Öntözésfejlesztési pályázatok

A csapadék a mezőgazdaságban mindig nagyon komoly befolyású tényező, a gazdák viszont kiszolgáltatottak az időjárásnak. Ezért is kiemelkedően fontos az a pályázat, amelyet a következő hetekre ígértek, és már rengetegen várnak. A mezőgazdasági vízgazdálkodási – röviden öntözésfejlesztési – pályázat részleteiről Szász Mátyást, a Gordius Solutions Tender Kft. vállalati divízióvezetőjét kérdeztük.

Az öntözésfejlesztési beruházásokra közel hatmilliárd forintnyi keretösszeget ígértek. Mekkora ez a korábbi évekéhez képest? Milyen többletet nyújt: többen pályázhatnak, vagy az elnyerhető összegek növekednek?

Az öntözésfejlesztés továbbra is kiemelt mezőgazdasági ágazati prioritás, és a jelenlegi – a korábbinál rövidebb – pályázati időszakban is nagy figyelmet fordítanak az érintett szereplők e téren tervezett fejlesztéseinek támogatására, ideértve a vízgazdálkodási közösségek fejlesztéseiket is. A jelenlegi ismereteinkkel kijelenthető, hogy a hangsúly ebben az időszakban a költségmegtakarítás, a természeti és épített környezet megóvása és az energiahatékonyság mellett talán még erőteljesebben a fenntartható vízkészlet-használatra és vízgazdálkodásra helyeződött. Elsősorban nem a potenciális kedvezményezetti kör szélesítésével, hanem a rendelkezésre álló források bővítésével válhat hatékonyabbá a lebonyolítás és a megvalósítás.

Az állami elismerésű együttműködés, a meghatározott feltételek igazolása nélkül is mezőgazdasági termelőnek minősül.

Ebben az időszakban öntözésfejlesztési beruházás kedvezményezettjei lehetnek egyrészt a mezőgazdasági termelők (magánszemélyek és nem magánszemély pályázók), illetve külön jogszabály szerint meghatározott fiatal mezőgazdasági termelők, valamint mezőgazdasági szövetkezetek. A termelőknek a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a standard termelési érték (STÉ) módszertan alapján mezőgazdasági tevékenységből származó legalább tízezer euró értékű minimális üzemméret a feltétel, illetőleg az előző évi árbevételük legalább 40 százalékának mezőgazdasági termelésből kell származnia. (Konzorciumban, a csoportban részt vevő minden mezőgazdasági termelőnek, szociális szövetkezetben a szövetkezetnek önmagában kell megfelelnie az említett jogosultsági feltételeknek.) A mezőgazdasági szövetkezetnek vagy a fentieknek kell megfelelnie, vagy a szövetkezetben részt vevő tagok előző évi árbevételét össze kell számolni, és az összeszámolt árbevétel legalább 40 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származzon. Továbbá a szövetkezetben részt vevő tagok legalább 40 százalékánál igazolni kell, hogy legalább tízezer euró értékű az üzemméret. Az állami elismerésű együttműködés a meghatározott feltételek igazolása nélkül is mezőgazdasági termelőnek minősül. Mindezeken túl az elismert fenntartható vízgazdálkodási közösség is jogosult kollektív beruházásra, és a fenntartható vízgazdálkodási közösség a meghatározott feltételek igazolása nélkül is mezőgazdasági termelőknek minősül.

Előzetesen három célterületről beszéltek. Melyek ezek, és milyen jelentősebb változásokra lehet számítani? A vízelvezetésben például úgy tudni, szűkült az érintett víztározók köre. (Csak a hirtelen lezúduló, a talajt kifejezetten károsító többlet-csapadékvíz elvezetésére szolgáló tározók kaphatnak támogatást?)

A konkrét tevékenységek listája jelenleg még nem ismert, de a rendelkezésre álló információk alapján ebben az időszakban is támogatás vehető igénybe a következő célokra:

- az öntözővíz felhasználásának hatékonyságát javító beruházásokra,

- a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás keretében a vízvisszatartás létesítményeinek támogatására, valamint

- a melioráció és a vízfelhasználás-hatékonyság javításának támogatására.

Az öntözővíz-felhasználást javító projektek keretében lehetőség lesz a víztakarékos öntözési technológiák üzemi szintű bevezetésére, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálására, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak fejlesztésére és rekonstrukciójára, és új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozására is, melyekkel az öntözött területek növelhetők jelentős többlet-vízfelhasználás nélkül is. Kiemelendő felhasználási cél továbbá az adott célterületen belül az aszály-monitoring állomások kiépítése. 

Natura 2000 túzokvédelmi szántóterületeken az öntözési beruházás nem támogatandó.

A vízvisszatartási létesítmények fejlesztésével a csapadékvíz összegyűjtését, kármegelőző célú elvezetését és tárolását szolgáló létesítmények fejlesztése valósulhat meg, ugyanakkor ezek a tározók egyben lehetővé teszik az öntözővíz-kivételt is. A konkrét kiírás ismerete nélkül jelenleg annyi jelenthető ki, hogy a jelenlegi programban kiemelt szempont az olyan projektek támogatása, amelyek a káros és többlet felszíni víz elvezetésére, tárolására és hasznosítására irányulnak. Nem tartalmaz viszont további szigorítást a korábbi időszakhoz képest a program, hogy a csapadékvíz-tározók feltöltése felszíni vagy felszín alatti vizekből továbbra sem megengedett. 

Az üzemszintű, mezőgazdasági területekhez kapcsolódó melioráció és meliorációs utak létesítése is az egyik prioritás. Olyan megoldásokat támogat az új program, amelyek úgy mentesítik a víz kedvezőtlen hatásaitól a mezőgazdasági utakat, hogy közben nem eredményezik az érintett területek még részleges kiszáradását sem, például infrastruktúra-fejlesztéssel (pl. burkolat nélküli, bogárhátú stb. pályatest építése).

Kiemelendő, hogy a Natura 2000 gyepterületek öntözése tilos, ezért az ezeken a területeken megvalósuló öntözési beruházás nem támogatható, illetve Natura 2000 túzokvédelmi szántóterületeken az öntözési beruházás ugyancsak nem támogatandó, mivel annak jelentős negatív hatása van a túzokra, mint jelölő fajra, továbbá védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, különösen az öntözéshez. Így a beruházás megkezdésének előfeltétele az engedély megléte.

Milyen tevékenységek támogathatók a gazdálkodóknak és a közösségeknek?

a) Vízi létesítmények és kapcsolódó építmények rekonstrukciója, építése vagy fejlesztése (ezen belül ingatlanvásárlásra az összberuházás 5 százalékáig, termőföldvásárlásra az összberuházás 10 százalékáig terjedő összeg fordítható, illetve meglevő termőföld természetbeni hozzájárulásként számolható el, de legfeljebb az összberuházás 5 százalékáig);

b) új gépek és berendezések vásárlása, meglévő rendszerek (ideértve az IKT fejlesztéseket és szoftveres fejlesztéseket is) korszerűsítése;

c) az előző két pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, hatósági eljárási díjak, tanácsadói és projektmenedzsment költségek;

d) immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek vagy eljárások megszerzése;

e) vízmérő eszközök beszerzésének és beüzemelésének költsége;

f) kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás.

További megkötések:

A meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházások kizárólag akkor támogathatók, ha az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva mikroöntözésnél legkevesebb 10 százalék, lineár és csévélődobos berendezéseknél legkevesebb 15 százalékos potenciális vízmegtakarítást eredményeznek majd.

Ha a beruházás olyan felszín alatti vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, akkor a beruházásnak tényleges vízfogyasztás-csökkenést kell eredményeznie. Ez alól kivételek az olyan beruházások, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, továbbá a tározók létrehozására irányuló beruházások, illetve a visszanyert víz felhasználására irányuló olyan beruházások, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet.

Kizárólag azon költségek támogathatók, amelyek a kedvezményezettnél legkorábban 2023. 01. 01-jén, illetve legkésőbb 2029. 12. 31-én merülnek fel.

Az öntözött területek nettó növekedését eredményező és adott felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintő beruházásokhoz csak akkor nyújtható támogatás, ha az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést, vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt; valamint környezeti hatáselemzés bizonyítja, hogy a beruházás nem jár jelentős kedvezőtlen hatással a környezetre. Az öntözött terület nettó növekedését eredményező beruházásoknál környezeti hatásvizsgálat a projekttel érintett terület nagyságától függetlenül kötelező. Víztározók létesítésekor a támogathatóság feltétele a Környezeti Körzeti Terv elkészítése, akkor is, ha a projekt nem eredményezi az öntözött terület növekedését, és függetlenül a projekt által érintett terület méretétől. Kizárólag azon költségek támogathatók, amelyek a kedvezményezettnél legkorábban 2023. 01. 01-jén, illetve legkésőbb 2029. 12. 31-én merülnek fel.

Az öntözésfejlesztési és a vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági beruházásokra nemcsak gazdálkodók, de öntözési közösségek is pályázhatnak. A kiírás talán egyik legfontosabb eleme, hogy az összefogást, a közösségeket támogatja. Miért fontos ez, milyen részleteket ismerhetünk már most erről?

Ilyen keretek között a víz- és energiafelhasználás is hatékonyabb, mert a résztvevők egy összehangolt precíziós elosztórendszeren keresztül, takarékos berendezéssel, együttműködésben öntözik a területeket. Nemcsak hatékonyabb lehet egy közösség, hanem a kisebb terhelésen és a fajlagos költségek csökkentésén keresztül társadalmi és gazdasági hasznot is eredményezhetnek. A bírálatnál előnyt jelenthet majd a résztvevők szakmai tapasztalata, a környezet-, klímavédelmi, tájgazdálkodási és adaptációs szempontok érvényesítése (pl. szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése; újrafelhasználás vagy újrahasznosítás, ökológiai gazdálkodás), egyes privilegizált kedvezményezett körök részvétele (pl. fiatal gazdák), alternatív és fenntartható technológiák (pl. aszálytűrő növények vagy korszerű öntözéstechnológia alkalmazása).

Noha kifejezetten összefogásra sarkall a pályázat, kiemelten támogatni kívánják az öntözési közösségeket, a támogatás intenzitása viszont csökken. Úgy tudni, a korábbi 20 százalék helyett ezúttal 15 százalék többlettámogatásra számíthatnak a vízgazdálkodási – elismert! – közösségek. Mire és mekkora összegre pályázhatnak 2024-ben?

Az öntözésfejlesztési forrásoknak valóban előnyben részesített kedvezményezettjei az öntözési közösségek, melyek nagyobb intenzitás mellett pályázhatnak a rendelkezésre álló forrásokra. Az öntözésfejlesztési támogatásoknál biztosított többlet-intenzitást ugyanakkor meg kell különböztetnünk a kifejezetten együttműködés-alapú, a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek elkülönített vízfelhasználás hatékonyságát javító projektekre nyújtott támogatásoktól. Ennél a támogatási formánál kizárólag új fenntartható vízgazdálkodási közösség pályázhat, vagy a meglévő közösség új tevékenység bevezetésére kérhet támogatást (azaz a létrehozáshoz, fenntartáshoz kapcsolódó költségekre, ideértve a működési költségeket is; együttműködési, tervezési, projekt-előkészítési és projektmenedzsment tevékenységek költségeire; a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségeire és egyéb adminisztrációs költségekre).

Összeg és intenzitás

1) Az öntözésfejlesztési beruházási beavatkozás keretében az alaptámogatás a jogosult költségek legfeljebb 50 százaléka. A támogatás maximális mértéke a jogosult költségek legfeljebb 70 százaléka meglévő öntözőberendezés vagy öntözőinfrastruktúra-elem fejlesztésére (tehát új létesítésére ez a plafon nem vonatkozik!). A megemelt támogatási intenzitás fiatal mezőgazdasági termelőknek 15 százalék, gazdaságátadáshoz ugyanennyi, ÖKO minősítésű terméket előállító támogatást igénylőnek 10 százalék, kollektív beruházáshoz 15, kamattámogatáshoz maximum 10 százalék, kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás igénybevételéhez 5 százalék adható az alaptámogatáshoz képest. Az egy projektre igényelhető maximális támogatási összeg a beavatkozás keretein belül 15 millió EUR. A projektekhez legalább 5 évig, KKV szektorhoz legalább három évig terjedő fenntartási kötelezettség is kapcsolódik.

2) A dedikált, vízgazdálkodási közösségeknek juttatandó támogatáshoz az egy projektre adható maximális támogatási összeg: 500 ezer euró, a támogatást ún. „overall amount” formában („teljes összegben”, elszámolás alapján) folyósítják. A támogatás maximális időtartama öt év.