TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 68.435,53 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.567,17 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 68.437,43 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.382,91 Ft (tonna)
Repcemag: 173.966,47 Ft (tonna)
Full-fat szója: 220.650,66 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 390,06000
USD: 358,25000
CHF: 403,53000
GBP: 463,15000
Hirdetés
A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

Gépesítés - 2024.05.14

Az utóbbi időben egyre többet hallani a szójáról, ezért úgy gondolom, érdemes ezt a témát itt is elővennem. A jelenlegi árak mellett, nagyon nehéz egy klasszikus termesztéstechnológiában, hagyományosnak mondott növényekből, nyereségesen évet zárni. Amennyiben a számításaink esetleg stimmelnek, akkor év végéhez közeledve, az áraknak felfelé kellene mozdulniuk. Sajnos a háború hatása a mezőgazdasági piacon is érződik − eddig negatív módon −, de mivel viszonylag nagy területen nem folyik termelés, így a megtermett mennyiség is (ennyivel) kevesebb, és hamarább is fogy el. Hogy a gödör aljára értek-e már az árak, nem igazán tudjuk − spekulánsok akár még lejjebb is üthetik.

A politikai mizéria után, a klímával is érdemes kicsit foglalkoznunk. Habár még mindig „jégkorszakban” élünk, az elmúlt néhány évtizedben már tapasztalható a felmelegedés, és ennek hatására egyre több az extrém időjárási jelenség: látjuk most is, az ország keleti-déli részein, áthúzódva a Bácskába, hogy nagy a szárazság. A kukorica átlagos vetési mélységének a dupláján sem igen találni nedvességet a talajban. (1. kép)

A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

1. kép: A kitakart földet elfújja az egyre erősebb tavaszi szél

Miért nem esik az eső? Egy-két éve azért, mert „szétlőtték” − ez volt a magyarázat. Az elmúlt 2-4 hónapban nem kellett a jégesőtől tartani, de mégsem volt eső. A felmelegedés hatására különféle zavaró tényezők is befolyással lehetnek az időjárási frontok vonulására, valamint biztos, hogy némi hatással van a talajművelés, a felszín borítottsága is a csapadékra (2. kép): a csupasz felszín erőteljesebben képes melegedni, ezért a felette levő levegőtömeg is, és a melegebb levegő több nedvességet tud tárolni, így a talajból való kipárolgás is nagyobb lesz.

A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

2. kép: Takarónövény: védi a felszínt az eróziótól és vizet tárol

Továbbá a nagyobb légtömegek elindulásával a szél is erősebb lesz. Azért, hogy az eső lehulljon, szükséges valami, amin kicsapódik, de közben le is kell hűlnie… Lehet, hogy a talajműveléssel így vagy úgy, de hatással vagyunk az esőre? (3. kép)

A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

3. kép: Finer 6 SL− sekély magágykészítés, felszínegyengetés

Joggal merül fel a kérdés, hogy mit tegyen a gazda, ha nem volt csapadék, ezért száraz a talaj? Vesse a kukoricát mélyebbre?

A tavalyi „Alap a talaj” rendezvényen többször elhangzott, hogy Magyarországon a kukorica a télen eltárolt csapadékból terem, mivel a vegetációs időben jóval kevesebb esik, mint amekkora a szükséglete. Ahol már most mínuszban van a talajnedvesség szempontjából, ott miért gondolják sokan, hogy az egyik legnagyobb vízigényű növény termesztése sikeres lehet? Ha nincs alternatív növény, ami kevesebb nedvesség mellett termelhető, akkor sajnos extrém esetben marad a parlagon hagyás – és a támogatás aratása.

A szója lehet az alternatíva?

Alternatív növények után kellene nézni tehát. De ez is egyre nehezebb, mert hallani több helyről, hogy a csemegekukorica és a borsó jelenleg kínált árai sem jövedelmezőek – itt a kínai konzerv a ludas. Nagyon sokan alternatív növénynek a szóját tartják. A 2023-as évet azért vegyük ki a pakliból, mert az különösen kedvezett a szójának, de egyetlen évből hosszútávú következtetéseket levonni hibás lenne. És azon termelők, akik a támogatásra hajtanak, ők is csalódhatnak, ha a szója fortélyait nem ismerik. Nagyon sok helyen látszik, hogy a No-Till technológiát tartják megoldásnak, de azért, mert az maradt meg a fejekben erről a technológiáról, hogy nem kell semmit csinálni, csak vetni és aratni. Aki tegnap még szántott, és holnap No-Till-ezik, az valószínű, hogy kevésbé lesz sikeres (persze ismerünk „vak tyúk is talál szemet” eseteket is).

A szójának semmi sem kell, csak legyen jól beoltva, és már termeszthető is, továbbá extra támogatást is kaphatunk. Ez majdnem ennyire egyszerű is. A vetéssel kezdődik a folyamat. Gabonavetőgéppel, dupla gabona sortávra, szemenkénti vetőgéppel, 50−75 cm sortávra? Ezeket a kérdéseket szükséges megválaszolni. Mindegyiknek van előnye és ugyanígy hátránya is a másikkal szemben. (4. kép)

A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

4. kép: Maestro 12 CV − 45−50 cm sortávú szójavetés

Kezdésnél majdnem mindenki gabonavetőgépet használ. Vetőmagból jó nagy dózist határoz meg (sajnos a szemenkénti, gyérsoros vetésnél is sokszor túltoljuk a mennyiséget), és mehet a vetés.

A szójababnak „jó magágy kell” a magot alaposan be kell ágyazni a talajba. Kevésbé megfelelő magágyból vontatott, egyenlőtlen lesz a kelés. A sűrűsoros vetés előnye, hogy a gyomelnyomó képessége nagyobb, így egy gyomirtási hibát esetleg jobban elvisel. Hamarabb borít, ezáltal a talajból a kipárolgás is hamarabb csökkenthető. Ezzel szemben a gyérsoros vetéssel − még mindig sűrűsoros vetőgéppel −, annyit érünk el, hogy a sorban konkurálnak a növények, picit megnyurgulnak, magasabban lesz az alsó emelet, így az aratásnál kevesebb a veszteség. (5. kép) (6. kép)

A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

5. kép: Maestro 8 DV − 8 sor, 75 cm


A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

6. kép: Maestro DV − Avatar 6 SL − No-Till 25 cm sortávban

Érdemes olyan vetőgép irányába menni, amelyik a mulcsos és No-Till technológiában is jól tud teljesíteni.

Szemenkénti vetésnél az látszik, hogy a 75 cm túlságosan nagy, és nehéz tisztán tartani az állományt, illetve kevés olyan fajta van − vagy hosszú a tenyészidejük −, amivel érdemes lenne foglalkozni. A sűrűbb, 45−50 cm vetésre extra vetőgép beruházás kell. Az elmúlt időben ezt sokan úgy oldották meg, hogy olyan vetőgépek közül vásároltak, amelyeknél, a vetőgép átszerelhető, azonban egy kicsit macerás dolog a szezonban szerelgetni. Ezért is fordult el egy „mozgalom” abba az irányba, hogy egy 50 cm sortávolságú szemenkénti vetőgéppel vessük mindet – és a gabonákat csak a sűrűsoros vetőgéppel. (7. kép)

A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

7. kép: Maestro 7 TX − 37,5−75 cm közötti sortávolságokkal

A gyérsoros (45−50 cm) vetés előnye, hogy akár gyomírtó nélkül is tiszta szójaállományunk lehet. Vetés után gyomfésűt használunk, ezzel a kelő, csírázásban levő gyomokat, még mielőtt kijöttek volna a felszínre eltávolítjuk, és néhány nappal később, megint lehet használni. Ezután jön a sorközművelés, egy-két alkalommal. A sorközművelővel kis bakhátat tudunk képezni, így a sort kiemeljük a sorközből, a szója az emeleteket magasabbra helyezi, és így, ha a talajt le is borotváljuk, nagyon kevés föld kerül a kombájnba.

Néhány gondolat a talajművelésről

Egy idén tavasszal felvett, szójával kapcsolatos podcast-beszélgetésben hallottam, hogy az egyik vetőmaggyártó cég ügyvezetője szerint, még a 2022-es aszályos évben is jóval biztonságosabb volt szóját termelni, mint kukoricát. Az extrém aszályos területeken a szója sem tudott csodát művelni, ám jóval kevesebb megyében volt veszteséges, mint a kukorica nyereséges.

A szója talajra igényes, de mégis lehet akár No-Till-ben is termeszteni. Ezt azonban annak ajánlom, aki már ismeri a termesztéstechnológiát, és esetleg már egy-két alkalommal megégette az ujját. Általában a No-Till-ben a talaj tömörödésére és a felszín egyenetlenségére figyelni kell. Habár a technológia nevében benne van, hogy a talajjal nem csinálunk semmit, vagyis a talajművelés a vetőgép csoroszlyái általi bolygatásra korlátozódik, azonban azt a régi igazságot se felejtsük el, hogy precízen csakis egyenletes felületen lehet művelni, és a No-Till nem arról szól, hogy a Facebook-posztokban a Formula 1 sebességét súroló vetési sebességekről dicsekszünk!  (8. kép)

A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

8. kép:  Avatar csoroszlya

Elmozdulást látunk a minimális talajművelés irányába, ami magával hozza, hogy a vetéstechnika szintén elmozdul a „hagyományostól”. Így az is látható, hogy egyre nagyobb az igény, az úgynevezett No-Till vetőgépek iránt. De ebben a zavarosban, nagyon sokan nehezen ismerik ki magukat, így a szépet és jót ígérőknek könnyen bedőlnek.

Mennyire No-Till az a technológia, amivel foglalkozunk, vagy az esetleg egy Rotációs No-Till? Mit jelent mindez? Létezik olyan vetésforgó, olyan növény, amit talajművelés nélkül el tudunk vetni, illetve ott van egy másik vetésforgó, ahol a vetés előtt némi művelést kell végezni, ekkor pedig mulcsos technológiáról beszélünk. Ezért érdemes olyan vetőgép irányába menni, amelyik a mulcsos és No-Till technológiában is jól tud teljesíteni. (9. kép)

Az Avatar általában 2−3 tartályos, így egyszerre vetőmag, műtrágya vagy többféle műtrágya juttatható ki a vetőbarázdába. Az őszi kalászosok alá a célzottan kijuttatott műtrágyázással növelni lehet a műtrágya hasznosulását, így a mennyiséget csökkenthetjük.

A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?

9. kép: Avatar 25 cm-es sortávolsággal

És itt jön képbe újra a szója és egy nagyobb sortávolságú gép, ami No-Till-re is alkalmas, illetve mulcsvetésre, hasonló mélységtartás mellett, mint egy szemenkénti vetőgép, az Avatar − és ezzel a vetőgéppel a gabonák is tökéletesen vethetők. Az Avatar SD-vel, 25 cm sortávra vetett szója, akár sorközművelhető is! Egy másik előnye, hogy esetében kisebb a sortávolság, mint a szemenkénti vetőgépé, így a növények a sorközt gyorsabban beborítják. Sortisztító is van a vetőgépen, ezáltal eltávolítja a mulcsot sor elől. Az Avatar általában 2−3 tartályos, így egyszerre vetőmag, műtrágya vagy többféle műtrágya juttatható ki a vetőbarázdába. Az őszi kalászosok alá a célzottan kijuttatott műtrágyázással növelni lehet a műtrágya hasznosulását, így a mennyiséget csökkenthetjük.

Az egyre vékonyabb nyereségesség mellett fontos, hogy a költségeket optimalizálni tudjuk, és minél jobban kihasználjuk a lehetőségeinket. A gépberuházási pályázatokkal ezen költségeket is képesek leszünk csökkenteni, ám érdemes jól szétnézni, mert az ajándékpénz mellé önerőt is oda kell tennünk!

A mezőgazdaság bármilyen szép és nehéz (vagy lehet ennek a fordítottja is), a termelők nagyon sokat tehetnek a természet alakulásáért, így az a véleményem, hogy jó lenne, ha minden termelő, minden évben és minden parcellája mellé egy csemetét ültetne! Szász Zoltán (+36-30/743-0302)

Címkék: horsch, talajművelés, magágykészítés, vetés, vetőgép, szója, notill, maestro, avatar, csoroszlya
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

JANOSH. Az új repcegeneráció tudásával felvértezve

A RAPOOL új hibridje szántástól az aratásig kamatoztatja kiemelkedő genetikai képességeit, aminek végeredménye a ...