TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 609 Ft
Benzin ára: 612 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 386,16
USD: 355,15
CHF: 393,69
GBP: 450,12
Hirdetés
XIV. Növényorvos Nap

XIV. Növényorvos Nap

Növényvédelem - 2020.01.20

Egyre nagyobb kihívások előtt állnak a növényvédősök A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a Szent István Egyetem Gödöllői Campusának szervezésében november 14-én került megrendezésre a XIV. Növényorvos Nap. A rendezvényen a szorosan vett szakmai kérdéseken túl a mezőgazdaság és a növényvédősök előtt álló kihívásokról is sok szó esett.

A társadalom az agráriumot vádolja

Akárhány mezőgazdasági és növényvédelmi témájú rendezvényen is járunk manapság, mindegyiken felvetődik az élelmiszer-biztonság, az egészséges élelmiszerek, a fenntarthatóság iránti társadalmi igény, valamint a klímaváltozás kérdése. Sajnos annak lehetünk tanúi, hogy a társadalom egy része a mezőgazdaságot az egyik legnagyobb környezetszennyezőként kívánja beállítani, mondta Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Ez egyes nyugat-európai országokban már odáig jutott, hogy ellentét alakult ki a társadalom, valamint a mezőgazdaság között. Magyarországon a helyzet ebből a szempontból kedvezőbb, ugyanis ez az ellentét nem vetődik fel annyira élesen, azonban fontos kérdés, melyet tisztázni kell, hogy a mezőgazdaság mennyire tehető felelőssé a klímaváltozásért.

Az egyes társadalmi csoportok, valamint a mezőgazdaság közötti ellentét sajnos érinti a növényvédelmi tevékenységet is. A fogyasztók „nem szeretik” a vegyi anyagokat, bár elfogadják, hogy ezek használata szükségszerű. Ugyanakkor azt is elvárják, hogy azok maradékai ne legyenek fellelhetők sem a környezetben, sem pedig az élelmiszerekben, hangsúlyozta Matthew Pickard a Syngenta képviseletében. El kell fogadtatni a társadalommal, hogy az előrejelzésre alapozott, integrált módon végrehajtott növényvédelem nem környezetterhelést jelent, hanem egy fontos beavatkozást a biztonságos élelmiszer-ellátás szempontjából, jelentette ki Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője. Ezzel együtt tudomásul kell vennünk, hogy az élelmiszer- biztonság egyre inkább stratégiai kérdéssé válik, mondta dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke.

A kihívások egyre nőnek

Font Sándor szerint a növényvédelem és a növényorvosok is egyre nagyobb kihívások előtt állnak. A hatóanyagok fokozott ütemű kivonása azzal a veszéllyel járhat, hogy legális technológiák nélkül maradnak a termelők. Bár egyértelmű, hogy a környezetre, valamint az élelmiszer-biztonságra veszélyes termékeket ki kell vezetni a felhasználásból, azonban a növényvédő hatóanyagok ilyen ütemű kivonásának gátat kell szabni. A hatóanyagok felülvizsgálata során kizárólag szakmai és nem érzelmi alapon kell a döntéseket meghozni, jelentette ki Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Nagy kérdés, hogy a növényvédelmi tevékenység és maguk a növényvédelmet végzők hogyan tudnak megfelelni egyszerre a fenntarthatóság igénye, a környezeti terhelés csökkentése, az egyes károsítók egyre erőteljesebb fellépése, valamint a hatóanyagok fokozott kivonása által támasztott kihívásoknak? A válasz, hogy növelni kell az integrált módon végzett növényvédelmi tevékenység részarányát, amely nélkül ma már nem létezhet fenntartható mezőgazdaság. Fejleszteni és országossá kell tenni a növényvédelmi előrejelzési rendszert, amelynek segítségével a hangsúlyt 
a megelőzésre kell helyezni a védekezések során. Ebben a munkában nagy felelősség hárul a növényvédelemben dolgozó szakemberekre, ugyanis a növényvédelmi tevékenység kockázatának mérsékléséhez megfelelő ismeretekre van szükség, hangsúlyozta a NAK elnöke.

Kulcsfontosságú kérdés a fenntartható mezőgazdaság szempontjából a növényvédelemben használt hatóanyagok fej-lesztése is, mondta Font Sándor. Fel kell gyorsítani a biológiai készítmények engedélyezési eljárásait, ezt megelőzően viszont meg kell szüntetni az egyes tagországok szabályozásában meglévő különbségeket, ellentmondásokat tette hozzá Najat Attila, a Biocont Magyarország Kft. ügyvezetője.

Összefogásra van szükség

A fenti kihívások közepette azonban nem lehet eredményekre számítani az ágazati szereplők közötti együttműködés nélkül! Éppen ezért a XIV. Növényorvos Napon került aláírásra egy stratégiai együttműködési megállapodás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara között, amelyet dr. Tarcali Gábor, az NMNK elnöke képviselt. Az együttműködésre készek a növényvédőszer-gyártók is, így szintén együttműködési megállapodás aláírására került sor a Magyar Növényvédelmi Szövetség, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara között is.

A növényvédelmi tevékenység mindennapjait érintő jogszabályokkal kapcsolatban Jordán Lászlótól, a, NÉBIH NTAI igazgatójától tájékoztatást kaptunk a 43/2010 FVM rendelet új elemeiről, így például a permetezőgépek felülvizsgálatáról, a növényvédelmi szakirányító felelősségi viszonyairól. A növényvédelmi jogszabályokkal kapcsolatos további fontos információ, hogy 2019. december 14-től kell áttérni az új növényegészségügyi szabályozásra, amely az idegenhonos károsítók behurcolását és kártételét hivatott megelőzni. Erről már Gábriel Géza, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese szólt.

Izgalmas gyakorlati eredmények

A programban szereplő szakmai előadásokon még az alábbi témákban kaphattunk tájékoztatást:

Dr. Pénzes Béla (SZIE KERTKR) egyetemi tanártól „látleletet” kaptunk a hazai kajsziültetvényekről. Benécsné Dr. Bárdi Gabriella gyomirtási szakértő a változó éghajlati viszonyokra hívta fel a figyelmünket, melyek jelentősen befolyásolják, módosítják a gyomnövények biológiáját (például a csírázás és virágzás ideje), és amelyek egyben hatással vannak az alkalmazott gyomszabályozási technológia eredményességére is. Oláh Richárd (Aro-Peritum Kft.) pedig a nyugati dióburok-fúrólégy elleni újszerű, drónos csalétkes permetezés ez évi tapasztalatairól számolt be.

Poós Bernát, a Nébih fajtakísérleti referense a kalászos növények rezisztenciájának fontosságára hívta fel a figyelmet, amelynek kihasználásával csökkenthető a környezeti terhelés, valamint növelhető az élelmisze-rbiztonság. Fontos megállapítása, „az integrált növényvédelem a fajtaválasztással kezdődik”! Leskó István növényorvos a szőlőlisztharmatról mint a Tokaj-Hegyaljai borvidék kiemelkedő növénykórtani problémájáról számolt be. Végül Ádám János (SZIE KERTK) egyetemi tanársegéd egy új, növényvédelmi célú agrármeteorológiai információs rendszerről számolt be a rendezvény résztvevőinek.

A XIV. Növényorvos Napon került sor a miniszteri elismerő oklevelek, valamint a Kiváló Növényorvosok kitüntetéseinek átadására is. A kitüntetetteknek ezúton is gratulálunk!

 nonap

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Korszerű fejési rendszerek a világban

Aki egy kicsit is jártas a tejtermelő tehenészetek világában, annak nem kell bizonyítani, hogy mennyire ...