Erdészeti támogatások 2024-ben

Az állattartó telepek mellett 2024-ben igen komoly támogatási keretösszeg várható az erdészetben érdekeltek számára is. Az erdőgazdálkodás teljes vállalkozási vertikumában az a cél, hogy javuljon a versenyképesség, egyben érvényesüljenek a fenntarthatósági szempontok. Kiemelt szerepet kapnak ebben az ágazatban is a fiatalok, és komoly támogatás várható a földhasználatváltásra is. A részletekről, prioritásokról és várható összegekről Szász Mátyást, a Gordius Solutions Tender Kft. vállalati divízióvezetőjét kérdeztük.

Mekkora keretről beszélünk, és lehet-e tudni, hogy ez körülbelül hány pályázót érinthet, mennyien – természetesen léptékében értve – számíthatnak támogatásra?

A paletta nagyon komplex, az egészen szűk, néhány szereplős szakmai (ún. horizontális) beavatkozásoktól (ilyen pl. az EIP együttműködés) az egységköltség alapú és akár több száz, adott esetben ezres nagyságrendben jelentkező programokig, illetve egyes normatív beavatkozások esetén tízezernél is több potenciális kedvezményezettet lefedő programokig. A most épp társadalmasítási fázisban levő „Natura erdő” felhívásban például mintegy 15 000 pályázóval számolnak, azzal, hogy egy-egy felhívásban több beavatkozás céljai is megjelenhetnek. Például az erdőtelepítési és ápolási felhívásban megjelenik a komplex erdőtelepítési és fásítási beavatkozás, ahol a célérték 20 ezer hektár új erdő létrehozása, és a legkisebb támogatható földterület 0,5 ha lesz. Ez alatt az adott szelvény még az egyéb feltételek teljesülése esetén sem lesz bevihető a pályázatba.

Előzetesen már sokan tudni vélték, hogy a legtöbb erdészeti pályázat esetében rendelkezni kell erdőgazdálkodási tervvel, illetve szakirányú végzettséggel. Ez konkrétan a pályázókra nézve kötelező, vagy esetleg szakember bevonásával is lehet pályázni? Mennyire szűkíti ez a pályázók körét?

Feltehetőleg nem fogják szűkíteni a pályázók körét ezek az elvárások, mert a jogszabályi előírásoknak megfelelésen túl többletelvárások előírására nem kell számítani. Erdőtelepítés például az erdőtörvény hatályos vonatkozó előírása szerint jelenleg is a tulajdonos, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető Az elvárt szakértelem pedig a jelenleg ismert szakirányítási típusok közül bármelyik teljesítésével teljesíthető:

- az erdőgazdálkodó (magánszemély vagy jogi személy esetén annak törvényes képviselője vagy közreműködő tagja) saját maga tevékenykedik jogosult erdészeti szakszemélyzetként,

- az erdőgazdálkodó jogosult erdészeti szakszemélyzetet alkalmaz,

- az erdőgazdálkodó erdészeti szakirányító vállalkozást alkalmaz (jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkeznie kell),

- őstermelői családi gazdaság (ÖCSG) esetén az ÖCSG tagja - amennyiben jogosult erdészeti szakszemélyzet – személyes közreműködés keretében végzi a tevékenységet.

Az erdőgazdálkodás teljes vállalkozási vertikumában az a cél, hogy javuljon a versenyképesség, egyben érvényesüljenek a fenntarthatósági szempontok.

A károk megelőzése és helyreállítása mellett számos terület kiemelt szerepet kap majd a támogatások során. Melyek ezek?

Talán teljesebb képet ad az a megközelítés, ha azt vesszük számba, hogy milyen igényekre reagálnak az egyes beavatkozások (és az ezeken alapuló felhívások részletszabályaiban megjelenő előírás-rendszer). Az előttünk álló időszakban kiemelt ágazati prioritás lesz:

- a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások kompenzációja;

- a kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok kompenzációja;

- a hozzájárulás a vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez / generációváltáshoz;

- az együttműködések ösztönzése és

- az információcsere, tudásátadás, innováció mint horizontális, átfogó szempontok.

A „fiatalok” ezúttal is előnyben részesülhetnek, de legalábbis részükre külön pályázatot írnak ki, legyen szó fiatal erdőgazdálkodókról vagy épp fiatal faállományról. Mit takar pontosan a fiatal erdők állománynevelésének támogatása? És milyen pályázatra számíthatnak a fiatal erdőgazdálkodók?

Az erdőgazdálkodás teljes vállalkozási vertikumában az a cél, hogy javuljon a versenyképesség, egyben érvényesüljenek a fenntarthatósági szempontok. A mostani támogatási periódusban deklarált cél a minőségi és folyamatosan elérhető, az erdőállományok növelését és klímaadaptációját biztosító szaporítóanyag előállításának, a hatékonyság növelésének, a magasabb hozzáadott értékű termékelőállításnak, ezáltal az erdei haszonvételek számának és hozzáadott értékének növelése, valamint általában a jövedelmezőség javítása. Ezek kielégítésének egyik hatékony eszköze az erdei termelési potenciál mobilizálása, melynek keretében a fiatal erdők ápolásának, tisztításának támogatásán és a törzsneveléssel együtt járó többletköltségek kompenzációján keresztül javítható a szegmens versenyképessége. Az egységköltség-alapú finanszírozás keretében az egyes tevékenységekre előre rögzített összegű támogatás lesz figyelembe vehető. (A befejezett kézi ápolásra hektáronként 193 €, a befejezett gépi ápolásra hektáronként 120 €, a természetszerű, átmeneti és származék természetesség állapotú erdőkben végrehajtott tisztítási műveletekre hektáronként 193 €, a faültetvény és kultúrerdő természetességi állapotú erdőkben végrehajtott tisztítási műveletekre hektáronként 99 €, a magas (5 m) törzsnyesések után hektáronként 147 € igényelhető ebben a programban.) A vállalás keretében ötéves programot kell végrehajtani, melynek során az állomány letermelése nem megengedett.

Az erdőgazdálkodók esetében is elöregedés megy végbe, ezért van szükség annak biztosítására, hogy a fiatal szakemberek akár önálló vállalkozás keretében is megvalósíthassák az elképzeléseiket.

A fiatal erdőgazdálkodók támogatásának hátterében az a felismerés áll, mely szerint a mezőgazdasági vállalkozások esetében tapasztalható kedvezőtlen korstruktúrához hasonlóan az erdőgazdálkodók esetében is elöregedés megy végbe, ezért van szükség annak biztosítására, hogy a fiatal szakemberek akár önálló vállalkozás keretében is megvalósíthassák az elképzeléseiket. Az objektív szempontokon vizsgálatán túl (pl. hol, melyik településen végzi az erdőgazdálkodó a tevékenységet) előnyösebb pozícióból pályázhat majd az az igénylő, aki csatlakozik minőségtanúsítási rendszerhez (PEFC, FSC) vagy pl. esetleg részt vesz mentorálási programban. A pályázó 18 és 40 év közti, jogosult erdészeti szakszemély lehet, vagy olyan jogi személy, amely a) az erdőgazdálkodási tevékenységet a pályázat benyújtásától számított 5 évnél nem régebben főtevékenységként végzi és b) az önálló aláírási joggal rendelkező vezető tisztségviselője és többségi tulajdonosa 18 és 40 év közti jogosult erdészeti szakszemély.

A támogatási döntéstől számított legfeljebb 9 hónapon belül meg kell kezdeni az üzleti terv végrehajtását, és a megkezdéstől számított legkésőbb 4. gazdálkodási év végére a vállalásokat teljesíteni kell (legalább 20 hektár erdőn kell gazdálkodni jogosult erdőgazdálkodóként, és legkésőbb ugyanebben a gazdálkodási évben az erdőgazdálkodási tevékenységből származó jövedelemnek el kell érnie legalább az előző évi kötelező bérminimum mértékét, évenkénti szakmai beszámolót kell benyújtani, szaktanácsadóval kell együttműködni, évente egy, összesen öt kötelező képzésen kell részt venni, 4 éven belül, minimum 30 000 EUR értékben beruházásokat kell végrehajtani).

Mindig fontos az erdőtelepítés és fásítás. Ezen a területen milyen lehetőségekre és összegekre pályázhatnak az érintettek?

Évi átlagban – időjárástól függően is – kb. 5000 hektár, összesen 20 000 hektár új erdő támogatott telepítése várható, amin belül összesen kb. 2000–3000 iparifa-ültetvény telepítése lehet reális. A projektek zöme várhatóan nem fásítás, hanem erdőtelepítés lesz, ezen belül az előzetes várakozások szerint markánsan jelenik majd meg a magasabb telepítési költséggel járó őshonos állományok telepítése. A támogatási összegeket a 2014–2021 közti időszak adatai alapján határozták meg. Ezek a jelenlegi ismereteink szerint a következők lesznek: tölgy, bükk és egyéb kemény lomb esetén hektáronként 3920 €, egyéb lágylomb és fenyő esetén hektáronként 2885 €, akác esetén hektáronként 2628 €, nemesnyár esetén hektáronként 2299 €, ipari célú akácültetvény esetén hektáronként 2233 €, ipari célú nemesnyár ültetvény esetén hektáronként (1. év ápolás nélkül) hektáronként 329 € támogatás várható. Ezek mellé kiegészítő támogatás vehető majd igénybe kerítés, villanypásztor, padka létesítésére, mikorrhizált csemete, fa- és cserjefajokból álló erdőszegély telepítésére, 10%, illetve 30% elegyes állomány létrehozására, adott esetben ritka elegyfajok telepítésével.

Mekkora összegekre lehet pályázni és milyen támogatási intenzitás mellett?

A normatív támogatások („Natura erdő” stb.) az előző években megszokott menetrendben lesznek igényelhetők 2024-től is.

Az előző időszak keretösszegeinél jóval nagyobb keret áll majd a pályázók rendelkezésére.

A tisztán egységköltség alapú erdőtelepítési beruházási támogatások keretösszege a mostani ismereteink szerint 67 M € lesz, a versenyképesség-növelő forprofit erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások beruházási támogatásainak keretösszegei (többek közt a beruházási szegmensbe sorolandó a szaporítóanyag-előállítás fejlesztése, a telepi infrastruktúrafejlesztések, a technológiai fejlesztések és gépesítési célú beruházások, a digitalizációs fejlesztések, a fiatal erdők állománynevelési projektjei) és a források pontos eloszlása, az egyes felhívások esetében érvényes támogatási intenzitások végleges mértéke a releváns felhívások megjelenését követően határozható majd meg pontosan, de az már most is látszik, hogy az előző időszak keretösszegeinél jóval nagyobb keret áll majd a pályázók rendelkezésére.

Úgy tűnik, komoly támogatást kap a földhasználatváltás. Miért van erre szükség? Kevés az erdő? Támogatás nélkül nem éri meg erdészettel foglalkozni?

Az alacsony termőképességű mezőgazdasági művelésű területek esetében okszerű és megalapozott a kérdés, hogy vajon az eddig követett hasznosítást érdemes-e fenntartani, vagy van-e lehetőség és gazdasági hozzáadott értéket jelenthet-e a hasznosítás megváltoztatása. Adottságtól és döntéstől függően elsődleges gazdasági irányú, ipari célú faültetvény létrehozása is szóba jöhet – ebben az esetben a terület mezőgazdasági művelési ágban marad –, vagy hosszú távú földhasználatváltás történhet erdőtelepítéssel: ebben az esetben a telepítés költségein túl a jelenlegi ismereteink szerint egységesen 12 éven keresztül végzendő ápolás és a kieső mezőgazdasági jövedelem átalány jellegű pótlása is támogatott lesz, egységköltség alapon. De nemcsak a felszínborítás változatosabbá tétele lehet szempont: többek közt a biodiverzitás szempontjából fontos élőhelytípusok létrehozásához, a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben lévő fajok helyzetének javításához is hozzájárulnak ezek a földhasználatváltások.

Mi az idei erdészeti támogatások legnagyobb újdonsága? Mire hívnák fel a pályázók figyelmét? Mik lehetnek a buktatók, kik szorulhatnak ki a pályázók köréből, és kiket támogat, segít különösen az erdészeti támogatások idei sora?

A legfontosabb fejlemény a 2024–2027 közötti időszakban a jelentős forrásbővítés. Minden érdeklődő feltehetőleg meg fogja találni az adekvát és személyre szabottan legmegfelelőbb programot, amelynek révén a régóta tervezett fejlesztések megvalósíthatók lesznek. A hagyományos finanszírozási formák mellett ebben a ciklusban is nagy hangsúlyt helyeznek az erdőgazdálkodás környezeti és gazdasági fenntarthatóságához hozzájáruló nem termelő beruházások támogatására, többek közt az erdészeti termelési potenciálra veszélyes tényezők kiküszöbölésével, megelőzésével (pl. tűzpászták létesítésével, biotikus és abiotikus károk megelőzésével), a károsodott területek helyreállításával (a felújítás / pótlás támogatásával) és a szerkezetátalakítások támogatásával, világos és áttekinthető, egyértelmű, egységköltség-alapú finanszírozás keretében.

Az erdőgazdálkodók beruházásainak támogatásán keresztül a fa- és más erdei termékek gazdasági értéknövelése is fontos szempont lesz.

Az erdő-környezetvédelmi célprogramokon keresztül az előttünk álló időszakban változatos, hosszútávon támogatott, az elsődleges jogszabályi és erdőtervi előírásokon túl erdőgazdálkodási (környezeti és klímavédelmi célú) vállalásokat ösztönző források állnak majd az érdeklődők rendelkezésére. Az erdő-környezetvédelmi programok és az azok keretében tett vállalások az erdőterületek klímaellenálló képességét és öko-diverzitását célzó best practice-ek (legjobb erdőgazdálkodási gyakorlatok) elterjesztését célozzák. Ezek a gazdálkodók számára hosszú távra lehetővé teszik az erdőállomány ellenálló-képességének megőrzését vagy javítását. Számos, nagyon változatos megvalósítási mód áll majd az erdőgazdálkodók rendelkezésére: megválaszthatják / megváltoztathatják az erdőművelési üzemmódot, lehetőség nyílik a felújításra, a nem honos fafajok visszaszorítására, az erdőszerkezet átalakítására de más kifejezetten az adott erdőterületre szóló kisléptékű fejlesztés megvalósítására is.

A fenntartható műveléshez nyújtott hozzájáruláson túl a gazdasági potenciálra, a hozzáadott érték növelésére is nagy hangsúly helyeződik majd: az erdőgazdálkodók beruházásainak támogatásán keresztül a fa- és más erdei termékek gazdasági értéknövelése is fontos szempont lesz. Az erdészeti szaporítóanyag-előállítás (csemetekertek), az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás telephelyi és technológia fejlesztései is az agrártámogatásokon keresztül jutnak forrásokhoz, egy nagy program keretében, ami fontos újdonság: ezek a források az erdőgazdálkodás teljes szegmensében a versenyképesség javítását célozzák a 2024 és 2027 közti időszakban.

Mikor várhatók a pontos kiírások?

Jelenleg egyes felhívások társadalmasítása zajlik, illetve történt meg az elmúlt hetekben, többek között az „erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása” című (KAP – RD41-2-24 kódszámú) pályázati felhívás, továbbá az „Erdőterületeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések” című (KAP – RD 34 - 1 - 24 kódszámú) pályázati felhívás egyeztetése zajlott le. Az elkövetkező időszakban további felhívástervezetek megjelenése várható, összesen a jelenlegi ismereteink szerint nagyjából 20-22 különböző, az erdőgazdálkodókat érintő szektorális és horizontális (fejlesztési, beruházási és az innovációt, a digitalizációt, az ismeretszerzést és az együttműködést ösztönző) program áll majd az erdőgazdálkodók rendelkezésére.