ÁTK-pályázati feltételek a szakember szemével

Minden eddiginél nagyobb kerettel és egy projekt kapcsán mintegy 5,7 milliárd forint támogatási összeggel nyílik meg márciustól az ÁTK, vagyis az állattartó telepek korszerűsítését támogató pályázat. Bizonyos részletek már 2023-ban ismertté váltak, de most már igen közel az idő: gyakorlatilag heteken belül várható a megjelenés. A részletekről Szász Mátyást, a Gordius Solutions Tender Kft. vállalati divízióvezetőjét kérdeztük.

Egészen pontosan mire lehet pályázni az ÁTK-ban? A korszerűsítés és új telepek létesítése mellett milyen komolyabb beruházásokat támogatnak?

A pályázat keretében számos lehetőség nyílik meg a mezőgazdasági vállalkozások számára, hogy modernizálják és hatékonyabbá tegyék működésüket. Jelen konstrukció különösen fontos a szektor számára, hiszen nemcsak a meglévő állattartó telepek korszerűsítésére és új telepek létesítésére nyújt lehetőséget, hanem széles körű beruházásokat is támogat. Ezek között szerepel az épületek építése, fejlesztése és korszerűsítése, új gépek és eszközök beszerzése, valamint új technológiák vásárlása, amelyek mindegyike elengedhetetlen a versenyképesség növelése és a fenntartható gazdálkodás előmozdítása szempontjából. Emellett a pályázat lehetőséget biztosít az építészeti és mérnöki díjak, tanácsadói díjak, valamint a projektmenedzsment költségeinek fedezésére is, ami jelentősen csökkentheti a beruházásokkal járó kezdeti terheket. A szoftverek, szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek megszerzése is támogatott, ami hozzájárul az innováció és a technológiai fejlődés gyorsabb integrálásához a mezőgazdasági gyakorlatba.

Az egy projektre igényelhető maximális támogatási összeg 15 millió euró. Ingatlanvásárlásra – az elszámolható költségek maximum 5%-áig – és új földterületek megszerzésére – a beruházás maximum 10%-áig – is van lehetőség, bár ezek a költségek korlátozott mértékben számolhatók el, ami ösztönzi a vállalkozásokat arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokat elsősorban a termelési kapacitásuk növelésére és a hatékonyság javítására koncentrálják.

Nemcsak állattartó telepek korszerűsítésére és új telepek létesítésére nyújt lehetőséget, hanem széles körű beruházásokat is támogat: például épületek építését, fejlesztését és korszerűsítését, új gépek és eszközök beszerzését, új technológiák vásárlását.

Melyek a legfontosabb változások a beruházási pályázatok kapcsán, és mire számíthatnak azok, akik állattartó telep korszerűsítésében gondolkodnak? Egyáltalán: milyen mértékben ismertek már a pályázat részletei?

A projektek részletezettségével kapcsolatos elvárásokat illetően nem láthatók változások. Ugyanakkor a piacorientáltság fokozása, a zöld gondolat, a fenntarthatóság – ezek kapcsán az üvegházhatású gázok és az ammóniakibocsátás csökkentése, a levegőminőség javítása, a vízterhelés csökkentése, trágyakezelés és -kijuttatás optimalizálása –, valamint a digitalizáció mint fókuszpontok az egész vidékfejlesztési programban és így a beruházási programok esetében is központi szerepet kapnak ebben az időszakban. Itt említendő meg, hogy a VP keretében kiemelt figyelmet szentelnek a barnamezős beruházásoknak. A korszerűsítés (erőforráshatékonyság-javítás) fókuszú beruházási támogatási programok egyik ismét hangsúlyossá vált központi gondolata a tartástechnológiák javítása, erre a szempontra talán valamivel nagyobb hangsúly került ebben az időszakban a korábbiakhoz képest az állattartó telep korszerűsítésére meghirdetett pályázatokban.  

Plusz pont a nőknek

Milyen adottságok jelenthetnek „plusz pontot”? Úgy tudni, előny, ha a pályázó nő, vagy ha a fejlesztés valamilyen integrációhoz kapcsolódik. Miért kerülhettek be ezek a kritériumok előnyt jelentő szempontokként?

Az üzleti terv minőségén túl a következő szempontokra adható majd a tervek szerint többletpontszám az ÁTK keretében: állami elismeréssel rendelkező együttműködésben való részvétel; vállalkozásméret; minőségrendszerekben való részvétel; térségi szempont; társadalmi vállalkozások; a fejlesztés roma felzárkóztatási program keretében valósul meg; digitalizációt előtérbe helyező fejlesztés; integrációhoz kapcsolódó fejlesztés; foglalkoztatás; a támogatást igénylő nő; a beruházás során férőhelynövelést hajtanak végre.

A nemek közti egyenlőség érvényre juttatása, illetve a vidéken élő nők foglalkoztatási esélyeinek javítása fokozott figyelmet kap más operatív programokhoz hasonlóan a VP keretében is, ahol hangsúlyos szempontként jelenik meg az életminőség javítása mellett az elvándorlás csökkenése is, ezért élveznek előnyt a nők igénylőként.

Az integráció priorizálása pedig a mezőgazdasági termelők helyzetének javítását célozza, mind a horizontális (szervezési), mind a vertikális (gazdasági, irányítási) koordináció, kooperáció ösztönzésén keresztül. Ennek számos verziója létezik: az ágazati együttműködések (például TÉSZ, TCS) számának és hatékonyságának növelése révén, illetve a helyi térségi együttműködések előnyben részesítése révén, ami a technológiai fejlődés, a forgalmazás és értékesítés gördülékenyebbé tételét is elősegítheti.

A nemek közti egyenlőség érvényre juttatása, illetve a vidéken élő nők foglalkoztatási esélyeinek javítása fokozott figyelmet kap.

Várható-e újítás az elszámolható tételek esetében? Milyen költségek számolhatók majd el?

Az elszámolás alapját képező főbb tételek: gép/technológia, az építéshez, bővítéshez, felújításhoz, átalakításhoz használt építőanyagok és munkadíj, ingatlan, termőföld, az ezekhez kapcsolódó költségek (például gép, eszköz, technológia, építész- és egyéb mérnöki díjak, tanácsadási díjak, hatósági eljárási díjak, projektmenedzsment-költségek, megvalósíthatósági tanulmányok költségei). Továbbá immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok, védjegyek stb. megszerzése is elszámolható lesz.

Érdekesség, hogy a támogatható költségekbe bekerült a kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás is. Ez egy olyan pénzügyi szolgáltatás, amit általában állami vagy állami támogatású pénzintézetek nyújtanak. Ez a szolgáltatás lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy alacsonyabb költséggel jussanak hitelhez vagy kölcsönhöz, mert az intézmény kezességet vállal a hitel visszafizetéséért. Ha a vállalkozás nem tudja törleszteni a kölcsönt, az intézményi kezességvállalás révén az intézmény lép be, és fedezeti biztosítékot nyújt a hitelintézet számára. Ez a kezességvállalás csökkenti a hitelintézet kockázatát, mivel van egy harmadik fél (az intézmény), amely garantálja a hitel visszafizetését. Ennek eredményeként a vállalkozások alacsonyabb kamatlábakat és jobb hitelfeltételeket kaphatnak. A kedvezményes díj azt jelenti, hogy a kezességvállalásért cserébe fizetendő díj alacsonyabb, mint a piaci ár, ami további megtakarítást jelent a vállalkozás számára.

Az alaptámogatás a költségek 50%-a. Van-e lehetőség többletintenzitásra, és ha igen, milyen esetekben? Milyen feltételek mellett lehetséges esetleg 100%-os intenzitású támogatás?

Gazdaságátadás esetén 15%-kal megemelt támogatási intenzitás érhető el. Az ökológiai minősítéssel rendelkező terméket előállító támogatást igénylők részére 10%-kal megemelt támogatási intenzitás adható, akárcsak kollektív beruházás esetén, az alaptámogatáshoz képest. Kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás igénybevétele esetében az alaptámogatáshoz képest 5%-kal, míg kamattámogatás esetén maximum 10%-kal megemelt támogatási intenzitás adható. Ezek a többletek kombinálhatók. A támogatás maximális mértéke tovább növelhető legfeljebb a jogosult költségek 100%-áig, ha a beruházás természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati jelenségeket vagy katasztrófaeseményeket követően helyreállításra, illetve ezek elkerülése érdekében megfelelő megelőző intézkedésekre irányul.

Fókuszban az állatjólét

Európai szinten hiánycikk a sertéshús, szakemberek szerint van olyan ország, ahol ez az egyetlen ágazat a mezőgazdaságon belül, amely 2023-ban nyereségesként zárt. A pályázatban milyen kiemelt lehetőségeket kapnak a sertéstenyésztők, várható-e számukra támogatás kifejezetten férőhelynövelés céljára?

A férőhely-optimalizálás és a gazdaságok biológiai biztonságának javítása különösen a nagy létszámú, intenzív tartásmódú fajok esetén a jogszabályi előírásokon túl a mostani időszak támogatáspolitikájában is kiemelt szempont, mely az állomány gondozásával kapcsolatos jó gyakorlatok előtérbe helyezésén keresztül nyer teret. Az állatjóléti fókuszú fejlesztésekre ebben a költségvetési időszakban is nagy hangsúly helyeződik. A sertéságazat stratégiai szerepét hangsúlyozza, hogy külön férőhelyfejlesztési intézkedés bevezetése is tervezett, melynek kihirdetése későbbi időpontra várható, jelenleg nem tisztázott. Az e forrásból végrehajtott beruházásoknak köszönhetően az állatok nagyobb térben mozoghatnak, a mezőgazdasági létesítményekben megfelelő férőhely és mikroklimatikus viszonyok alakulhatnak ki, aminek révén javul az állatok egészségi állapota, egyúttal a járványos betegségek kockázata is csökkenthető. A most megjelenő ÁTK-pályázat keretében a rendelkezésre álló információk szerint nem tűnik úgy, hogy minden más ágazathoz képest a sertéstenyésztők különleges, kiemelt figyelmet kapnának. Azonban a korábbi évek tapasztalatai alapján várhatóan a baromfitartók és a sertéstartók pályázhatnak a legnagyobb támogatási összegre, majd őket követik a szarvasmarhatartók, juh- és kecsketartók, majd pedig az egyéb állattartók (pl.: nyúl, méh, csincsilla stb.).

Az elvárt üzemméret megemelése (6000 STÉ-ről 10 000 STÉ-re) milyen plusz terhet, nehézséget okozhat a lehetséges pályázóknak?

Az STÉ dinamikus bázison alapuló állandó mutató, a termelési érték és a közvetlen támogatások (valamint az áfa és egyéb termékadók) különbsége, mely figyelembe veszi az egyéb jövedelemtermelő tevékenység értékét is, ez alapján lehet meghatározni az adott termékhez tartozó viszonyszámot. A jelenlegi kalkuláció alapját ugyanakkor egy régebbi számítás képezi, melynek valamennyi paramétere (jövedelemtermelő potenciál, ráfordítási költségek stb.) jelentősen módosult, ezért indokolt volt az emelés. Ugyanakkor mivel az üzemméretet a mutató közvetlenül euróban fejezi ki, melynek árfolyamában az elmúlt évtizedben szintén jelentős változás állt be, az elvárt 10 000 euró STÉ-szint teljesítése nem lesz jelentősebben megterhelő a pályázóknak, mint amit a 6000 euró STÉ teljesítése jelentett eddig.

Hibák és buktatók

Mikre hívnák fel a pályázók figyelmét, mik lehetnek a pályázat buktatói? Gondolunk itt mind a beadás során, mind pedig a megvalósítás során kiemelendő feltételekre.

Az egyik leggyakoribb hiba, amibe a pályázók eshetnek, az a beadási határidők figyelmen kívül hagyása. A határidők szigorúak, és a késedelmes beadás azonnali kizáráshoz vezethet. Ezenkívül a pályázati kiírások részletes formai és tartalmi követelményeket is tartalmaznak, amelyeket pontosan be kell tartani. A formai hibák vagy a hiányos információk könnyen alááshatják a pályázat eredményességét.

Fontos terület a pályázati projekt sikeres megvalósításában az árajánlatkérés folyamata, az ajánlatok tartalmi elemeinek ellenőrzése és a megfelelő szállítók és kivitelezők kiválasztása. Például ha a forgalmazó cég tevékenységi körei között nem szerepel az ajánlatban szereplő tétel értékesítése, akkor az adott eszköz kapcsán elbukhatjuk a támogatást.

Amennyiben a projekt építési elemeket is tartalmaz, létfontosságú, hogy minél előbb felvegyük a kapcsolatot a tervezővel, és elkezdjük az építési terv dokumentációjának készítését. Ez a lépés különösen fontos, mivel a pályázati dokumentációhoz ezt is szükséges csatolnunk. A tervezési folyamat gyakran elhúzódik, ami késleltetheti a pályázat beadását, vagy akár ezen elbukhatjuk a teljes projektet is. A megvalósítás során pedig fontos, hogy mindent a pályázatban foglaltak szerint végezzünk, és különösen figyeljünk az építési projektek esetében, hogy a megvalósítási időszakba beleférjen az épületek használatbavételi engedélyének megszerzése is.

A legnagyobb hiba a beadási határidő, valamint a formai követelmények be nem tartása. Könnyen el lehet bukni az árajánlatkérés folyamatán, valamint ha megcsúszunk az építési terv dokumentációjának elkészítésével.

Vigyázz, kész, rajt: kezdődhet az állattartó telepek korszerűsítése

TOVÁBB OLVASOM

Szerző: AgrárUnió