Ősszel elvetni, tavasszal (nem) elrontani – Néhány gondolat a kora tavaszi teendőkről

Most, a tél vége felé közeledve már az is kijelenthető, hogy összecsurgott a kora tavaszi induláshoz elegendő eső, és még egy kis hóban is volt részünk. Ennek megfelelően az őszi kalászosok és az őszi káposztarepce jó állapotú vetései láthatók, melyek márciusi indulását várhatóan nem fogja megnehezíteni a vízhiány.

Ha védekezésre kerül sor, akkor figyelembe kell vennünk, hogy sok hasznos szervezet, a beporzók is jelen lehetnek a repcében vagy a repce környékén.

A talajállapottal összehangoltan

Ez a helyzet persze a tél végi, kora tavaszi ápolási munkákhoz is várhatóan más feltételeket teremt, mint a tavalyi év, hiszen akkor, február végén sokfelé porzott a föld a műtrágyaszórók után.

Repkény veronika

Legyen szó az őszi kalászosokról vagy az őszi káposztarepcéről, a tavaszi intenzív fejlődés idején fokozott a tápanyagigényük, amit a tél végi, kora tavaszi fejtrágyával kellene biztosítanunk – amikor a talaj állapota ezt lehetővé teszi. A nem megfelelő talajállapotban végzett gépi munkák miatt ilyenkor széttaposott, kimélyített művelőnyomokat kell majd használnunk a tenyészidőszak további részében is, nem beszélve arról, hogy milyen kárt teszünk a talajban. Ez a helyzet sokszor kompromisszumra kényszeríti a gazdát: várni, míg kellően felszárad a föld, és bizakodni, hogy ezután is lesz időben érkező és elegendő csapadék a műtrágya hasznosulásához, vagy bevállalni a taposásból eredő kárt…

Szár- és nagy ormányosok a sárga ragacslapon 

A kora tavaszi időszakban persze nemcsak gépekkel mehetünk a földekre, hanem gyalogosan is. Érdemes a táblákat alaposan bejárni, hogy valós képet kapjunk az állomány állapotáról, továbbá az áttelelt gyomok fejlettségéről, sűrűségéről, ami egy-egy tábla különböző részein nagyon is eltérő lehet. Ezentúl a kórtani helyzetről és a korai kártevők megjelenéséről is tájékozódhatunk.

Szárormányos lárvák repceszárban

A kora tavaszi időszakban felmerülő növényvédelmi problémák közül ejtsünk szót először a gabona között áttelelt gyomokról. Talajművelési módtól, vetésszerkezettől függően ugyan, de megfigyelhető a gyors korai fejlődésű, hamar virágba boruló fajok (például tyúkhúr, veronikák, árvacsalánok) térnyerése. Amikor ezek nagy tömegben megjelennek egyes táblákon vagy táblarészeken, ott szőnyegszerűen fedhetik a talajt, és képesek jelentősen visszavetni a gabona korai fejlődését, aminek szemmel látható következménye a gyengébb bokrosodás lesz. Ha a kártételt meg akarjuk előzni, akkor korai védekezés szükséges. Sokfelé már őszi gyomirtással oldják meg ezt a problémát, de ha tavaszra marad a kezelés, akkor azt még a bokrosodás ideje alatt célszerű elvégezni. A gyomirtó szer kiválasztásakor oda kell figyelnünk, hogy az ilyenkor jellemző alacsony hőmérsékleten is hatékony legyen, illetve a célzott fajok essenek a hatásspektrumába.

Jó időzítéshez alapos előrejelzés

A repce gyomirtásában inkább az őszi kezelések dominálnak, de egy kora tavaszi szemlén érdemes felmérni a túlélő vagy később kelő gyomok állapotát és tömegességét, és ha indokolt, akkor a tavaszi időszakban is lehetőség nyílik korrekcióra. A repcében persze a tavaszi növényvédelmi szezon a gyomoktól függetlenül is korán kezdődik, köszönhetően a repce szárormányosnak és a nagy repceormányosnak, melyek minden évben előfordulnak, és többnyire elérik a kártételi küszöbértéket. A nagy repceormányos kártétele különösen látványos a tojásrakás helyénél görbülő, felhasadó szárral. Mindkét faj rajzása elhúzódhat, és előfordul, hogy a rajzáscsúcsaik (amik évjárattól függően február közepétől március végéig bármikor lehetnek) időben viszonylag távol esnek egymástól, sőt az időjárás szeszélye folytán az is lehetséges, hogy egyik vagy másik fajnak nem is csak egy rajzáscsúcsa van, mert egy erősebb lehűléssel megszakadhat a rajzás. A védekezést éppen ezért nem végezhetjük megszokás alapján: sárgatálas vagy sárga ragacslapos csapdázással kell nyomon követnünk a betelepülést. Ha az időjárás előrejelzés alapján olyan 2-3 napos időszak várható, amikor a nappali hőmérséklet eléri a 10 ^oC-t – és még pár óra napsütés is lehet –, akkor ki kell tenni a csapdákat, még ha február közepe is van. A védekezést a betelepült bogarak ellen kell elvégeznünk azért, hogy megakadályozzuk a tojások lerakását a levélnyelekbe és a szárba. Itt megint a talaj állapota lehet az a tényező, ami késleltetheti a növényvédelmi kezelést. (A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy van a repce ormányos kártevői ellen, légi kijuttatásra is engedélyezett rovarölő szer.)

   Nagy repceormányos kártétele

A két ormányos faj után rövid idővel a repce fénybogár betelepülése is megkezdődik, majd a virágbimbók megjelenésével a kártételük is megindul. A kirágott bimbókat elrúgja a növény, és a virágporra éhes bogarak szorgosan rágják is azokat, míg a virágzás meg nem indul. A fénybogár a repce egyik legveszélyesebb kártevője, bár évjáratonként és tájanként más lehet a jelentősége. Egy-egy repcetáblán a fertőzés napról napra is nagyot változhat, így rendszeres ellenőrzésre van szükség. A kártevő felmérése során a táblaszéleken látottak csalóka képet festhetnek a fertőzésről, ezért mindig ellenőrizzük a táblák belsejét is!

    Fénybogarak zöldbimbós repcén

Ha védekezésre kerül sor, akkor figyelembe kell vennünk, hogy ilyenkor már nemcsak a kártevők, de sok hasznos szervezet, a beporzók is jelen lehetnek a repcében vagy a repce környékén. A kezelés kivitelezésekor oda kell figyelnünk a repce fejlettségére, a repcében vagy a közvetlen környezetében esetleg előforduló virágzó gyomokra, a méhek esetleges megjelenésére a táblán vagy a tábla felett, továbbá a felhasználni kívánt rovarölő szer méhveszélyességi besorolására, illetve, hogy ennek a méhekre gyakorolt hatását hogyan befolyásolják egyéb, a tankkeverékbe kerülő készítmények.

Fontos, hogy a vetéseinken rendszeres időközönként ismételjük meg a szemlét, így nem csak egy-egy pillanatképet kapunk az állapotukról.

Kezdődő sárgarozsda fertőzés

Rendszeres ellenőrzéssel nincs meglepetés

A gyomok és a kártevők után egy gondolat erejéig a kórokozókra is térjünk ki, és közülük ragadjuk ki a kalászos gabonákon áttelelő betegségeket. Akár az őszi búzán, akár az őszi árpán többféle levélfoltosság, rozsdabetegség és lisztharmat is áttelelhet, melyek több-kevesebb tünetét megtalálhatjuk a fiatal növények levelein. Ezek aztán a tavasz hátralévő részében különféleképpen viselkednek: az egyes kórokozók igényeitől, az adott fajta érzékenységétől, az állomány kondíciójától, sűrűségétől, a későbbi időjárástól függően. Lehetséges, hogy egyes kórokozók megrekednek az alsó leveleken, egy alacsony fertőzési szinten, mások folyamatosan fertőzik az újonnan képződő leveleket, megint mások kisebb gócpontokban fennmaradnak, és a körülmények kedvezővé válásával akár járványszerű fertőzést is előidéznek. Éppen ezért fontos, hogy a vetéseinken rendszeres időközönként ismételjük meg a szemlét, így nemcsak egy-egy pillanatképet kapunk az állapotukról, hanem folyamatában látjuk az állomány, illetve a növényvédelmi helyzet alakulását.

  Erős sárgarozsda fertőzés

Szerző: AgrárUnió