Fenntartható állatjólét

Jóléti mutatók

A jóléti mutatók közé tartozik a táplálkozási-, egészségügyi és környezeti feltételek mellett, az állatok viselkedési és mentális állapota is.

A kérődzőknek a legeltetés a leginkább „állatjólét-barát” tartás, ami biztosítja a fenntarthatóságot.

Ugyanakkor az intenzívebb termelés jobb gazdasági megtérülést és kisebb környezeti lábnyomot nyújthat. Ezért fontos azonosítani szinergiákat és kompromisszumokat, a fenntarthatóság egyéb összetevőivel. A legfontosabb törekvés, hogy egy intelligens, reziliens, fenntartható és versenyképes állattenyésztési ágazattal biztonságos, kiváló minőségű, megfizethető árú és tápláló, magasabb hozzáadott értéket képviselő élelmiszert tudjunk előállítani.

E célok megvalósításáért kezdte el a közös munkát a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a Debreceni Egyetem Komplex Rendszerek és Mikrobiom-innovációk Központja kutatóival. A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztésben ma az egyik legnagyobb kihívás a hipocalcémia, és a szubklinikai hipocalcémia kialakulása, amit mind a hazai-, mind nemzetközi kutatócsoportok intenzíven vizsgálnak, hogy védekezési stratégiákat dolgozzanak ki a gazdasági károk csökkentésére. A kutatásaink egyértelművé tettették, hogy az állat különböző életciklusaiban többfázisú rendszer alkalmazására van szükség, amely az eddigi tudást a legújabb fejlesztések adta lehetőségekkel ötvözi:

• Kidolgozott már az ásványi anyag ellátására szolgáló protokoll: Ca/P, anionos sók, nagy Ca²⁺ tartalmú adalékok, illetve ciklusfüggően a Ca²⁺ koncentrációt csökkentő agyagásványok alkalmazása.
• Feltérképezett a gyulladás és a tranzíció közötti kapcsolat, és jórészt ismert a szubklinikai hipocalcémia és a hozzá szorosan köthető társult betegségek, mint oltógyomor helyzetváltozása, tőgygyulladás, ketózis, méhgyulladás, magzatburok visszatartás, csökkent immunfunkciók, inzulin rezisztencia, nem alkoholos zsírmáj-szindróma.
• A felsorolt, eddig ismert betegségek szorosan összefüggnek a gyulladásos állapot kialakulásával, ami mint „circulus vitiosus” (ördögi kör) generálja a fent leírt jelenségeket. Így a betegség megelőzésében irreális a szisztémás gyulladásos folyamatokat figyelmen kívül hagyni, ahogy a gyulladásos folyamat önmagában kezelése is.

Elérhető az ötödik, hatodik laktáció

A probléma megoldása további vizsgálatokat igényel, amelyből olyan egészségügyi és termékenységi eredmények születhetnek, amelyek lehetővé teszik az állatoknak, hogy sikeresen elérjék akár az ötödik, hatodik laktációt.

Így lehetőség nyílik az állatjólét, az egészséges állomány nevelése mellett a gazdasági mutatók növelésére és a fenntarthatóság biztosítására.

A kísérletet a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. szarvasmarha-telepén fogjuk beállítani, ahol jelenleg fejőrobottal 880 tehenet fejnek. A technológia számos adatot szolgáltat, mint pl.: a kérődzési idő, aktivitás, a robotban eltöltött idő, látogatások száma, elfogyasztott koncentrált takarmány mennyisége, stb.

A Debreceni Egyetem kutatásai

A Debreceni Egyetem kutatói négyszintű monitoring rendszert dolgoztak ki, amellyel perspektívát lehet adni az immunválasz és az anyagcsere folyamatok szabályozására, a takarmányadalékok felhasználásával az előkészítő szakaszban lévő, a frissen ellett és a különböző laktációs periódusban lévő teheneknél.

Ennek elemei:

1. Klinikai kémiai paraméterek meghatározása (szérum, plazma), citokinek: interleukinok gasztrointestinális hormonok, egyéb anyagcserét befolyásoló hormonok.
2. A külső és belső környezetből érkező jelzések hatására az állat szervezetében lejátszódó anyagcsere-folyamatokat szabályozó gének azonosítása. A rendkívül összetett szabályozó mechanizmusok hatással lehetnek a gének aktiválására, vagy éppen csendesítésére. PCR (polymerase chain reaction) módszerrel specifikusan meg tudjuk határozni az aktívan átíródó gének kifejeződését, és annak változását a vizsgált állatcsoportokban.
3. A molekuláris ujjlenyomat-profilok meghatározása mikrobiom vizsgálatokkal a mikrobiom stimuláló pro-, pre- és posztbiotikus stratégiák kidolgozásához. Adott mikrobiális közösségből származó DNS minták alapján vizsgáljuk a mikrobiális funkciókat és képességeket. Ez a megközelítés lehetővé teszi a mikrobákkal kódolt enzimek, anyagcsere útvonalak és más biológiai folyamatok azonosítását és tanulmányozását. A fenntartható takarmányozási és gondozási gyakorlatok kidolgozása hozzájárulhat a környezeti terhelés mérsékléséhez azzal, hogy az egészséges szarvasmarha mikrobiom támogatásával csökkenthető a káros üvegházhatású gázok, például a metán és a nitrogénoxidok mennyisége, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.
4. Vizsgáljuk továbbá az intracelluláris Ca2⁺ homeosztázis fenntartásához kapcsolódó génexpressziós szintek a kezelések hatására bekövetkező változásait.

Az alkalmazott takarmányadalékokat Debreceni Egyetemen és a Permex Vet kft-ben fejlesztik ki.

A kísérlettől várjuk, hogy sikerül azonosítani azokat a jelátviteli útvonalakat, amelyek célzottan szabályozhatók az alkalmazott adalékanyag hatókomponenseivel. Ezen preventív hatást kihasználva csökkenthető a szubklinikai hipocalcémia és növelhető a laktációk száma a termelő rendszerekben, lehetőséget adva a termelés ésszerű növelésére, a műszaki fejlesztés, a precíziós technológiák és a biológiai alapok közti optimális viszonyok kialakításával.
 

Prof. Dr. Stündl László, Czina Ferenc, Dr.Gál Ferenc Gábor Dr. Remenyik Judit

Komplex Rendszerek és Mikrobiom-innovációk Központja (KRéMK)

Élelmiszertechnológiai Intézet