Hogyan legyünk sikeres biokertészek?

Minél többet avatkozunk bele a rendszerbe, annál kevesebb esélyünk van megvédeni a növényeinket. A biokertészkedésre való teljes átállás sok időbe telik, sőt néha lesznek olyan évek, amik sikertelenek lesznek és lesz olyan is, hogy feladnánk, de néhány ügyes praktikával könnyebben vehetjük az akadályokat.

Ismerjük meg az ellenséget

A biokertészkedésben nagy hangsúlyt kell fektetni a kártevők, kórokozók biológiájának, életmódjának megismerésére, amelynek tudatában sokkal könnyebben tudunk ellenük védekezni.

A mértéktartás kötelező

Ha a növényeink károsítóinak eliminálását tervezzük, akkor sosem szabad a teljes kiirtásban gondolkodni, hiszen a természetes ellenségeiknek is kell valamit enni. Elég a kártételi küszöbérték alá csökkenteni az egyedszámukat, ők is a természet részei.

Hagyjunk teret a természetes ellenségeknek

A rovarokat, akik a legnagyobb gazdasági jelentőségű kártevők csoportját teszik ki, szívesen pusztítják bizonyos rovarok, pókok, atkák és a gerincesek is. Az ellenségünk ellensége pedig a barátunk, így ezekre a szorgos élőlényekre kell vigyáznunk a kertünkben. Ne feledjük, a rovarölőszerek többsége a kártevőink természetes ellenségeit sem kímélik.

Alakítsunk ki változatos kertet

Minél nagyobb a fajgazdagság, minél nagyobb a növényborítás, annál nagyobb az esély, hogy becsalogassuk a hasznos élőlényeket és otthont adjunk nekik.

Az egészséges növény ellenáll

A jó kondíciójú növény mindig nagyobb eséllyel győzi le a betolakodó betegségeket és kártevőket. Figyeljünk a növényeink igényeire és ne hanyagoljuk el azokat!

Ültessünk, vessünk okosan

A veteményeskert megtervezésekor vegyük figyelembe a vetésforgót, amivel már közvetve rögtön növényvédelmet hajtottunk végre. Kerüljük a közös betegségekkel, kártevőkkel rendelkezők egymás utáni ültetését, vetését.

Figyeljünk a növénytársításra

Bizonyos növények távol tartják más növények károsítóit. Ilyen például a büdöske, aki híresen fonálféregűző. A levendulát elkerülik a molyok, legyek, a krizantémot az atkák, bolhák és így tovább.

Használjunk csalogatónövényeket

A növénytársítás következő lépcsőfoka a csalogató növények sorközökbe való beültetése. Ezek a növények összegyűjtik a kártevőinket, róluk könnyedén össze tudjuk kapkodni azokat és átsegíthetjük őket a túlvilágra. A meztelencsiga imádja a salátát, a búza pedig például kiváló poloskagyűjtő.

A NYOLC LEGKÖNNYEBBEN TERMESZTHETŐ BIOZÖLDSÉG

A kezdő biokertészeknek eleinte beletörhet a bicskájuk a kemikáliák elhagyásába. Hiába a tökéletesen megtervezett kert, az időjárás beleszólhat a biokert sikerébe. Olykor bizony el kell fogadnunk, hogy előfordulnak olyan évek, amelyek nem kedveznek a kemikáliáktól mentes kertészkedésnek. Ilyenkor le kell mondanunk bizonyos növényekről, míg mások pontosan ezt a körülményt kedvelik. Emiatt érdemes többféle növényt termelni, mert így nagyobb biztonsággal kerül friss zöldség, gyümölcs az asztalunkra.

Érdemes olyan zöldségekkel próbálkozni kezdőként, amiket nagyobb biztonsággal tudunk megtermelni növényvédő szerek használata nélkül.

1. RETEK

Szinte a leghamarabb kerül az ágyásokba az évben. Hidegtűrő, rövidnappalos növényként tavasszal és ősszel érdemes elvetni. Ilyenkor gyors tempóban fejlődik. Nincs az a betegség, ami utolérné ezt a növényt, esetleg a lótetű rágcsálja meg a talajban.

Erőteljes ízét sokan kedvelik, kiváló zöldség a reggeli mellé, vagy a salátába az ebédhez. Érdemes tehát belekezdeni a retektermesztésbe, garantált a siker.

2. SALÁTA

A salátát egyidőben kezdhetjük vetni a retekkel, így a legkorábbi zöldségeink közé tartozik.

A fejes saláta nem tartozik az igényes növények közé és nagyon gyorsan fejlődik. Ennyi idő alatt pedig a betegségek és a kártevők sem tudják megtámadni.

3. BORSÓ

A borsó nagyon rövid ideig tartózkodik kint a kertben, viszont annál nagyobb értéket takaríthatunk be belőle. Ez a remek fehérjeforrás finom, tápláló, és kiváló elővetemény a legtöbb másodvetésű növénynek.

Megfelelő támrendszer kialakításával szellősebb állományt tudunk kialakítani neki, így kevesebb esélye lesz a betegségek megtelepedésének a borsóállományunkban.

Tipp: Ültess több ütemben borsót, hogy folyamatos legyen az ellátás belőle. Ezzel a módszerrel a betakarítási munkálatok sem fognak felhalmozódni.

4. BAB

A bab a borsó rokonaként szintén a nagy fehérjetartalmáról híres. Sokkal több babot kellene fogyasztanunk. A hüvelyes- és a kifejtőbab is kiváló alapanyag a konyhában.

A bab termesztéséhez sem kell külön szakértelem, csak egy jó támrendszer, vagy egy jó kerítés szükséges hozzá és már meg is lesz az éves betevő babtermésünk.

5. PARADICSOM

Aki termelt már paradicsomot, az tudja, hogy mi sem egyszerűbb feladat. Szinte a jég hátán is megélne, ha elég meleg lenne ott. A betegségek egész sora kedveli az egyik kedvenc zöldségünket, de valahogy mindent túlél ez a növény.

Érdemes azonban megvédeni ezektől a kórokozóktól, mivel a többségük talajból fertőz, ami gócpont lehet a következő években. A paradicsomot termelhetjük balkonon konténerben is, nem túl igényes növény.

6. SÁRGARÉPA

A sárgarépát könnyű termelni, bár úgy tartják, hogy a könnyű talajokban tud a legjobban kifejlődni a karógyökere, amelyet úgy szeretünk.

A tárolásra is alkalmas zöldség termesztésébe még a kezdő biokertészek is nyugodt szívvel belekezdhetnek, a siker garantált.

7. CÉKLA

A céklát legtöbbször az átható földízével szokták jellemezni, pedig tele van C-vitaminnal, magas vastartalma miatt pedig a vérszegények gyógyszere.

Termesztése igen egyszerű és a betegségek sem kimondottan kedvelik. Mivel egyik rokonát sem termeljük a kertben így a növényvédelmi problémák is elkerülik. A biokertek egyik sikernövénye lehet.

8. CUKKINI

A cukkini az utóbbi évek slágernövénye lett. Lépten-nyomon látni a megannyi felhasználási módját a konyhában.

Ezt az igen egészséges növényt pedig könnyen meg is termelhetjük a biokertünkben, csak elegendő szerves anyagot és vizet kell számára biztosítanunk.

TEGYÜNK A BIODIVERZITÁSÉRT A KERTÜNKBEN!

Ahhoz, hogy megfelelő módon és fenntarthatóan működjenek a természetes folyamatok a Földön, mint a talajképződés, a lebontó folyamatok, a beporzás, a tápláléklánc, ahhoz szükségünk van a biológiai sokszínűségre, vagyis a biodiverzitásra.

De mi is tehetünk a sokszínűség fenntartásáért, akár a kertünk szintjén is? A változatos kialakítású kertben megjelennek a giliszták, sünök, madarak, hüllők, kétéltűek, akik a rovarok elfogásával segítik a vegyszermentes növénytermesztést. A hasznos rovarok, pókok szintén a termesztés sikerét növelik.

• Legyen változatos a kert! Válogassunk össze olyan növénykört, amely gazdag fajszámban.
• Szeretjük a szépen fenntartott gyepet, de ha búvóhelyet akarunk kialakítani az élőlényeknek, gazdagítsuk a kertet dísznövényekkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel.
• A bokrok, sövények kiváló fészkelőhelyei lehetnek a madaraknak. Sziklakertek, kőfalak kiépítésével a gyíkok is gyakori vendégeink lehetnek.
• Telepíthetünk rovarhotelt, ahol megszállhatnak a hasznos, beporzó rovarok. Ültessük virágzó növényeket, amelyekre szívesen vándorolnak ezek a rovarok.
• Rakjunk ki itatót a madaraknak, amelyben a meleg, nyári napokban fürdőzhetnek is.
• A sünöknek farakások, avarhalmok kihelyezésével alakíthatunk ki búvóhelyeket.
• Ültessünk olyan növénykört, amely ősszel és télen is táplálékot biztosít a madaraknak.