A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban

A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt, mivel 2023-ban az összbevétel 90,3 százalékát adta ez a szegmens.

Magyarországon a gazdálkodók 29,6 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat (–10,1 százalék 2022-höz képest) fizettek be a biztosítók részére 2023-ban, amiből 28,2 milliárd forint – befizetések mintegy 95 százaléka – után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást – – közli az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Statisztikai jelentések – „Mezőgazdasági biztosítások 2023. év” kiadványa.  

A termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják

Amint a szerző, Molnár Piroska kifejti, az Agrárminisztérium által elindított agrárkárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás nagyon fontos, mivel így a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítások megkötésével tovább csökkenthetik az időjárási viszonyok negatív hatásait. A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2023-ban már tizenkettedik éve működött, amelynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják (túligénylés esetén visszaosztásra kerülhet sor). A konstrukció népszerűsége egyre növekszik, különösen közrejátszott ebben, hogy 2022-től már 14,3 milliárd forint volt a támogatáshoz rendelkezésre álló keretösszeg.

Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt, 2023-ban az összbevétel 90,3 százalékát adta ez a szegmens. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből (1,7 százalék) csökkent, a vagyon- és felelősségbiztosításoké (8 százalék) emelkedett, míg az erdőbiztosításoké a minimális szinten maradt.

A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt

 A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban – áll az AKI-ASiR kiadványban. – Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest. A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt.

A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest.

Díjtámogatott biztosítási piac

 A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az „A” típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 53,9 százalékát (–1,8 százalékpont), kárfizetésének 32,9 százalékát (–51,7 százalékpont) tette ki 2023-ban. A díjtámogatott növénybiztosításból (a kiegészítő biztosítások elhagyásával) a legnagyobb részesedést, a díjbevételek 55,7 százalékát továbbra is az „A” típusú érte el, míg a kárkifizetések 56,5 (–35,7 százalékpont) százalékát adta. A díjtámogatott biztosítások díjbevétele 2,5 milliárd forinttal csökkent, ami 8,3 százalékos mérséklődést jelent, a kiegészítő biztosításoké szintén visszaesett 34,6 millió forinttal 2023-ban az előző évhez képest. A kárhányadok 2023-ban az előző évhez viszonyítva a díjtámogatott növénybiztosításoknál és a kiegészítő szerződéseknél egyaránt csökkentek.

A „B” típusnál a biztosítottak csökkenő száma ellenére a biztosított terület 5,8 százalékkal bővült, a díjbefizetés 16,4 százalékkal és a kárkifizetés 16,8 százalékkal nőtt 2022-höz képest. A mezőgazdasági termelőkben tudatosult, hogy biztosításkötés nélkül nagy kockázattal jár a termelés.

Állatbiztosítások – legtöbben elemi károkra kötöttek

Az állatbiztosítások közül 2023-ban továbbra is az elemi károkra kötöttek legtöbben (1171) biztosítást, így 334,4 millió forint folyt be, amelyből 33,8 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 55,4 százalékot tett ki, ez a kárnem volt a legjelentősebb az állatbiztosítások közül befizetések és kifizetések esetén is. Az egyéb járványos megbetegedésekre nem történt kárfizetés 2023-ban.

A vagyon- és felelősségbiztosításoknál 2023-ban (az előző éveknek megfelelően a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak) a befolyt díjelőírás 2,6 milliárd forint volt, melyből 413,9 millió forint kártérítési összeget fizettek ki (–28,5 százalék) a biztosítók a termelők részére, ezáltal a kárhányad itt is csökkent 2022-höz képest.

Grafika: A kárhányadok alakulása a főbb mezőgazdasági biztosítási csoportoknál Magyarországon, 2019–2023

(Forrás: AKI Agrárstatisztikai Osztály)