és nitrátok jó vízoldhatóságúak, a cink-oxid ezekkel szemben meglehetősen gyenge. A kelátokkal szemben a legjobb a növények tűrőképessége, és ennek leggyorsabb a felvétele is. A Zn-tartalmú levéltrágyákat adott esetben ajánlatos mangántartalmú (Mn) trágyákkal és karbamiddal is keverni. Sok más egyéb kombinációnál hatásveszteség vagy a fúvókák eltömődése léphet fel. A levéltrágyákat tanácsosabb évente többször, kisebb dózisokban kijuttatni. A virágzás alatt a kezelések nem ajánlottak.

Az almatermésűeknél cinkpótlást 4 fő időszakban végezzük el:

• Virágzás előtt: látens hiány esetén cink-oxiddal vagy cink-keláttal 1 kezelés a rügyek és virágok vitalitásának fokozására.
• Virágzás után: cink-oxiddal vagy cink-keláttal 2-4 kezelés (adott esetben kiegészítve magnéziummal) a levelek vitalitásának és a virágrügy-differenciálódás javítására.
• Betakarítás után: csak látens vagy akut hiányállapot esetén, 1-2 kezelés cink-oxiddal (szeptember-október) vagy cink-szulfáttal (októbertől) a következő évi rügyek és virágok vitalitásának fokozására.
• Télen: csak akut hiány esetén, 1 kezelés cink-szulfáttal a következő évi rügyek és virágok vitalitásának fokozására.

A csonthéjasoknál a speciálisan cink-levéltrágyázást a virágzás, valamint a betakarítás utáni időszakban alkalmazzunk. Érdemes Mg- és bórtartalmú (B) készítményeket is bevonni a kezelésekbe. A cink-szulfátot javasolt csak októbertől használni. 

Szerző: AgrárUnió