Precizitás és hatékonyság

A Timac AGRO YIELD SERVICE programja évek óta egyre több gazdálkodónak nyújt ebben segítséget. A szolgáltatásról most Monoki Zoltán boldvai gazdálkodó osztja meg tapasztalatait az AgrárUnió olvasóival.


Lépést tartanak 
a technológiai fejlődéssel

 – Kérem, mutassa be néhány gondolatban a gazdaságukat!

 Monoki Zoltán agrármérnök 
Boldva

– A Sajó és a Bódva folyók találkozásánál fekvő Boldva településen gazdálkodunk, Miskolctól 15 kilométerre északra. 2015-től gazdálkodunk önállóan, akkor kezdtük meg a saját gépparkunk és telephelyünk kialakítását. 450-500 hektár szántóföldet művelünk, amiből hozzávetőleg 100-100 hektárral részesül az őszi búza, kukorica és napraforgó, 50 és 100 hektár közötti területtel az őszi káposztarepce és további 50-50 hektárral a szója és az olajtök. 
A tábláink egy része öntéstalajokra esik, míg a kicsit magasabban fek-vő,dombosabb területeken a barna erdőtalaj a jellemző. A talajaink általános jellemzője a nagy kötöttségi érték, a kis kalcium- és kéntartalom, illetve a savanyú kémhatás.

 – Milyen terméseredmények érhetők el ezeken a területeken?

 – A terméseredmények legfontosabb limitáló tényezője a csapadék mennyisége és eloszlása. Ennek megfelelőena korábbi évekre visszatekintve viszonylag nagy szórások jellemezték a terméseket. Őszi búzából 5 és 7,5 tonna között változott 
a betakarítható mennyiség hektáronként, repcéből és napraforgóból 3-4 tonna, kukoricából 8-12 tonna a jellemző érték. Szójából 2,5-3,5 t/ha, olajtökből pedig 0,8-1 t/ha termést érünk el. Az utóbbi négy évben jellemzően a felső értékekhez közeli eredményeket sikerült elérni. Ehhez hozzásegített a csapadék kedvező eloszlása és az agrotechnikában történt előrelépés is. Illetve az okok között arról sem feledkezhetünk meg, hogy a gyors genetikai előrehaladás révén az újabb fajták teljesítménye is egyre jobb.

– Az agrotechnikán belül a tápanyag-gazdálkodásban is a fejlődés útjára léptek. Mi késztette rá, hogy ebbe az irányba induljon el?

 – A mezőgazdaságban ugyanúgy, mint más ágazatokban, folyamatos a fejlődés, amit követniük kell a termelőknek is. 
A precíziós gazdálkodás és a digitális technológia nagy lendületet vett, és egyúttal nagy médiafigyelmet is kap. Ezt magam is követendő útnak látom a hatékonyság javítása érdekében. A gépparkot már úgy alakítottuk ki, hogy alkalmas legyen a precíziós gazdálkodás megvalósítására. Mérleges, GPS által vezérelt műtrágyaszórót, differenciált vetésre alkalmas vetőgépet, szakaszolható permetezőgépet vásároltunk, és erőgépnek is olyat választottunk, ami rendelkezik automata kormánnyal, GPS-kapcsolattal, és képes a munkagépekkel kommunikálni. A gépeken kívül természetesen szükség volt a precíziós tápanyag-gazdálkodást megalapozó adatokra és kijuttatási tervekre is.

Megalapozott döntések születtek

 – Miért esett a választása a Timac AGRO YIELD SERVICE programjára? Mit várt ettől 
a szolgáltatástól?

 – A Timac AGRO-val a kapcsolatom közel egy évtizedre nyúlik vissza, de szorosabbá éppen a YIELD SERVICE révén vált 2016-tól. A cég szaktanácsadója akkor ajánlotta a figyelmembe, és még az évben meg is kezdték a mintavételeket. Az elvárásom az volt, hogy a YIELD SERVICE révén precízebbé és hatékonyabbá váljon az inputfelhasználás.

 – Hogyan zajlik a megvalósítás a YIELD SERVICE keretében?

 – A gazdaság teljes területén elvégezték a talajmintavételt, ami a tervezés alapját adja. Ebből körülbelül 350 hektáron indult el a precíziós tápanyag-kijuttatás, ahol a táblaméretek és a tulajdonviszonyok alapján ez észszerűnek tűnt. A fennmaradó területen is a YIELD SERVICE-ben kidolgozott kijuttatási tervek alapján dolgozunk, de a táblákat egységesen kezeljük. A tervezés és a megvalósítás menete röviden a következő. A talajvizsgálati eredmények, az adott táblára kerülő növények és a tervezett termésmennyiségek alapján még az elővetemény aratása előtt elkészül egy előzetes terv. Ez lehetővé teszi, hogy a szükséges műtrágyákat a megfelelő mennyiségben és időben meg tudjam rendelni. Az aratás után a termésmennyiségnek megfelelően még korrigáljuk az értékeket, és indulhat a következő növény alaptrágyázása. Foszfor és kálium esetében a táblarészek közötti egyenlőtlenségek csökkentésére törekszünk, az egyes menedzsmentzónák ennek megfelelően kapnak kisebb vagy nagyobb adagot ezekből a tápelemekből. Az adagok változtatását a gép már automatikusan végzi a feltöltött kijuttatási terv alapján.

 – Mennyire gördülékeny a megvalósítás műszaki oldalról? Milyen segítséget kapnak ebben a YIELD SERVICE csapatától?

 – Legyen szó precíziós tápanyag-kijutta-tásról vagy változó tőszámú vetésről, ezek--hez többféle, ráadásul gyakran különböző márkájú gépet kell összehangolnia a gazdának. A különböző márkájú gépek különféle rendszerekkel vannak felszerelve, amelyeknek kommunikálniuk kell egymással. Ahhoz, hogy a működte-tés zökkenőmentesen menjen, olyan szakemberekre lenne szükség, akik 
a gépkapcsolatokban szereplő valamennyi márka szervizelésében mélyreható ismeretekkel rendelkeznek. Ez azonban irreális elvárás, hiszen egy-egy gép esetében leginkább az adott márka szervizes szakemberei rendelkeznek a szükséges tudással. És arról még nem is beszéltünk, hogy egy-egy nagyobb márkán belül is óriási a termékpaletta, sorra jelennek meg az újabb típusok, újabb informatikai megoldásokkal.A gépek összehangolásából adódó problémák nálunk is jelentkeztek. Azt hiszem, ez olyan terület a precíziós gazdálkodáson beül, ahol előrelépésre lesz szükség. Mindezekkel együtt meg kell jegyeznem, hogy a YIELD SERVICE csapata ezen a téren is sok probléma megoldásában tudott segíteni.

 – A műtrágya felhasználására milyen hatással volt a precíziós kijuttatás?

 – Kiemelném, hogy sokkal inkább szakmailag megalapozott döntések születnek, mint korábban. Műtrágyát nem spóroltunk meg, de nem is ez volt a célunk, hanem hogy a kiadott anyagok a legjobban hasznosuljanak. Ehhez pedig, úgy érzem, sokkal közelebb vitt a YIELD SERVICE, két okból is. Egyrészt azokon 
a táblarészeken adok ki nagyobb mennyiséget foszforból, káliumból, ahol az tényleg szükséges, ahol jól feltöltött a talaj, ott pedig kevesebbet. Másrészt a talajvizsgálati eredmények alapján a szaktanácsadóm rávilágított, hogy milyen problémák vannak a talajjal, és ezeket milyen lépésekkel tudom a leghatékonyabban orvosolni, ezen keresztül pedig javítani, stabilizálni a terméseredményeket.

Talajhibák javítása

 – Milyen problémát, problémákat tártak fel, ehhez milyen megoldásokat választottak?

 – Az egyik alapvető problémánk a talaj alacsony kalciumtartalma és ezzel összefüggésben a savanyúság. Emiatt bizonyos tápelemek felvétele nehezebbé válik, más anyagokazonban, például a mangán, savanyú talajon, levegőtlen körülmények között túlságosan is nagy mennyiségben kerülnek a talajoldatba, ami már káros lehet a növényre. A Timac AGRO a talajsavanyúság kezelésére a többszöri, kisebb adagokban elvégzett kalciumpótlást javasolja, ami megegyezik az én álláspontommal. Több terméket is kipróbáltam erre a célra, melyek közül a PHYSIOMAX talajjavító anyag vált be leginkább. Nem titok, hogy a PHYSIOMAX a drágább termékek között van, ugyanakkor ezt találtam 
a legjobb tulajdonságúnak, szórhatóságát tekintve is.

 – Három éve csatlakoztak a YIELD SERVICE programhoz. Milyen eredményeket vár ettől, és milyen időtávon belül?

 – A talaj egy bonyolult rendszer, a hatás nem jelentkezik azonnal, és nem is tudok két szezon után csodába illő eredményekről beszámolni. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy a környékünkön az elmúlt években kedvező volt a csapadékeloszlás: ilyenkor a különböző technológiák között nem jönnek ki olyan markáns különbségek. Hiszem, hogy amikor majd rosszabb időjárási feltételek között kell fejlődniük 
a növényeknek, emiatt sokkal nehezebben felvehetők a tápanyagok, azokat szűkös vízforrással kell hasznosítaniuk, akkor sokat számít, hogy a talaj mennyire tudja kiszolgálni az állományt.

 – Milyen elképzelései vannak a jövőt illetően? Merre szeretne továbblépni?

 – Két éve hozamtérképek is készülnek betakarításkor. Ennek az eredményei alapján felül fogjuk vizsgálni a zónák lehatárolását, finomítjuk a technológiát. Félúton vagyunk két talajmintavételi időszak között. A következő vizsgálat eredményei alapján értékeljük, hogyan befolyásolták a kezelések a zónákat, mennyire sikerült homogenizálni a táblákat, és hogy milyen további lépéseket kell tenni. Továbbá megkezdtük az áttérést a forgatásos talajművelésről a kisebb bolygatással járó lazításos technológiára, sőt, kacérkodom a sávos művelés gondolatával is. Meg kell vizsgálnunk, hogy ez a technológiai váltás milyen hatással lesz a tápanyag-gazdálkodásra, hogyan tudjuk kivitelezni a precíziós tápanyag-kijuttatást.

Szerző: AgrárUnió