Energetikai átállás az akvakultúra-ágazatban
Hírek - 2026.06.10
A bolgár fővárosban, Szófiában tartották az EU DCF Gazdasági Kérdések Regionális Koordinációs Csoportjának éves ülését (RCG ECON – Annual Technical Meeting 2026) május derekán. A rendezvényen az akvakultúrával kapcsolatos szakmai egyeztetések középpontjában elsősorban az energetikai átállás és a társadalmi indikátorok fejlesztése állt – adta hírül honlapján az Agrárközgazdasági Intézet.
Az energiafelhasználás vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a termeléshez kapcsolódó közvetett energiaigény, különösen a takarmány-alapanyagok előállításához és szállításához kapcsolódó üzemanyag-felhasználás. A Bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy részletes adatok álljanak rendelkezésre a felhasznált takarmányok összetételéről, alapanyagainak származásáról és az ezekhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásról. A jövőben szükséges lehet a takarmány-alapanyagok nyomon követése, hogy az Európai Unióból vagy harmadik országokból származnak-e, valamint, hogy milyen termelési technológiákhoz kapcsolódnak.
Új applikációt fejlesztettek ki a halászati adatok rögzítésére
A halászat, különösen a kisszerszámos halászat esetében a motortípusok és az üzemanyagtípus szerinti energiafelhasználás került a figyelem középpontjába. Új applikációt fejlesztettek ki a halászati adatok (fogások, érzékeny fajok, a visszadobások, a megtett út stb.) rögzítésére. A VISTools applikáció használata önkéntes, néhány tagállam már teszteli (pl. Belgium), amelynek köszönhetően nagy részletességgel lehet az adatokat vizsgálni. A VISTools valós idejű betekintést nyújt a hajótulajdonosoknak a halászati műveletekbe, miközben hajóik a tengeren vannak. Egy olyan interaktív eszköz, amely pl. szenzorok segítségével monitorozza a fogások fajonkénti összetételét, az üzemanyag-fogyasztást a halászat során, ill. a pontos, valós idejű útvonalat.
Szintén kiemelt témaként jelent meg az akvakultúra-üzemek energiaellátása, különös tekintettel arra, hogy az elektromos energia milyen forrásból származik, és azon belül mekkora arányt képviselnek a megújuló energiaforrások. Ezek az információk az energetikai átállás és a gazdasági fenntarthatóság szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, mivel várhatóan tovább emelkednek az energia-, takarmány- és munkaerőköltségek. Emellett felmerült a hulladékgazdálkodás kérdése is, különösen a termelés során keletkező melléktermékek és hulladékok további hasznosításának lehetősége.
2 milliárd eurós keret a közös halászati politika céljainak támogatására
A társadalmi indikátorok kapcsán tájékoztatást nyújtottak arról, hogy a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (The Scientific, Technical and Economic Committee for Fisheries, STECF) munkacsoportja egy kimondottan a társadalmi adatokkal foglalkozó riportot készített, melyet a napokban fognak publikálni. A beszámoló több indikátor esetében fejlesztési igényeket azonosított. Különösen fontosnak tartják a foglalkoztatottak szakmai tapasztalatának, képesítéseinek és korcsoport szerinti összetételének pontosabb nyomon követését. A Bizottság szerint ezek az adatok szükségesek annak értékeléséhez, hogy az ágazatban milyen fejlődés történt a képzések és különösen a munkabiztonság területén, amely kiemelt célként szerepelt. Ezzel kapcsolatban több tagállam jelezte, hogy a foglalkoztatási státuszok pontos meghatározása továbbra is kihívást jelent, különösen az önfoglalkoztatók magas aránya miatt.
A finanszírozási kilátások kapcsán elhangzott, hogy a következő uniós költségvetési időszakban legalább 2 milliárd eurós keret áll majd rendelkezésre a közös halászati politika céljainak támogatására, amelynek része a fenntartható akvakultúra fejlesztése is.
Egy érdekes piaci példa – figyelemre méltó fejlesztési irány
A rendezvény informális egyeztetései során egy érdekes piaci példa is felmerült: Litvániában a melegen füstölt ponty prémium termékként – kilogrammonkénti ára megközelítőleg 20 euró – jelentős fogyasztói keresletnek örvend. Ez a hazai haltermelők és -feldolgozók számára is figyelemre méltó fejlesztési irányt jelenthet figyelembe véve, hogy a füstölt afrikai harcsa már Magyarországon is kedvelt és keresett terméknek számít.
A rendezvényen dr. György Ágnes Irma vett részt a MAHOP PLUSZ DCF halgazdálkodási adatgyűjtés projekt (MAHOP_PLUSZ-1.2.1-24-2024-00001) keretében.
Címkék: akvakultúra
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
A tápkultivátor a profik eszköze!
A MATE kutatóinak történelmi sikere: először szaporítottak ...
A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik
Permetezőgépek finomhangolása – Hatékony permetezés a ...
Fito kalauz napraforgóban
Direktvetés Horsch gépekkel
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
A rózsa gondozása nyáron: Így marad a rózsa a kert királynője a ...
Új működési rend lép életbe az Országos Jégkármérséklő ...
