Károsítók a szántóföldön – Március vége-április eleje

Hogy melyik, mikor és milyen erősségű károsítással, az az évjárattól, a termesztési környezettől és technológiától, de valójában szinte végtelen számú tényezőtől függ. Az azonban elmondható, hogy van egyfajta ritmusa annak, ahogy ezek a potenciális veszélyforrást jelentő károsítók megjelennek állományainkban. Ezek bemutatására indítottunk cikksorozatot előző lapszámunkban, amelynek folytatása ezúttal a március végén-április elején megjelenőkkel foglalkozik.

Az év eddig eltelt időszakára visszatekintve máris kijelenthetjük, hogy mást látunk most szántókon, mint az elmúlt pár évben. Szinte „normális” telünk volt, hóval, komolyabb lehűléssel, és az előrejelzéseket nézve talán a tavasz is fokozatosan köszönt majd be. Ezek a körülmények kellő bizonytalansági faktort hordoznak magukban a károsítók megjelenésével kapcsolatban. Ennek ismeretében nézzük, milyen tünetekkel találkozhatunk növényeinken és mely kártevőkre és kórokozókra kell figyelnünk a fent említett időszakban.

1. Vetésfehérítő bogarak

Az utóbbi évek egyre melegedő tavaszi időjárásában egyáltalán nem volt ritka, hogy az első vetésfehérítő (vörösnyakú árpabogár) bogarak már április első napjaiban, vagy akár még korábban megjelentek a gabonákban. Bár hámozgatásuk már ekkor is megtalálható a lombozaton, érdemi kár még nem következik be. Azonban a betelepedés ütemét figyelemmel kell kísérnünk, hogy felkészülhessünk egy esetleges védekezésre a tömeges tojásrakás megelőzésére.

Hirdetés

2. Élettani eredetű hajtáselhalás búzán

A kora tavaszi időszak meghatározó fontosságú a gabonák, így az őszi búza termésképzésében. Az akkori környezeti körülmények nagyban befolyásolják, hogyan alakul a kalászt hozó hajtások száma. Ez függ a bokrosodás minőségétől is, azonban kedvezőtlen körülmények között a növény nem tud minden hajtást megnevelni. Azok a rendelkezésre álló erőforrásoktól (pl. talajnedvesség) függően elhalhatnak. Ezt mutatják a barnuló, száradó hajtások. Ez egy szintig természetesnek tekinthető, azonban egy mérték fölött már problémás lehet.

3. Sárgarozsda tünetei

A tavaszi időszak egyik legveszélyesebb kórokozója a búzákban a sárgarozsda. Fellépésére elsősorban a hűvösebb és csapadékosabb évjáratokban kell számítani. Bár a gomba az enyhébb teleken gond nélkül áttelelhet, azonban járványszerű fertőzése általában az Európa északi-északnyugati részéből érkező fertőző spóratömeg következménye. Megjelenését figyelnünk kell, mert ellene kizárólag megelőző jellegű kezeléssel lehet hatékonyan védekezni. Ne zavarjon meg minket, hogy telepei kezdetben még nem mutatják a „gépöltésszerű” elrendezést, elszórtan jelennek meg a leveleken.

4. Fagyhatás tünetei a repce főhajtásán

Évjárattól függően április elejére a repce már fejlett főhajtásokat képezhet. Egy ilyenkor érkező erősebb fagy látványos tüneteket okozhat: a hajtások elhajlanak. Kevésbé látványos a szár felrepedése, ami szintén lehet a fagyhatás következménye. E történtekből jellemzően nem származik komolyabb probléma, de néha ijesztő a jobbra-balra dőlő hajtások látványa. A fagy miatti szárelhajlást nem szabad összekeverni a nagy repceormányos kártételét mutató határozott szártorzulással.

5. Kontakt hatású gyomirtó szer perzselése gabonákban

Gyomviszonyaink változása, az ősszel kelő és áttelelő kétszikű gyomok (pl. veronikák, tyúkhúr) terjedése miatt egyre elterjedtebb technológia a kalászosok kora tavaszi gyomirtása. Az ellenük alkalmazott perzselő hatású gyomirtó szerek nem megfelelő alkalmazáskor azonban okozhatnak fitotoxikus, „perzselt” tüneteket a lombozaton. Az ilyen típusú szereket szigorúan önmagukban kell kijuttatni, kerülve a fagyos időszakban és nedves levélfelületen történő alkalmazásukat.

6. Repceszár-ormányos lárvái a levélnyélben

Az évjárat jellegétől függően a repcékben áprilisra elejére akár már meg is jelenhetnek az ormányosok lárvái. A repceszár-ormányosé általában a levélnyelekben, a nagy repceormányosé pedig a főhajtásban. Ha ez megtörténik, akkor már nincs mit tenni, ezek a lárvák rovarölő hatóanyagokkal már nem érhetők el.

7. Folyékony nitrogénműtrágya okozta levélperzselés

Elterjedt technológia a kalászos gabonák folyékony nitrogénoldattal való tavaszi fejtrágyázása. Az eljárás biztonságos, azonban, ha erős napsütésben, túl magas hőmérsékleten, vagy éppen fagyos körülmények között végezzük, a kezelés perzseléses tüneteket okozhat. Ugyanez lesz a következménye, ha az oldat nedves levélfelületre kerül kiszórásra. A perzselt lombozatú gabonák látványa szinte általános tavasszal, de amennyiben az nem különösen súlyos, az állomány kiheveri, terméscsökkenést nem okoz.

8. Bimbókárosítók, repce-fénybogár és repcebecő-ormányos

Egyes évjáratokban komoly károkat okozhatnak a repce virágzatát károsító kártevők, amelyek közül a repce-fénybogár jelenti a legnagyobb kockázatot. Táplálkozása során virágport keresve rág be a bimbókba, ahol a bibét károsítva rontja a megtermékenyülést. E kártevőhöz egyre gyakrabban tömegesen csatlakozik a repcebecő-ormányos, amelynek bimbó és virágkártétele gyakorta meghaladja a becőkben okozott kár nagyságát. A kártétel szempontjából a vontatottan fejlődő, lassan bevirágzó állományok vannak a legnagyobb veszélyben.

9. Bundásbogarak tömeges károsítása

A repce virágzatát károsító kártevők között egyre gyakrabban találhatjuk meg tömegesen a bundásbogarat. Az az országban szinte mindenhol jelen van, de többnyire csupán szegélykártevőként kezeljük. Azonban előfordulnak olyan, helyi felszaporodásból kialakuló gócok, amelyekben már táblaszinten okozhatnak károkat a virágok teljes elpusztításával.

10. Folyékony nitrogénműtrágya perzselése repcelevélen

A nitrogénoldattal végzett fejtrágyázás nem csupán a kalászosokban okozhat perzseléses tüneteket, hanem a repcében is. A leveleken összefolyó oldat már önmagában is okozója lehet a lombozat sérülésének, de ezt tovább fokozhatja a nedves felületre történő kijuttatás, az erős napsütésben, magas hőmérsékleten, esetleg fagyos körülmények közötti kezelés. A növények csak súlyos esetben sínylik meg a levélperzselést, az az esetek nagy részében különösebb problémát nem okoz.

Szerző: AgrárUnió