Fitogénekkel az antibiotikum-mentességért

Az már hazánkban sem újdonság, hogy takarmány-adalékanyagként – alacsony dózisban adott hozamfokozóként – tilos az antibiotikumok használata a sertés- és baromfi-takarmányozásban. Az Európai Unió erről 2006-ban rendelkezett, 2018-ban pedig egy olyan jogszabályt is elfogadtak, amely az antibiotikumok nutritív célú alkalmazása mellett a preventív, betegségmegelőző alkalmazását is tiltja. Az új jogszabály szerint gyógyszerekkel nem kompenzálhatóak a rossz tartási körülmények, antibiotikumokat pedig csak abban az esetben lehet majd alkalmazni, ha egy betegség tünetei a teljes állatcsoportban diagnosztizálásra kerültek. Ha a betegség jeleit csak egyetlen egyed mutatja a csoportban, akkor csak alapos orvosi indokkal lehet a teljes csoportot antibiotikum-kezelésben részesíteni.

Az antibiotikum-használatot érintő európai uniós korlátozások érthetőek, hiszen nemcsak az emberek esetében nő az antibiotikum-rezisztens baktériumok száma, hanem az állatoknál is, az igénybe vehető gyógyszerek száma pedig mindkét területen csökken. Ráadásul 
az EU nem áll meg itt: környezetkárosító hatása miatt 2022-től a cink-oxidot tartalmazó takarmányadalékok felhasználását is be fogják tiltani a sertések esetében, amivel eddig a stressz okozta immungyengülést és az ennek következtében megjelenő, bakteriális eredetű hasmenéseket próbálták visszaszorítani a tenyésztők.

Új irányok a régi módszerek helyett

Mindezen korlátozások fényében érthetőek meg igazán azok a törekvések, amelyek már jó ideje a takarmányokban használt antibiotikumok, legújabban pedig 
a cink-oxid teljes helyettesítését tűzték ki célul. Az elsődleges elvárás, hogy antibiotikumok és cink-oxid nélkül is kellően hatékonyan lehessen védekezni a bélcsatornát érintő fertőzések ellen, emellett pedig az állatok növekedését serkentő tulajdonságai is legyenek a takarmánynak.

„A mi stratégiánk az, hogy megpróbáljuk eleve erősebbé tenni az állatok immunrendszerét, így csökkenni fog a mik­­­­­­­robiális kórokozók által jelentett meg­­betegedési kockázat. Ehhez elsősorban a minél egészségesebb bélrendszer kialakítására koncentrálunk, hiszen ez 
a szervrendszer alapvetően fontos szerepet játszik az immunvédekezésben. Ha az állattartás során a betegségek elkerülését célzó egyéb feltételek – például a telep zártsága, valamint az állat- és személyi higiénia betartása, a helyes vakcinázási program és telepi menedzsment – teljesülnek, akkor az általunk kifejlesztett takarmányadalékokkal nagyrészt megvalósíthatóvá válik az antibiotikum- és cink-oxid-mentes állattartás” – mondja Jakab Gábor állatorvos, a BIOMIN Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A cég a 2019. május 21-én Herceghalomban rendezett szakmai napon mutatta be azokat a kutatási eredményeket, amelyek alátámasztják, hogy legújabb takarmányadalékuk több szempontból is hatékonyan alkalmazható az állattartásban, ráadásul gazdaságosan.

Növényi alapú megközelítés

A termelés hatékonyságát az emésztőszervi betegségek rontják a leginkább, ezért ezek megelőzésére minden sertés- és baromfitenyésztéssel foglalkozó szakembernek kiemelt figyelmet kell fordítania.

„Többféle bélbetegség is felléphet az ál­­­­­­latok körében, amelyek közül az egyik legnagyobb kihívást az úgynevezett szivárgó bél szindróma jelenti. Ezekben 
az esetekben különféle stresszhatások miatt sérül a bél védelmi funkciója, és a bél áteresztővé válik. Ez azért jelent komoly problémát, mert a bélsérülés gyulladásos folyamatokat idéz elő, ami fokozott energiafelhasználást indít be az állatok szervezetében, miközben a gyulladt bél miatt nem fognak annyit enni, mint amennyit egészségesen ennének. Amellett, hogy érdemes minél inkább kiküszöbölni a bélgyulladást kiváltó stresszhatásokat – ilyen például a hőstressz –, törekedni kell 
a gyulladásos folyamatok takarmányozással történő megelőzésére is. A gyulladásos folyamatokért felelős anyagokat – endotoxinok, mikotoxinok – az állat szervezetén kívül kell tartani, miközben elő kell segíteni, hogy az állat gyarapodását fokozó hasznos anyagok minél inkább fel tudjanak szívódni” – mondta a konferencián dr. Nicole Reisinger, a BIOMIN GmbH vezető kutatója.

Erre a problémára kínál a tudományos kutatások adatai által is egyre inkább alátámasztott megoldást a BIOMIN legújabb takarmányadaléka, a Digestarom® DC.

Ez a termék 30 éves kutatás-fejlesztési munka eredményeként jött létre, a cég pedig 2019 áprilisában már arról számolt be, hogy takarmányadalékuk pozitív véleményt kapott az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) részéről választott malacok esetében. „Nagyon örülünk annak, hogy kedvező tudományos véleményt kaptunk a Digestarom^® DC biztonságosságáról és hatékonyságáról. 
A vélemény három olyan hatásossági vizsgálat eredményeinek elemzésén alapult, amelyben a takarmányadalék-adatokkal is alátámasztottan pozitív hatást gyakorolt a választott malacok növekedésére. Fontos mérföldkő ez abban, hogy később az Európai Unió is támogassa a termék állattenyésztési takarmányadalékként történő alkalmazását” – mondta Antonia Tacconi, a BIOMIN GmbH globális termékmenedzsere.

Antonia Tacconi részletesen ismertette a Digestarom^® DC összetételét és hatásmechanizmusát: a takarmányadalék növényi eredetű, biológiailag aktív anyagokat (fitogéneket) tartalmaz – gyógynövények, fűszerek és illóolajok egyedi keveréke –, ami egy hármas hatású formulában biztosítja, hogy a hatóanyagok a lehető legjobban hasznosuljanak 
az állatok szervezetében. „A három fő modul az étvágygerjesztő hatás és az emésztőenzimek kiválasztásának elősegítése, a bél mikroorganizmusainak egyensúlyban tartása és a bélgyulladásokkal szembeni aktív védelme” – összegezte a hatásmechanizmus lényegét Antonia Tacconi.

Nemcsak hatásos, gazdaságos is

A Digestarom^® DC hatásosságával számos tanulmány foglalkozott, amelyekből 
a BIOMIN GmbH kiemelt ügyfelekkel foglalkozó menedzsere mutatott be néhányat. Wolfgang Kaul elmondta: „Szoptatós kocákon végzett, kontrollcsoportos vizsgálat igazolta, hogy a Digestarom^®-ot fogyasztó sertések rendszeresen több táplálékot vesznek magukhoz a kontrollcsoporthoz képest: a teljes takarmánybevitel az első csoportban 6,2 kg, a kontrollcsoportban pedig 5,4 kilogramm volt, ami több mint 14%-os különbséget jelent. Kiderült 
az is, hogy a Digestarom^® DC aktiválja 
az úgynevezett Nrf2-pályát, ez pedig olyan géneket kapcsol be, amelyek a reaktív oxigéngyökök elleni sejtszintű védekezésért felelősek. Az antioxidáns hatáson kívül a másik fontos mechanizmus a gyulladáscsökkentő hatás: a termék leszabályozza az NF-kB faktort, aminek hatására csökken a gyomor-bélrendszeri gyulladásos reakciók intenzitása. Ez azért fontos, mert a szoptatós kocák a rendelkezésükre álló energiát és tápanyagokat a védekezés helyett a teljesítmény növelésére tudják felhasználni. A kocák tejminősége szintén javult, és a választott malacokban is nőtt a takarmányfelvétel” – foglalt össze néhány fontos eredményt röviden Wolfgang Kaul.

A hatásosság mellett fontos a gazdaságosság is, és ahogyan azt több előadó is említette, a termékkísérletek alapján 
a takarmányadalékba befektetett minden egyes forint akár 3 forintot is képes kitermelni.

Cink-oxid helyett is

Tenke János, a BONAFARM sertéságazati takarmányozási vezetője a Digestarom^® DC-vel Kaposváron végzett vizsgálati eredményeit összegezte. „A cink-oxid nehézfém, amelyet jelenleg még széles körben alkalmaznak, környezetvédelmi okokból azonban 2022-től már nem lesz használható az Európai Unióban. Mi ezért már most olyan kísérleteket végzünk, amelyekben a cink-oxid-mentes takarmányozás lehetőségeit vizsgáljuk. Az eddigi eredményeink pozitívak, és azt mutatják, hogy a választott malacok teljesítménye cink-oxid-mentes takarmányozással is megtartható úgy, hogy 
a malacok elhullása és selejtezése a jelenleg elfogadott normál szinten marad” – foglalta össze Tenke János.

Szerző: AgrárUnió