TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 67.160,68 Ft (tonna)

Napraforgómag: 211.552,14 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 73.701,25 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 63.073,97 Ft (tonna)

Repcemag: 181.915,32 Ft (tonna)

Full-fat szója: 194.421,65 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 357,97

USD: 305,67

CHF: 390,88

GBP: 413,27

Hirdetés

Nehézfémek az élelmiszerekben? Egy franciaországi kutatás súlyos eredménye

Hírek - 2026.05.15

Sokszor vagy az uniós, vagy a hazai szabályozás szigorúságáról mérgelődnek a növényvédőszer- és/vagy műtrágyagyártók, gazdálkodók. Az alábbi friss, nemzetközi hír megmutatja, hogy milyen veszélyei lehetnek annak, amikor enyhébbek a szabályozók bizonyos anyagoknál.

Legutóbbi cikkében Guillaume Amouret, a The European Correspondent mezőgazdasággal és környezetvédelemmel foglalkozó szakírója a kadmium-problémáról írt. Miért? Mert most márciusban a Francia Nemzeti Élelmiszer-, Környezet- és Munkavédelmi Egészségbiztonsági Ügynökség (ANSES) ennek a nehézfémnek a súlyos felhalmozódását jelezte Franciaország talajaiban, mezőgazdasági terményeiben.

A mezőgazdaságot alapvetően érintő ún. „örök vegyi anyagok” közé tartozik a kadmium. Ez az egyik olyan anyag (innen az „örök” jelző), ami gyakorlatilag nem bomlik le, ha bekerül a talajba, táplálkozással bejut az élő szervezetbe, rendkívül lassan ürül ki, és komoly egészségkárosodást okoz. Kizárólag fizikai úton lehet eltávolítani a talajból, például talajcserével vagy speciális növényekkel történő kivonással.

De hogyan kerülhet egy nehézfém egyáltalán a zöldségeinkbe? teszi fel a kérdést a szerző: szó szerint a föld mélyére kell ásnunk magunkat ennek megválaszolásához.

Nehézfém, szennyezett talaj

A kadmium természetes módon is előfordul a talajban, de a kadmiumszennyezés elsődleges oka emberi tevékenység: bányászat, ipar (pl. akkumulátorok, pigmentek) és foszfát alapú műtrágyák révén kerül a talajba, így a táplálékláncba. A legnagyobb kadmiumforrások olyan alapvető élelmiszerek, mint a gabonafélék, a búza, a rizs és a burgonya.

Bár a foszfátalapú műtrágyázás ma már kisebb mértékű, mint az 1970-es évek csúcspontján volt, de az európai talajokban még mindig jelentős foszfátfelesleg található.

Míg a magyarországi szabályozás alapján a forgalomba kerülő foszfátalapú műtrágyák esetében (36/2006. FVM rendelet) 1 kg tiszta foszfor-pentoxid hatóanyagra vetítve maximum 20 mg kadmium engedélyezett, addig az uniós határérték 60 mg kadmium / 1 kg foszfor-pentoxid. Látható, hogy a tagállami szabályozás jelenleg eltérhet az uniós alapértéktől, így fordulhat elő, hogy Franciaországban a nemzeti piacokra még a közösséginél is magasabb határértékkel dolgozhatnak, amely eléri a 90 mg kadmium / kg foszfor-pentoxid szintet!

A francia probléma is jelzi, hogy komoly lépéseket kell tenni a szabályozásban, ám még mindig szabad a tagállami mozgástér, sőt az uniós határéték is csak 2032-től változik, akkortól: 20 mg kadmium / 1 kg foszfor-pentoxid lesz a felső határ – vagyis, ahogy a magyar, cseh, német, dán, holland, finn, svéd, szlovák tagállamok esetében jó ideje már „használatban van”.

Visszatérve a franciákra: az ANSES értelemszerűen csökkentett műtrágyahasználatot javasol, sőt szorgalmazza, hogy inkább a talajban már eleve jelen lévő foszfátokra támaszkodjanak a gazdálkodáskor. A kadmiumbevitel csökkentése érdekében pedig egyszerű étrendi változtatást is ajánl: kevesebb búzaalapú élelmiszert és több hüvelyest érdemes fogyasztaniuk a franciáknak.

És még valami

Az sem mindegy, honnan származik a műtrágya alapanyaga. Ugyanis az alacsonyabb határértékre szabályozott országokba észak-európai vagy oroszországi magmás apatitból készül nyersanyag kerül, amelynek természetes kadmiumterhelése jóval alacsonyabb, mint az észak-afrikai (pl. marokkói) üledékes foszfátoké. És Európa nyersanyagainak nagy része éppen a Földközi-tenger déli partjáról érkezik: 2025-ben pld. az Unió a foszfáttartalmú műtrágyák mintegy 88%-át Marokkóból importálta.

Egy nemrégiben készült, Guillaume Amouret által idézett tanulmány egyébként rendkívül magas kadmium-, ólom- és cinkszinteket mutatott ki a festői szépségű marokkói Safi városában. Különösen a külvárosi részeken, éppen ott, hol a marokkói műtrágyagyártó óriásvállalat, az OCP Group fő foszfátfeldolgozó üzemei találhatók. A kutatás szerzői arra figyelmeztetnek, hogy ezek az anyagok rendkívül könnyen és gyorsan bekerülhetnek az élelmiszerláncba.

Forrás: The European Correspondent, Illusztráció: AI

Címkék: élelmiszer, élelmiszerbiztonság

Népszerű hírek