Sok fáradság, kevés pénz?
Agrárgazdaság - 2018.09.04
Igény van rá, mégsem szívesen dolgoznak az emberek idénymunkásként Sok termelőnek lenne szüksége néhány hétig vagy akár hónapig segítő kezekre a gazdaságában, ám a munkavállalók – sokszor a szélsőséges időjárási viszonyok miatt – nemigen mennek a földekre dolgozni. Az utóbbi években pedig a fizetési igények is alaposan megnőttek.
A Magyar Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) a közelmúltban közzétette tanulmányát, amelyet a 2016-os év adatai alapján állított össze. Ebből képet nyerhetünk, milyen területre keresnek kisegítőket, és mennyit lehet keresni, illetve mennyi a szakmunkások bruttó bére. A felmérésből kiderült, hogy ahol tudják, a gazdák a családtagok segítségét veszik igénybe, ám amennyiben nem közvetlenül a családhoz tartozik valaki, hanem távoli rokon, akkor be kell jelenteni az illetőt alkalmi munkavégzésre.
Elvártak a jó körülmények
Természetesen a legnagyobb igény mindig a szakmunkásokra van – még idényjelleggel is (traktorjavítás, villanyszerelés). Elsősorban a gyümölcsösökben, a kertészetekben van nagy szükség alkalmi kisegítőkre, illetve állattartó gazdálkodók alkalmaznak tavasztól őszig idénymunkásokat.
Noha az idénymunkával összefüggő papírmunka nem túl bonyolult és megfelelően szabályozott, nagyon sokan foglalkoztatnak bejelentés nélkül a gyümölcsösökben idénymunkásokat. Gyakorlatilag ezerforintos órabér alatt nemigen hajlandók az alkalmi munkavállalók szóba állni a munkát kínálókkal. Továbbá vannak még egyéb járulékos igények is: védőital, tisztálkodási lehetőség, napközbeni pihenőidő (ebédidő), tavaszi fagyok idején napközbeni melegedési lehetőség, munkaeszköz biztosítása, esetleg védőkesztyű stb. Ez utóbbi két eszköz biztosítása természetes igényként jelentkezik, hiszen például a gyümölcsösökben használatos speciális metszőollóval nem mindenki rendelkezik, hanem az ültetvénytulajdonos biztosítja.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös felmérése – amelyet a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatott – rámutatott a munkaerő-kereslet és -kínálat jellegzetességeire, hiányosságaira. A 2016-os adatok elemzése óta csak részben készültek friss felmérések a Központi Statisztikai Hivatal jóvoltából. Mint az AKI tanulmányában írták: „A kutatásba bevont és érvényes választ adó üzemek fő tevékenysége alapján besorolt ágazatok szerint összességében a kertészeti vállalkozásoktól léptek ki a legnagyobb arányban (61,9%).” A szakértők szerint ezen a területen kellene a legtöbbet javítani az idénymunkások arányát.
Az év adott időszakához kötődik
A NAV honlapján találhatjuk a meghatározást, amely szerint idénymunkának minősül a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével –, feltéve hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
A munka törvénykönyve alapján az idénymunka az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.
Nagy a kereslet
Az állásportálokon idénymunkával kapcsolatos állásajánlatok vannak bőségesen: az idén főként csomagolásra kerestek embereket biztos fizetéssel – ugyan nem napi, hanem kéthetente történő javadalmazással. Szinte az egész ország területén keresnek idénykisegítőket, átlagosan nettó 765 forintot fizetnének óránként gyümölcsszedésre. De megállapodás alapján ennél többet is megadnak egy nagyobb, keresett munka elvégzésére. A kínálatban „népszerű” a gyomlálás, a kapálás, az áru előkészítése. Férfi és női munkaerőt egyaránt keresnek – ez utóbbit a zöldségeságazatban, termékfeldolgozásra. A diákszövetkezetekkel is érdemes felvenni a kapcsolatot, hiszen mindig akad olyan középiskolás, főiskolás vagy egyetemista, aki szívesen végez fizikai munkát nyáron, hogy megkeresse a tandíjra valót.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: idénymunka, idénymunkás
A repceméz hatása. Avagy: ezért érdemes fogyasztani!
A mezőgépek veteránjai – A legendás Dutra méltatlan sorsa
Szedd magad eper 2024 - Friss országos lista, 32 helyszínnel
Kalászfuzáriózis, kalászvédelem
Hogyan teljesíthető, az AKG pályázattal a zöldtrágyanövény ...
Mire figyeljenek szójatermesztéskor?
A vadkár-érem több oldala
Minden gyomproblémára van jó megoldásunk – kukoricában is!
Öntözésfejlesztési pályázatok
Miért kell a kén? – Legyél profi a búza nitrogén- és ...
