Egyre nő a tritikálé szerepe

Az eseményt május 17-én Szarvason, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaság­tudományi Kar Tessedik Campusán rendezték meg. A téma kiváló ismerői, kutatók, nemesítők, termesztési és takarmányozási szakemberek szólaltak meg előadóként – többen a tritikálénap társszervezőjeként is – a szántóföldi bemutatóval zárult, rangos szakmai rendezvényen.

A nap házigazdái – dr. Futó Zoltán egye­­­­temi docens, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dé­­­­­kánja és dr. Kruppa József agrármérnök, címzetes egyetemi tanár, nemesítő, a Kruppa-Mag Kutató Kft. tulajdonos-ügyvezetője – köszöntötte a résztvevőket: több tudományág képviselőit, együttműködő partnereket, gazdálkodókat, szaktanácsadókat. A tritikálétermesztés bioló­giai alapjairól, a vetőmag- és fajtahelyzetről adott átfogó képet nyitó előadásában Lukács József, a Nébih osztályvezetője. Mint elmondta, a tritikálé vetésterülete hazánkban százezer hektár. Az országos termésátlag 2018-ban köztermesztésben 3,76 tonna/hektár, míg a fajtakísérletekben 6,1 tonna/ha volt – a potenciális hozam pedig kísérleti körülmények között hektáronkénti 8-8,5 tonna. Őszitritikálé-vetőmagot évente 2600-2800 hektáron állítanak elő Magyarországon. A Nemzeti Fajtajegyzékben 19 tritikáléfajta szerepel, és ebből 15 hazai nemesítésű. A sza­po­rítóterületek 51 százalékára magyar fajták kerülnek.

Miért vessünk tritikálét?

A tritikálénak a takarmányozásban betöltött szerepével, a felhasználás módjával, lehetőségeivel – más-más megközelítésben – négy előadó foglalkozott. Dr. Orosz Szilvia címzetes egyetemi docens, az Ál­­lattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányanalitikai igazgatója ezúttal kitekintést adott a tritikálé mint tömegtakarmány alkalmazására a világ más tájain. Elöljáróban arról beszélt, hogy Európa kevéssé ismeri az őszi vetésű gabonafélék korai betakarítását; Észak- és Nyugat-Európában, nedves kontinentális és óceáni éghajlaton a fűalapú takarmányozás bőséges emészthetőrost-forrást biztosít. Az Egyesült Államokban a silókukorica mellett nem volt szükség több, alternatív forrásból származó emészthető rostra eddig, ám a klímaváltozás miatt szükségessé vált az őszi vetésűek beiktatása és a kettős termesztés. Az Egyesült Államok északkeleti területein az őszi vetésű gabonaféléket, mint például a rozsot és az őszi tritikálét évek óta termesztik a kukoricával egy termőhelyen vetésváltásban, úgynevezett kettős termesztésben: egy területen egy vegetációs időszakban két növény betakarítása történik meg tömegtakarmányként. Az elmúlt öt-hét év bizonyította, hogy ez a kettős termesztési stratégia sikeres, előnyös.

Dr. Futó Zoltán a Szarvason folytatott tritikálé-zöldtermés (szilázs) kísérletek eredményeit mutatta be a rendezvé­nyen. 2017-ben, 2018-ban és az idei év­­­ben is Szarvason vizsgálták a különböző tritikáléfajták terméseredményeit, zöldhozamát, valamint a legfontosabb beltartalmi paramétereit. A tritikáléfajták közül kiemelkedő zöldhozamot ért el 2017-ben a Dimenzio, az első kaszálási időpont kivételével. Tavaly a GK Maros adta a legnagyobb zöldhozamot, vízzel telített körülmények között. Az idei év előzetes eredményei alapján jól szerepeltek a Hungaro és Dimenzio fajták. A legnagyobb nyersfehérje-tartalommal 2017-ben a Dimenzio, 2018-ban a Hungaro fajta rendelkezett. A legmagasabb nyersrosttartalma a GK Szemes, míg legalacsonyabb a Dimenzio fajtának volt a kísérletben. 2018-ban a legértékesebb első kaszáláskor igen alacsony rosttartalom jellemezte a GK Maros, a Hungaro és a Dimenzio fajtákat.

Dr. Megyeri Mária tudományos főmunkatárs (MTA ATK MGI) „A martonvásári tritikálék felhasználhatósága a zöldtakarmányozásban” címmel megtartott előadásában a martonvásári tritikálénemesítési munkáról, módszerről, a tritikálé zöldtakarmány-vizsgálataikról beszélt. A három hazai regisztrálású Mv-fajtatritikálé az Mv Sámán (2012), az Mv Talizmán (2014) és az Mv Talentum (2016).

A rozs- és a tritikálészilázs-előállítás ha­­­­­­zai tapasztalatairól szólt Iván Ferenc ta­­­­­karmányozási szakmérnök, szaktanácsadó, aki hangsúlyozta, hogy a termés mi­­­nőségét alapvetően meghatározza a be­­­­takarítás időpontja, a termés mennyisé­gét viszont a vetési idő.

Kedvező összetétel

„Mit kínál a tritikáléőrlemény a malom- és sütőipar számára” – erről szólt 
Dr. Tömösközi Sándor (BME ABÉT), dr. Bóna Lajos, dr. Ács Erika és Langó Bernadett (Gabonakutató, Szeged) előadása. Mint elhangzott, a kutatómunka eredményei alapján született meg az étkezési tritikálé szabványa, és várhatóan az év végéig 
a Magyar Élelmiszerkönyv malomipari fejezete is kiegészül a tritikáléőrleményekre vonatkozó irányelvekkel.

Keményítő, rost, cukor és ásványi elem összetevők szegedi tritikálékban – Langó Bernadett, Purgel Szandra, dr. Ács Erika, 
dr. Bóna Lajos és dr. Tömösközi Sándor ezen vizsgálatának összegzése szerint 
„az élelmiszeripari célra is használt szegedi fajták élelmirost-összetétele előnyös tulajdonságokat mutat”.

A rendezvényen végül a dél-alföldi régióban legnagyobb fajtaválasztékkal rendelkező Mezőmag Kft., a tritikálénap egyik házigazdája mutatkozott be: Gazsó János ügyvezető ismertette a cég tevékenységét, eredményeit, majd a Mezőmag Kft. földjén fajtabemutatóval zárult a program.

Minőségi magok a Mezőmagtól

Gazsó János ügyvezető

Gazsó János, a szarvasi székhelyű Mezőmag Kft. ügyvezetője egyik házigazdája volt az V. országos tritikálékonferenciának. A cég meghatározó szerepet tölt be a térség minőségi vetőmagtermesztésében és -forgalmazásában. Az elmúlt évet azonban szívesen kitörölnék az emlékezetükből.

„A tavalyi évet nem kívánom senkinek – mondja. – Kora tavasszal belvíz volt, ami a repce nyolcvan százalékát elvitte. A többi területen az aszály miatt az eddigi legalacsonyabb termésátlagot produkáltuk, a többi növényt is megtépázta 
az időjárás, a teljes veszteségünk több mint százmillió forint volt. Ez megakadályozta a tervezett fejlesztéseinket is, ennek ellenére a következő hónapban elkészül a 800 négyzetméteres terménytároló, a 220 hektáros lineár öntözőberendezés átadására pedig 2020 tavaszán kerül sor. Ami a konferencia tárgyát, a tritikálét illeti, az elmúlt három évben bővült 
a vetésterület, a termelők egyre növekvő mértékben termesztik; alternatív növény lett a tritikálé abban az értelemben, hogy szélesebb körben használható fel. Régebben csak szemes terményként alkalmazták, mára egyre nagyobb mennyiségben szilázsként is hasznosítják, és növekszik a humán felhasználása is. Lisztjét keverékként a sütőipar is felhasználja. A szilázsnak szánt őszi tritikálé után – amit április végén már betakarítanak – akár kukorica is vethető. Nem elhanyagolható az sem, hogy a gyengébb termőképességű talajokon is jó termést adhat, a búzánál magasabb hozam érhető el. Az országosan 2500 hektár vetőmag-szaporítás 11 százaléka, azaz 276 hektár a Mezőmag Kft. területén található. Ebből 1000-1100 tonna fémzárolt vetőmag előállításával számolunk, már tavaly is nagy volt a kereslet iránta. Más kalászosokat is termelünk mintegy 1200 hektáron. A fajtaszortimentünk mintegy 34 kalászos fajtából áll, ez a legnagyobb az egész Alföldön. Vevőink visszajelzéseik alapján elégedettek vetőmagjainkkal, ami kimondottan bizalmi cikk, és ezt a bizalmat mi még tovább akarjuk erősíteni. Negyven munkatársunk dolgozik ezen, közülük nyolc mezőgazdasági mérnök, ebből öt vetőmag-gazdálkodási szakmérnök. Célunk, hogy minőségi vetőmaggal lássunk el minden partnerünket, és aki eddig tőlünk szerezte be vetőmagját, 
az jövőre és azt követően is jöjjön vissza hozzánk.

Cégünk szlogenje szerint mi továbbra is: ajánljuk MAGunkat!”

Alkalmazkodni a változó klímához

Dr. Kruppa József egyetemi tanár 

Dr. Kruppa József címzetes egyetemi tanár, agrármérnök a 2006-ban alapított, családi vállalkozásként mű-ködő, kisvárdai székhelyű Kruppa-Mag Kutató Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Elismert oktató, kutató, növénynemesítő, termelő – 11 államilag elismert fajta nemesítője, társnemesítője. Általa nemesített és forgalmazott a Hungaro tritikálé, amelynek szilázshozama 20-25 tonna/ha, 20-25% fehérjetartalommal, valamint a Reyfood rozs, melynek várható szemtermése 3-5 t/ha, illetve 20-30 t/ha a szilázshozama. Dimenzio néven hamarosan megkapja a növényfajta-elismerést a kv 119 jelölésű tritikáléja is. Szarvas város határában, a tritikálé-fajtabemutató helyszínén kérdeztük a klímaváltozással összefüggő gondokról, teendőkről, lehetőségekről.

„Egyre szélsőségesebb, kiszámíthatatlanabb az időjárás, és e szélsőségek mind gyakrabban nyilvánulnak meg egyszerre sok csapadékkal járó, majd hosszan tartó száraz, forró periódusok váltakozásaiban. Úgy tűnik, hogy a téli csapadék hosszabb távon rendelkezésre fog állni nálunk, de nem hó, hanem – a felmelegedés miatt – többnyire eső formájában, nyáron pedig egyre több és hosszabb száraz időszakra számíthatunk. Mindez igen kockázatossá teszi a növénytermesztést. Nyilvánvaló lehetőség itt az öntözés, de lehet olyan növényfajokat is előtérbe helyezni, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni ehhez a változó klímához. Ilyen a tritikálé és a rozs is, amely őszi vetésű, tehát hasznosítja a téli csapadékot, amire biztosabban számíthatunk – bár ez az év kivétel, mert most az is kevesebb volt. 
A klímaváltozáshoz, az időjárás szélsőségeihez alkalmazkodva tehát nagyobb biztonsággal és kisebb költséggel alapozhatunk az őszi kalászos gabonafélékre, főként a rozsra és tritikáléra. Óriási előny, hogy ez utóbbi tömegtakarmányok nem igényelnek plusz területet, megteremnek két főnövény között. Ezek a kis vízigényű, a többi gabonafélénél igénytelenebb növényfajok, fajták éppen a biztosabban rendelkezésre álló téli csapadékkal, valamint kevés tápanyaggal, vegyszerek nélkül, környezetbarát technológiával és biztonságosan termeszthetők úgy, hogy hektáronként 20-30 tonnás szilázshozamot is tudnak produkálni” – mondta el dr. Kruppa József.

Szerző: AgrárUnió