A zöldítés ára, ….. amit mi fizetünk meg
Hírek - 2017.10.16
A „zöldítés” kifejezés sokak számára ismerős lehet. Az érte járó támogatás körülbelül 25 000 Ft hektáronként. De biztos, hogy ez mind a zsebünkben marad?
A válasz, nem, egyáltalán nem biztos! A zöldítési program része az „ökológiai jelentőségű másodvetés”. Elismerve ennek a törekvésnek a környezetünk és a természeti erőforrások megőrzésére irányuló nemes szándékát, tudnunk kell, hogy alkalmazása a mezőgazdasági termelésben akár problémát is okozhat. Ahol ez megjelenhet, az a növényvédelem területe. A másodvetésekben gyakran alkalmazott mustár és repce állományok lehetőséget adnak arra, hogy egyes kórokozók és kártevők fenntartsák egyedszámukat, sőt felszaporodjanak azokban és fokozott kártétellel jelenjenek meg az őszi vetésű mezőgazdasági kultúrákban.
Az egyik kártevő, amelyik kifejezetten „profitálhat” a nyári-nyárvégi másodvetések arányának növekedéséből, a mocskos pajor, azaz a vetési bagolylepke hernyója. A kártevő második nemzedékének lepkéi - amelyek július végén-augusztus elején rajzanak - kifejezetten szívesen keresik fel a gyomos tarlókat tojásrakás céljából, de ugyanígy megfelel számukra a másodvetésű növényekkel fedett terület is. Különösen vonzó számukra az, ahol virágzó növények is vannak, ugyanis táplálékuk a virágok nektárja és egyéb növényi nedvek. Egy-egy lepke nagyon nagy számú tojást rak, aminek száma elérheti az 1500-2000 db-ot is. A kikelő hernyók egyaránt károsíthatják a területen lévő gyomnövényeket, de a később vetett kalászosban és repcében is komoly károkat képesek okozni. Már 1 db/m2 átlagos egyedsűrűségnél védekezni kell a kártétele ellen.
Hogyan védekezhetünk ellene? Sajnos a rovarölő szerrel végzett csávázás nem nyújt kielégítő védelmet a nagy méretű hernyó ellen, az ilyen maggal vetett területeket is figyelnünk kell a kártételét keresve.
A kártevő elleni védekezést tovább nehezíti, hogy fénykerülő, így kizárólag az esti és éjszakai órákban táplálkozik, ekkor lehet elérni a talaj felszínén. Kizárólag kontakt hatású készítménnyel történő védekezést mindenképpen az esti, éjszakai órákban kell elvégezni, de az ilyen hatású hatóanyag önmagában kevés lehet az eredményes védekezéshez. A szerválasztásnál mindenképpen olyan készítményt vagy hatóanyagot válasszunk, amelynek kontakt és gyomorméreg hatása egyaránt van. Az a jó szerválasztás, ahol az előző két hatásmód mellé még fokozott gázosodó tulajdonság és légzésméreg hatás is társul (klórpirifosz).
A gyomos tarlók és másodvetések után különösen száraz évjáratokban érdemes komolyabban odafigyelnünk a kártevő megjelenésére. Mit kell keresnünk? Rágott, vagy tövestől kirágott növényeket, foltokban pusztuló és ritkuló állományt.
A fenti felvételek repce fő növényt követő repce és mustár másodvetés után vetett őszi árpa kultúrában készültek 2017. október 12-13-án. A talajmunka forgatás nélküli talajműveléssel 20-25 cm mélyen történt. A vetőmag a vírusvektorok miatti védekezés miatt rovarölő csávázószerrel (imidakloprid hatóanyag) kezelve lett. A másodvetés ugyan nem virágzott be, mégis kedvező körülményeket biztosított a lepkéknek a tojásrakáshoz. Bár általában a talaj bolygatása jelentős mértékben csökkenti a hernyók egyedszámát, a forgatás nélküli talajművelés ezt a gyérítést nem tudta elvégezni. A fokozott kártétel kialakulásához hozzájárult a száraz évjárat, ami általában is elősegíti a kártevő felszaporodását.
Megválaszolva tehát a korábban feltett kérdést, a megnövekvő növényvédelmi költségek nem minden esetben teszik lehetővé, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetés után járó támogatás minden egyes forintja a zsebünkben maradjon. Viszont a másodvetéses technológia sok más előnnyel is jár, amelyek összességében többletárbevételhez juttathatnak minket. Alkalmazzuk tehát, de ne felejtsünk el fokozottan ügyelni az ilyen területekre vetett őszi kalászosokra és repcére, figyeljük, keressük az ott megjelenő rovarkártevőket.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: támogatás, növényvédelem, zöldítés, védekezés, kártevők, rovarkártevők
Öntözésfejlesztési pályázatok
Biztos tudással a jelen és a jövő kihívásaival szemben
Hogyan teljesíthető, az AKG pályázattal a zöldtrágyanövény ...
A választás az Ön kezében van - HerbBacto-Vital
A vadkár-érem több oldala
A mezőgépek veteránjai – A legendás Dutra méltatlan sorsa
Újabb segítség a gazdáknak - Magasabb jövedéki adó ...
Minden gyomproblémára van jó megoldásunk – kukoricában is!
Szedd magad eper 2024 - Friss országos lista, 32 helyszínnel
A sebesség minden, csak nem állandó
