DUTRA UH-40 – Szőlőművelő hidastraktor

A hidastraktor a VCST UE-28 traktortípusára épült. A magas kivitelt a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat (HÓDGÉP) készítette. A tervezési munkálatok 1960 elején megindultak, közben néhány komoly probléma is felvetődött. A nemzetközi viszonylatban is újszerű megoldások feladták a leckét a konstruktőröknek. Az UH-40 hidastraktor lényegében egy magasított járószerkezetre emelt UE-28 típusú traktor volt, ezért több kényszerű technikai megoldást is alkalmazni kellett. A szemre is furcsának tűnő gép a gyári dolgozóktól hamar becenevet kapott: „gólyalábú traktor”, így vonult be a köztudatba.

Síkvidéki hidas

Az UH-40 összkerékhajtású hidastraktorból még ebben az évben 5 darab prototípus készült. Az első kísérleti gépek 2350 mm, 2120 mm és 1906 mm nyomtávú voltak. A HÓDGÉP-nél készültek a speciális járószerkezetek. A Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat keretében működő Hódmezővásárhelyi Gépjavító Állomás a javítási feladatok mellett egyre több saját tervezésű gépet is gyártott. Mezőgazdasági és közúti szállítóeszközök, pótkocsik készültek a vállalatnál, de a nagyüzemi kertészet korszerű gépeit és eszközeit is gyártották.

A gyári dolgozóktól hamar becenevet kapott: „gólyalábú traktor”, így vonult be a köztudatba.

A „gólyalábú” traktor kiemelkedik a többi gép közül, masszív konstrukció

A négykerék-meghajtású hidastraktor az 1960-as évek hazai agrár-műszaki kísérlete volt a magas kultúrák művelésére. A szőlőművelés erőgépének tervezték sorközművelő talajmunkákra, valamint növényvédelmi és növényápolási feladatokra – elsősorban az alföldi vidéknek. Síkvidéki homoki gazdaságokban „mutatkoztak problémamentesnek”, míg dombvidékeken stabilitási gondok jelentkeztek.

Hirdetés

Ez a gólyalábú traktor többféle munkára volt alkalmas, nem pusztán a szőlőművelés bázisgépe maradt. A talajmunkák eszközeit, például az ekét, a kapát, a traktor hátuljára szerelték fel, hidraulikával vezérelhetően. A permetező szivattyú a motor tengelycsonkjától kapta a hajtását. A permetlé tartályokat hídszerkezeten helyezték el, a permetezőkeret 4-8 szőlősort egyidejűen láthatott el. A szőlőművelés nagy munka, fárasztó a metszés. A szőlőveszők átvágásához szükséges kézi erő helyett kifejlesztettek egy pneumatikus eszközt, majd felszerelték az UH-40 hidastraktorra: ennek hatására 40-60 százalékkal növekedett a termelékenység. 

Küllem, indítás, haladás

Az UH-40-es hidastraktor a mellső tengelyétől és a hátsó tengelycsonkjaitól megfosztott UE típusú erőgépre épült. A hátsó tengelycsonkok helyére – a Hódmezővásárhelyen készült – hátsóhidat szereltek. A traktortest a mellső hídtartóban a darázsderék alatt ágyazott csappal (három ponton) a hegesztett csővázkeret-szerkezetű alvázhoz volt csatlakoztatva.

A gólyalábú traktor erősen igénybe veszi kezelőjét.

Nagyon magas,a nyomtávja széles,nem bántja a növényeket

Erőforrását a Csepel DT-213c típusú motor adta. Erőátviteli rendszere, tengelykapcsolója és a sebességváltója megegyezett az UE-28 traktorcsalád alkatrészeivel. A gólyalábakban mind a négy kereket az erőátvitelt lánc hajtotta.

A létrán kell felmászni, és a keskeny járdán néhány lépést tehetünk

A gólyalábú traktor erősen igénybe veszi kezelőjét. Először fel kell mászni egy létrán, onnan keskeny acéljárdán jut el a gépkezelő a vezetőhelyhez, esőben síkos lehet, van honnan leesni... Vezetője ki van téve az időjárás szeszélyeinek. Érthető, ha felmerül a kérdés: hogy lehet megtankolni ezt a traktort? A vezető az acéljárdán áll, alulról felnyújtják neki a marmonkannát, majd tölcsérrel betölti az üzemanyagot a tartályba.

A vezetőállás elég spártai, az ember ki van téve az időjárásnak

A kísérleti gépek után, 1963-ban elkészült 49 darab traktor. Az MGI valamennyi traktoron teljes termelési ciklusú „üzemellenőrzést” végzett. Állami kiosztással a hazai gazdaságokba került gépek közül az üzemeltetők 13 darabot azonnal visszaépítettek „normál” UE-28-as traktorrá, a VCST külön csomagot forgalmazott a visszaalakításhoz. A vizsgálati jegyzőkönyvek alapján három gépet nem üzemeltettek, míg további két traktort 200 üzemóra után építettek vissza. A fennmaradt 31 hidastraktor 5-8 évig dolgozott – évi 1000-1300 üzemórában – a hazai, alföldi gazdaságokban. Az UH-40 hidastraktorokat 1962 végéig gyártották. A HODGÉP 44 darabot bocsátott ki.  

Egy régi képen: a hidas traktor munka közben, az alföldi tájon

Jól megnéztem ezt a veteránt, tisztességes konstrukció, gondos munka eredménye. Láttam fotókat arról, hogy milyen állapotban érkezett a múzeumba: rozsdakupac volt, de gyönyörűen felújítottak.

(A Gödöllőn található Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum volt igazgatójának, főmuzeológusának, dr. Hentz Károlynak az írásából sokat merítettem. Köszönöm a múzeum jelenlegi igazgatójának, dr. Kovács Imrének a nagyvonalú segítségét!)

Szerző: Karlovitz Kristóf – Agrárunió