Vitatott feltételesség – Avagy minden, amit az ugaroltatásról tudni érdemes

Azoknak a tagállamoknak, amelyek nemzeti szinten kívánják alkalmazni az eltérést, erről 15 napon belül értesíteniük kell az Európai Bizottságot, hogy a mezőgazdasági termelők a lehető leghamarabb megkapják a szükséges tájékoztatást. Amikor a cikket írom, még az erre vonatkozó hazai rendelet nem jelent meg. De nézzük meg, mit is jelent ez konkrétan.

Az alapszabály az volt, hogy a gazdák az alábbi 2 lehetőség betartása közül választhattak:

1. a gazdaság összes szántóterületének méretéhez (ideértve és beleszámítva az ideiglenes gyepet is) viszonyítva legalább 4%-a kifejezetten nem termelő tájképi elemből és/vagy talajtakarásos parlagból kell állnia;

VAGY

2. a gazdaság összes szántóterületének méretéhez (ideértve és beleszámítva az ideiglenes gyepet is) viszonyítva legalább 7%-a nem termelő tájképi elem és nem termelő terület, beleértve a parlagon hagyott földterületeket és a növényvédő szer használata nélkül termesztett ökológiai jelenőségű másodvetés (zöldtrágya/takarónövény) vagy nitrogénmegkötő növényeket, azzal a kikötéssel, hogy
   1. a 7%- ból legalább (ez a minimum előírás, tehát a 3%-ot minimum el kell érnie, de lehet több is a 3%-nál!) 3% területnek nem termelő tájképi elemből és/vagy talajtakarásos parlagból kell állnia;
   2. a 7%-ból legfeljebb (tehát ez a maximum előírás, így 4%-nál lehet kevesebb, de annál több már nem!) 4%-nak megfelelő területen pedig kifejezetten nem termelő tájképi elemnek VAGY parlagnak VAGY növényvédőszerek használata nélkül termesztett ökológiai másodvetésnek VAGY nitrogénmegkötő növénynek kell lennie.

Ehhez tartozó alapfogalmak:

Nem termelő tájképi elem

• a védett tájképi elem:
  • kunhalom (kizárólag a MePAR-ban lehatárolt védett kunhalom, aminek szántóterületen kell elhelyezkednie);
  • magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport,
  • gémeskút (kizárólag a MePAR-ban lehatárolt védett gémeskút, aminek szántóterületen kell elhelyezkednie),
  • teraszok,
  •  kis kiterjedésű tó;
• fás-cserjés sáv;
• táblaszegély;
• vízvédelmi sáv;
• kis vizes élőhely;
• erózióvédelmi sáv;
• erózióvédelmi építmény

Parlag vagy parlagon hagyott terület

A parlagon hagyott területen január 1-jétől augusztus 31-ig, pihentetési időszak alatt sem vetni, sem pedig betakarítani nem lehet (kivéve a vadvirág és a méhlegelő). Ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok fennhagyásával történő takarásáról. Kaszálni lehet a területen, de a lekaszált növényt a területről augusztus 1-jéig nem lehet elvinni. Tehát megengedett a tisztitó kaszálás és legeltetés és a szárzúzás.

A PARLAGON HAGYOTT TERÜLETEN JANUÁR 1-JÉTŐL AUGUSZTUS 31-IG, PIHENTETÉSI IDŐSZAK ALATT SEM VETNI, SEM PEDIG BETAKARÍTANI NEM LEHET (KIVÉVE A VADVIRÁG ÉS A MÉHLEGELŐ ESETÉBEN).

Növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai másodvetés

A tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének elvetése előtt, a tárgyév október 1-jéig legalább (minimum) 2 fajból vetett növényállomány, amelynek minden komponense eltér a tárgyévi és a következő évi főnövénytől, és

• zöldtrágyának vagy téli takarónövénynek használnak;
• és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak vagy bedolgoznak;
• az egységes kérelemben előzetesen bejelentésre kerül, és a vetést követően 15 napon belül rögzítésre is kerül;
• vetéstől számított legalább (minimum) 60 napig jelen van a gazdálkodó földjén;
• és a vetéstől a beforgatásig nem használnak (tilos) növényvédőszert (ideértve a csávázott vetőmagot is);
• és kizárólag a Feltételességi rendeletben felsorolt „ökológiai jelentőségű másodvetésű fajokból” állhat.

Nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület

Kizárólag a Feltételességi rendeletben felsorolt „nitrogénmegkötő növényfajok”-ból vagy azok keverékéből állhat, illetve ha a fajtalistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb növény keverékéből áll, de ebben az esetben a nitrogénmegkötő növény arányának meg kell haladnia az 50%-ot.

Csak akkor fogadható el, ha az adott növénykultúrák az alábbi időpontokban a területen megtalálhatók:

• évelő növények május 1-jétől szeptember 30-ig;
• egynyári növények április 1-jétől június 20-ig;
• szója esetében május 15-től július 15-ig;
• zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig;
• lóbab esetében április 15-től június 30-ig;
• közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig.

Tilos növényvédő szert és csávázott vetőmagot használni azon a területen, ahol a növény van, az egynyári növények esetében a vetéstől a betakarításig, az évelők esetében pedig az igénylés naptári évének azon időszakában, amikor a növény a területen van. 

MÉG MINDIG TÉVHIT, HOGY ÉRTESÍTENI KELL A GAZDÁT ELŐZETESEN A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSRŐL. NEM KELL. BÁRMIKOR MEHETNEK AZ  ELLENŐRÖK.

Teljes mentesség:

A fenti előírások alól azok a gazdák mentesülnek, akiknek:

• az összes szántó területe kisebb mint 10 hektár;
• a támogatható területének több mint 75%-a állandó gyep vagy rizs/vadrizs vagy a kettő kombinációja;
• az összes szántóterületének több mint 75%-a gyep vagy takarmánynövény, parlag, hüvelyes növény (kivétel a szója) vagy ezek kombinációja.

A részleges mentesség:

Azok a mezőgazdasági termelők, akik szántóterületük 4 százalékának parlagon, illetve hasznosítatlanul hagyása helyett a szántóterületük szintén 4 százalékán nitrogénmegkötő növényeket, például lencsét, borsót vagy lóbabot, VAGY növényvédőszerek használata nélkül termesztett ökológiai másodvetést termesztenek, úgy tekintendők, mint akik teljesítik a vonatkozó követelményt.

Fontos kiemelni, hogy az a feltétel, miszerint ilyen esetekben növényvédő szer nélkül kell történnie a termesztésnek, továbbra is előírás! Akik szeretnék, továbbra is teljesíthetik az előírást a terület parlagon vagy hasznosítatlanul hagyásával.

Gyakorlati jó tanács mindenkinek:

• Figyeljenek oda a megadott és előírt határidőkre! Az előírt határidőben jelentsenek be mindent, az előzetes és a végleges bejelentést is. A határidő mulasztása jogvesztő, tehát utólag nem kimagyarázható.
• Ezek a követelmények HMKÁ-követelmények, tehát a be nem tartásuk szigorú szankciót von maga után, és minimális esély van arra, hogy a kiszabott szankció alól mentesüljenek.
• Mindent ellenőrizhetnek akár fizikai helyszíni ellenőrzésen, akár távérzékelés útján. Minden esetben kapnak róla helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet! Ezt olvassák el és nézzék meg a megállapításokat, a fotókat és mindent, és Ha! nem értenek egyet az abban tett megállapításokkal, akkor nyilatkozzanak rá a megadott határidőben! A kialakult joggyakorlat alapján, ha nem jelzik a jegyzőkönyvre, hogy nem értenek vele egyet és miért, akkor az eljárás későbbi szakaszában akár a MÁK, akár a Minisztérium joggal hivatkozhat arra, hogy elfogadták a jegyzőkönyvben leírtakat, így az abban foglaltakat később a bíróság előtt már nem vitathatják.
• Még mindig tévhit, hogy értesíteni kell a gazdát előzetesen a helyszíni ellenőrzésről. Nem kell. Bármikor mehetnek az ellenőrök.
• Az ellenőrök a kötelezettség első napjától az utolsó nap éjfélig ellenőrizhetik az előírások betartását, akár az utolsó napon délután 6 órakor is kint lehetnek, és ha az utolsó napon délután 6-kor nem teljesítették az előírást, akkor abból szankció lesz, akkor is, ha ez az utolsó napon történt.
• A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv közokirat – ezt sokan nem tudják –, tehát az abban tett ellenőri megállapításokat mindenkinek el kell fogadnia, mindaddig, amíg valaki be nem bizonyítja az ellenkezőjét. Tehát ilyenkor az abban tett megállapítások ellenkezőjét magának a gazdának kell bizonyítani, és nem elegendő azt mondani, hogy nem értek egyet vele, és nem úgy van vagy volt, mint ahogyan leírták az ellenőrök.  

dr. Jobbágy Krisztina

iroda@drjobbagykrisztina.hu

www.drjobbagykrisztina.hu