TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.972,12 Ft (tonna)
Napraforgómag: 146.274,96 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 58.281,03 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 54.759,70 Ft (tonna)
Repcemag: 163.971,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 216.932,13 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 615 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,75
USD: 364,04
CHF: 411,3
GBP: 459,82
Hirdetés
Csemegekukorica és zöldborsó: ború jöhet, sőt égszakadás

Csemegekukorica és zöldborsó: ború jöhet, sőt égszakadás

Növénytermesztés - 2023.05.17

A csemegekukorica és zöldborsó ágazat jelentős nehézségekkel küszködik, ennek ellenére a zöldségtermesztés és a feldolgozóipar meghatározó alapanyagainak számítanak továbbra is. Vajon igaz lesz mindez a közeli jövőben is?

Hirdetés

Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézete és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azt a tanácskozást, amely a zöldborsó és csemegekukorica helyzetével, kilátásaival foglalkozott.

Csemegekukorica az utóbbi években – csökkenő tendencia mellett – 27-32 ezer ha-on termett fővetésben és további 5-12 ezer ha-on másodvetésben, a betakarított mennyiség 500-550 ezer tonna volt.

A zöldborsót szintén a csökkenő tendencia jellemzi, 18-20 ezer hektáron 80-120 ezer tonna mennyiségben állítottuk elő. A két kultúra együttesen a hazai zöldségtermő terület 60%-át teszi ki. A termelés és a feldolgozóipar egymásra utaltsága nagyon jelentős: mindkét terméket 90-95%-ban a – zöldség-gyümölcs feldolgozóipari kibocsátás 2/3-át adó – hűtő- és konzervipar veszi fel, illetve a hűtő- és konzervipar alapanyag-felvásárlásának 70-80%-át a csemegekukorica és zöldborsó adja, így kapacitás kihasználtságát e két növény dönti el.



Az ágazat exportorientált, a feldolgozott késztermékeinket 80-90%-ban exportáljuk. Különösen a zöldborsó esetében érzékelhetők 2018 óta olyan negatív jelenségek, melyek miatt az ágazat működőképessége is veszélybe került. A termelés jövedelmezősége az utóbbi években – elsősorban klimatikus okokból – jelentősen romlott.

Borút lát, sőt égszakadást

Megkeresésünkre a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az alábbi, közel sem derűs, prognózist bocsátotta rendelkezésükre:

„Amennyiben a zöldborsó ágazat megszűnik vagy jelentősen visszaesik, az a jelenlegi kb. 18 ezer hektár zöldborsó eltűnése mellett magával ránt mintegy 5-10 ezer hektár ráépülő másodvetésű csemegekukoricát is. Mindez azt jelentené a hazai hűtő- és konzerviparra nézve, hogy mintegy 1,5 hónappal rövidülne a feldolgozási szezon és kiesne az alapanyag-háttér 30-40%-a, így a fajlagos fix költségek jelentős emelkedése révén elvesztené versenyképességét az európai piacon.

Az ágazati problémák megoldását az elmúlt év tetemes aszálykárai sem segítették. A hazai zöldborsó és csemegekukorica állománynak – térségeként változóan – 50-70%-a öntözött, ami a kívánatosnál (min. 80%) rosszabb arány. A klimatikus okokra visszavezethető ágazati problémákon túlmenően már a földgáz és villamos energia árának drasztikus emelkedése is sújtotta a szektort.

A kedvezőtlen piaci és klimatikus hatások együttes eredőjeként a zöldborsó betakarított mennyisége 2022-ben 15-20%-kal tovább csökkent az előző évek átlagához képest, de fővetésű csemegekukoricát is mindössze 27 336 hektáron vetettek, így a kieső másodvetésekkel együtt 15-20% közötti visszaesés van a termőterületben, valamint 25-30% a termésmennyiségben.

Mindez a termelés zsugorodása mellett végiggyűrűzik a teljes termékpályán: a feldolgozók a késztermék-előállításban is hasonló mértékű kiesést könyvelhetnek el, jóllehet idén 50% körüli alapanyagár-emelést hajtottak végre a konzervgyárak és hűtőházak. Vagyis a csemegekukoricáért 46-50 Ft/kg helyett átlagosan 70-75 Ft-ot kínáltak, a zöldborsóért pedig 120-130 Ft/kg helyett akár 190-200 Ft-ot is ígértek, de ennek ellenére a termesztési hajlandóság tovább csökkent 2022-re.

Mindemellett számottevően nőtt a feldolgozó ágazat kapacitása, ezért több alapanyagra lenne szükség. Több konzervgyár növelte kapacitásait egyenként 10-20%-os mértékben, illetve a hűtőipari kapacitásokban is volt növekedés. Ez alapján zöldborsóra, zöldbabra és csemegekukoricára jókora többletigény mutatkozott már az év elején is.”



A 2023. évben sokat javult a termelők helyzete. A kérdés az, hogy ez rövid távú változás vagy tartós. Idén ugyanis 100-110 Ft/kg árat fizetnek a feldolgozók a csemegekukoricáért, míg 200-220 Ft/kg-ot a zöldborsóért, és még különböző finanszírozási segítséget is nyújtanak a termelőknek. Ezzel a termelési kedv nagyot javult az idei év elején (ebben szerepe volt a gabona- és olajnövények piaca és ára összeomlásának is), így a megkötött szerződések és a jelenlegi vetésterületi kilátások alapján lesz elegendő alapanyaga a feldolgozóiparnak.

Hogy ez az év se legyen gondmentes: mindez azonban nagyon nyomja a feldolgozókat. Ugyanis úgy tűnik, hogy 2023-ban a feldolgozott termékek piacán – a tavalyi évvel ellentétben – nem nagyon lehet semmilyen újabb áremelést elfogadtatni, jóllehet az alapanyag ára – mint fentebb kifejtettük – nagyon jelentősen emelkedett 2022-ről 2023-ra is, ami értelemszerűen számottevően drágítja a készterméket is.

A fentieken túl a szakmaközi szervezet úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában komoly szerepe van, többek között:

  • A gabona- és olajnövények kedvező jövedelempozíciójának,
  • a csomagolóanyagok és más input anyagok ellátási bizonytalansága és árának jelentős emelkedésének,
  • a hitelkamatok növekedésének, drága finanszírozásának,
  • a nem megfelelő biológiai alapoknak, és végül
  • a helyettesítő vagy választékbővítő termékek hiányának.



Cselekedni kell, tervezetten, minél gyorsabban

Kérdésünkre, hogy miben látják a lehetséges rövid távú megoldásokat, az alábbi választ adták:

  • A zöldségfélék esetében (melyek művelése magas energiaigénnyel jár) és/vagy az élelmiszer célú öntözött szabadföldi kultúrák esetében a 97 liter/ha gázolaj jövedéki adó visszatérítés mértéke emelkedjen 250 liter/ha értékre. Az öntözés és a speciális betakarító gépek üzemanyag-fogyasztása indokolja ezt a mértéket. Szükségesnek az öntözés energiaköltségének kompenzálására bármilyen egyéb jellegű működési támogatás.
  • Az öntözési beruházások támogatását fenn kell tartani, a támogatási intenzitást szükséges akár 80%-ra emelni. Az öntözési beruházások megvalósításához párosuljon nagyon kedvezményes beruházási hitellehetőség.
  • Az öntözött területek nagy hozzáadott értékű és hatékony hasznosítását szolgálná olyan szabályozás, mely szerint az öntözött terület meghatározott százalékán köteles a gazdálkodó élelmiszer-célú növénytermelést megvalósítani.
  • Az adott földterületen fix telepített öntözőberendezéseket üzemeltető termelők élezzenek elővásárlási jogot az adott termőföld megvásárlására (a már létező előhaszonbérleti jog és szolgalmi jog analógiájára).
  • Mindennek a finanszírozásának a biztosítását az alábbiak szerint tudják elképzelni:
  • Az élelmiszeripari üzemek (hűtő- és konzervipar) 50-80%-kal emelkedő forgóeszköz-igénye miatt a 2023. évi finanszírozásának segítése kedvezményes (támogatott) forgóeszköz hitelkonstrukciókkal, lehetőleg a veszélyhelyzeti keret megemelése révén.

Szükséges a feldolgozás, termelés támogatása is

Természetesen, úgy vélik, szükségszerű mindemellett a feldolgozási és termelési folyamatok könnyítése is:

  • Az új KAP-ban a hibridkukorica (vetőmag-kukorica) 4 éven keresztül termeszthető monokultúrában, míg a csemegekukorica csak 2 évig, ami a csemegekukorica számára nagy versenyhátrány az üzemen belül az öntözött területekért folytatott versenyben. A csemegekukorica relatív versenyképességének fenntartása érdekében létkérdés, hogy hasonlóképpen 4 éven keresztül lehessen monokultúrában termeszteni.
  • Szükség van bizonyos növényvédelmi szabályozások (eseti engedélyezés, várakozási idők) ésszerű módosítására.
  • A klimatikus okok és a kockázatcsökkentésre irányuló vetési stratégia miatt rövidülő szezon gyors betakarítást tesz szükségessé. A speciális betakarító gépek rendkívül drágák, így szükség van a gépvásárlás kiemelt (magas támogatási intenzitás melletti vagy kedvezményes hitellehetőséggel történő) támogatására.
  • A vis maior helyzet bejelentése a termelőket mentesíti a szerződéses kötelezettségek teljesítése alól. Kedvező lenne e mentesítést kiterjeszteni a feldolgozókra, jóllehet az export szállítások alól, a külföldi vevőkkel szemben ennek érdemi hatása nem lesz.

AgrárUnió

(Fotó: Bonduelle/Facebook)

Címkék: csemegekukorica, zöldborsó, konzervipar, magyarország, konferencia, fruitveb, zöldségtermesztés
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Lefelé tendáló árak a gabona- és az olajnövénypiacon

Az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint 65,9 ezer ...