A mezőgépek veteránjai – A legendás Dutra méltatlan sorsa

Ennek a mitikus magyar traktornak fanatikus hívei, gyűjteményei, „múzeumai” és klubjai vannak, évente tíz-tizenkét rendezvényen jelenik meg, noha fél évszázaddal korábban szűnt meg a gyártása. És miért méltatlan a sorsa? Mert a szocializmus viszonyai rányomták bélyegüket a Dutra sikertörténetnek nem nevezhető históriájára. Jobbat érdemelt volna!

Tökéletesen restaurált, kicsi Dutra traktor, kéthengeres dízelmotorral

A történet az államosítással kezdődött

Ott kezdődött az egész, hogy a Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth mezőgazdasági gépgyár vagy rt. államosítása után minden termékének a gyártását elvették, kivéve a traktorokat. Ezzel megnőtt a jelentősége, mert csak traktorokat gyártott, és a traktor a mezőgazdaság vezérgépe (meghatározza a munkagépgyártók mozgásterét). A hatvanas évek elején a már Vörös Csillag nevű („Vöcsi”) traktorgyár kapta a feladatot, hogy univerzális, 25 lóerőnél nagyobb teljesítményű erőgépet állítson elő. Készített is U–28 típusnéven traktort, de a Dutra tervezésének nem a sokoldalúság volt a célja, hanem egy nehéz talajművelő vontatóra volt szükség, és ezt világszínvonalon teljesítette is a cég mérnökgárdája.

Így született egy nagy vonóerejű, jó terepjáró képességű, mezőgazdasági és földmunkákra alkalmas vontató erőgép, de nem lehetett vele például kukoricában sorközöket művelni vagy cukorrépát betakarítani, mert a növényeket, a terményt széttaposta volna. Már itt megbotlott valami.

D4K a Mezőgazdasági Eszközés Gépfejlődés-történeti Szakmúzeumban

Korbuly János főmérnök és Rhorer Emil főkonstruktőr vezetésével terveztek meg egy merőben szokatlan traktort (mindketten Kossuth-díjat kaptak érte 1963-ban): négy egyforma kerékkel, 4x4-es hajtással és a motor mögé húzott első tengellyel. Az utóbbi jellemzőnek kettős értelme az volt, hogy az orrnehéz traktor ne ágaskodjon fel nehéz vontatáskor, illetve hogy a rövid tengelytávval kisebb legyen a fordulókör. A traktor nagyobb vonóerőt fejthetett ki, mint az azonos teljesítményű egyéb gyártmányok. Összkerékhajtással nem fordulhatott elő a hátsókerék-hajtású típusok hibája, hogy síkos talajon egyenesbe tolja az elkormányzott első kerekeket. Terepen segített a két differenciálzár is, noha a sebességváltó csak kétszer három fokozatú volt, de ez az adat típustól függően változott. Készültek fülke nélküli és fülkés típusok is. Akkoriban nem volt még szó ergonómiáról, kényelemről, de a későbbi modellekbe már szereltek szervokormányt és TLT-tengelyt is.

Megszületett a dízel univerzális traktor

Eleinte csak típusjelzéssel – például D4K – jöttek ki a traktorok, de hamarosan márkanevet is kaptak: a Dutrát. Más magyarázatokkal szemben bizonyított tény, hogy az elnevezést a dízel univerzális traktor szavakból alkották.

Megbízható, strapabíró erőgép volt a Dutra, akkor is elvégezte a munkát, mikor más traktorok elakadtak. Térdig érő sárban is húzta az ekét, homokos talajon ugyanolyan jól ment, mint a fagyott földön. Sokan mondogatták: „Nem traktor ez, hanem Dutra.” A különleges, akkor világszínvonalú traktort, az Ikarushoz hasonlóan, nemcsak a baráti országoknak lehetett eladni rubelért, hanem exportálták Angliába, Franciaországba és Svédországba is. A hatvanas években a D4K-B típus megkapta „Az év legszebb terméke” díjat.  

Hiteles, eredeti állapotban felújításra váró, rozsdafoltos Dutra D4K-B modell

Strapabíró erőgép volt a Dutra, akkor is elvégezte a munkát, mikor más traktorok elakadtak.

Közben érvényesült egy másik Achilles-sarok: a teherautókban és dömperekben bevált Csepel dízelt építették be, eleinte négy-, majd hathengeres kivitelben is, 60, illetve 90 lóerővel. De a később megjelent importkonkurencia felülmúlta a teljesítményét, és a Csepel hamarosan elavult. A Dutra váza elbírt volna 200 lóerős motort is, de ilyet nem produkált a hazai ipar. Agrárdiplomáciai csatározás kezdődött, a szovjeteknek nem kellett a Dutra, ami eleve megpecsételte sorsát, az NDK pedig saját típust fejlesztett. A Zetor és az MTZ legyőzték a nagy gyártási költségű, kis szériában készülő Dutrát, amelyet ráadásul 4000 üzemóránként generálozni kellett.

A Dutra traktorok egyik jellegzetessége az összkerékhajtás

Veszteségessé vált a gyártás

1970-től felsőbb politikai, pártállami intézkedések nyomán a leépülés időszaka jött el a Vörös Csillag Traktorgyárra. A központilag alacsonyan tartott eladási árú UE-28/Dutra–4000 sorozatú traktorok veszteséges előállítása megszűnt, rá egy évre hasonló okok miatt a Dutra 4400/UE–50 traktor gyártását is leállították.

Voltak próbálkozások a Dutra megmentésére, például Steyr motort építettek be, de előfordult együttműködés Angliával is, valamint elkészült egy derékcsuklós prototípus. Egy darabig gyártották a Dutra 1000-es típust, a D4K-B 110 lóerős, továbbfejlesztett változatát. Végképp becsapta az ajtót a Dutra előtt, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár a Rába Vagon- és Gépgyár birtokába került, és a Rába „vörös bárója”, Horváth Ede átprofilírozta a Rába traktorok gyártásában kapott feladatokat. Őt azóta is a „Dutrák sírásójaként” tartják számon – Győrben elkezdődött a Rába–Steiger nagytraktorok előállítása. Az utolsó Dutra 1975-ben hagyta el a gyárkaput.

Akkor még nem volt hárompont-felfüggesztés, de hidraulika sem

A Rába „vörös báróját”, Horváth Edét azóta is a Dutrák sírásójaként tartják számon.

Ma már megbecsülik a Dutrát

A Dutra traktorok csak téeszek és állami gazdaságok tulajdonába kerülhettek, mert magánszemélynek nem lehetett eszköze gazdasági tevékenyéghez. De leselejtezett példányokat meg lehetett venni, háztáji gazdaságokba. A rendszerváltás után sok Dutra került magánkézbe, tíz éve néhány még aktívan dolgozott, de ma már csak ipari, mezőgazdasági emlékként tartják.

A D4–K röntgenképe, az első kerékagyban nyomatéknövelő bolygóművel

Szép gyűjteménye van a gödöllői Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeumnak is. Emeritus igazgatója, dr. Hentz Károly osztotta meg velem alapos, kiterjedt tudását a Dutra históriájáról. Olvasóim nevében is köszönöm hozzájárulását e cikkhez. A szakmúzeumnak kizárólag hiteles, valóban legyártott és forgalomba hozott példányai vannak, míg a lelkes, de nem aggályos pontosságra törekvő magángyűjtőknél előfordulnak bizonytalan eredetű darabok is.

Vontatásra, akár terepre is alkalmas volt a Dutra, de sorművelésre nem

A Dutra, akárcsak a Pannónia és az Ikarus, az ideológiavezérelt gazdaságpolitika miatt nem tudta kifutni magát. Mégis nemzetünk dicsőségére vált, tiszteljük benne alkotóinak zsenialitását.

Szerző: AgrárUnió