Fagykárfelvétel – Mit tehetünk közvetlenül a fagyok után az ültetvényben?

A fagyesemények bekövetkezésének valószínűsége és gyakorisága a legtöbb termőhelyen megnőtt. Az adott évi fagykár azonban nemcsak az adott évi termést veszélyezteti, hanem a következő évben, években is kedvezőtlenül hat a fák kondíciójára, növekedésére és termés-potenciáljára. Ez még fontosabbá és indokoltabbá teszi a hatékony, tudományosan megalapozott védekezési stratégiák alkalmazását a fagyokat követő időszakban.

Kárfelmérés

A fagyokat követően az első és legfontosabb lépés a gyümölcsösben bekövetkezett károk kiterjedésének, mértékének és térbeli eloszlásának pontos felmérése a hatékony védekezés érdekében. A részletes felmérés segít elkerülni a fölösleges és költséges beavatkozásokat, biztosítja az erőforrások optimális kihasználását. A károsodás általában nem látható teljes mértékben közvetlenül a fagyesemény után. Gyakran szükség van egy bizonyos idő elteltére, amely alatt az érintett szövetek kiszáradnak és elszíneződnek. Ajánlott várnunk 24–48 órát – olykor akár több napot –, mielőtt átfogó felmérést végeznénk. Ez az időbeli eltolódás lehetővé teszi a látható tünetek – például a károsodott szövetek barnulása és feketedése – megjelenését.

Fagyok után a virágot hosszában kettévágva, az egészséges virág belső része világoszöld, fehéres színű, a fagykárt szenvedettnél barna-fekete elszíneződést látunk a magházban

Metszés

A fagy utáni metszés fontos beavatkozás a fagykárosodást szenvedett gyümölcsfák helyreállításában. A fagyok utáni metszés főbb céljai a következők:

• a teljesen elfagyott, funkcióját vesztett, elhalt vagy visszafordíthatatlanul károsodott elágazások, hajtások és egyéb növényi szervek eltávolítása;
• a kórokozók és kártevők potenciális behatolási pontjaként szolgáló elhalt és fertőzött részek eltávolítása;
• a növény korlátozott tartalékainak a létfontosságú és regenerálódó szövetek felé való átirányítása;
•  az alvó rügyekből új hajtások kialakulásának ösztönzése, ezzel a növény szerkezetének és egyensúlyának helyreállítása.

Hirdetés

A metszés optimális időpontját úgy határozhatjuk meg, hogy érdemes néhány héttel a fagy utánra időzíteni, amikor a fagykárosodás teljes mértékben már láthatóvá vált, és a növény újra növekedésnek indul.

A fagyok elmúltával szükség van egy kis időre, amely alatt az érintett szövetek kiszáradnak és elszíneződnek

A fák víz- és tápanyag-ellátása

A fagyhatás károsíthatja a növények gyökérzetét és szövetrendszerét, ami negatívan befolyásolja a víz- és tápanyagfelvételt. A fagy utáni időszakban a növény gyors helyreállítása, az új növekedéshez szükséges anyagcsere-aktivitás visszaállítása, valamint a következő évi termőrügyek kialakulása döntő mértékben függ a kiegyensúlyozott víz- és tápanyagellátástól. A vízhiány megelőzése és a gyökérműködés támogatása érdekében a fagy által károsított növényeknél rendszeresen ellenőrizni kell a talaj nedvességtartalmát, az öntözést a növény igényeinek megfelelően, körültekintően kell végezni. A túlöntözést azonban el kell kerülni, mivel ez ronthatja a talaj levegőzését, növelheti a gyökérrothadás és más betegségek kockázatát, valamint fokozhatja a növények általános stresszhelyzetét. A fagy utáni öntözés során kerülni kell a lombozat éjszakai nedvesítését, mert a párolgás miatti felületi lehűlés súlyosbíthatja a levelek károsodását.

Hirdetés

Fagyok után kiegyensúlyozott tápanyag-ellátási programot kell végrehajtani az új szövetek képződésének támogatása, a vegetatív fejlődés és a fokozott stressztűrő képesség segítése érdekében. Az olyan makroelemek, mint a nitrogén (N) és a foszfor (P), elengedhetetlenek a hajtások és a gyökerek fejlődéséhez. A túlzott nitrogénmennyiség azonban gyenge, rossz hidegtűrő képességű hajtások kialakulásához vezethet, ezért mértékkel kell alkalmazni. A kálium (K) döntő szerepet játszik a vízháztartás szabályozásában, a fotoszintézisben és a stressztűrő képességben, valamint elősegíti a növények fagykárosodás utáni regenerálódását. Az olyan mikroelemek, mint a cink (Zn), a bór (B) és a vas (Fe), szintén elengedhetetlenek az anyagcsere-folyamatokhoz és a növekedéshez, hiányuk pedig késleltetheti a regenerálódást. A lombtrágyázás különösen hatékony lehet az alapvető tápanyagok talajviszonyoktól független, gyors biztosításában.

A talajszerkezet fenntartása

Az egészséges talajszerkezet, a megfelelő szervesanyag-tartalom és a megfelelő vízelvezetés elősegíti a gyökérműködést, és javítja a növény képességét a fagy utáni stressz kezelésére. Kerülni kell a talajtömörödést, és a talajművelést a lehető legkisebb mértékűre érdemes csökkenteni. A fagyveszélyes időszakokban kerüljük a talajművelést, mivel a laza szerkezetű, megművelt talajok hőkapacitása alacsonyabb, mint a szilárd és nedves talajoké, és éjszaka gyorsabban hűlnek le.

Súlyos fagykárosodás után növénynövekedés-szabályozó készítményeket is alkalmazhatunk, ezek újraindítják vagy felgyorsítják a vegetatív növekedést

Biostimulánsok

A biostimulánsok szabályozzák a növények stresszreakcióit, aktiválják az antioxidáns védelmi rendszereket az oxidatív károsodások csökkentése érdekében, serkentik a gyökér- és hajtásnövekedést, optimalizálják a tápanyagfelvételt és -hasznosítást, növelik a fotoszintézis hatékonyságát, valamint támogatják a sejtek helyreállítási mechanizmusait. A fagy utáni alkalmazás szempontjából ígéretes biostimuláns-csoportok közé tartoznak az aminosavak, a tengeri algakivonatok, a humin- és fulvosavak, valamint a hasznos mikroorganizmusok (például a mikorrhiza gombák és növénynövekedést elősegítő rizobaktériumok). Az aminosavak a fehérjeszintézis építőköveiként szolgálnak, és az ozmotikus szabályozásban is segítik a növényi szervezetet. A tengeri algakivonatok természetes növényi hormonokat (például citokinineket), poliszacharidokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek fokozzák a növekedést és a stressztűrő képességet. A humin- és a fulvosavak javítják a talaj szerkezetét, kelátképző hatást fejtenek ki a tápanyagokra, és serkentik a gyökérzet fejlődését. A biostimulánsok lombpermetezéssel vagy talajba juttatással (öntözés útján vagy szilárd formában) alkalmazhatók.

Súlyos fagykárosodás esetén növénynövekedés-szabályozó készítményeket is alkalmazhatunk a vegetatív növekedés újraindítására vagy felgyorsítására. A citokininek és a gibberellinek például serkenthetik a rügyfakadást és a hajtások növekedését. A növényi növekedésszabályozók alkalmazása során azonban figyelembe kell venni a fajt, a fajtát, a növény fiziológiai állapotát, valamint pontos adagolást igényelnek. A helytelen vagy túlzott használat megzavarhatja a növény hormonális egyensúlyát, és káros következményekkel járhat. Ezért a növényi növekedésszabályozók alkalmazásakor erősen ajánlott tapasztalt szakértővel konzultálni.

Szerző: AgrárUnió