Tanyaromok – most madaraknak adnak otthont
Hírek - 2024.04.30
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont – erről olvasható színes beszámoló a KMNP honlapján.
Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.
A régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek
Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat. Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak – írja a szerző.
A tanyaromok kis lakói
Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái.
Korhadó bútorokban madárfészek
A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel – derül ki az érdekes beszámolóból.
A pusztákat járva épp’ ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, ahol nem is oly’ rég’ még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.
(Fotó: Balla Tihamér)
Címkék: tanya
Kalászfuzáriózis, kalászvédelem
A mezőgépek veteránjai – A legendás Dutra méltatlan sorsa
Biztos tudással a jelen és a jövő kihívásaival szemben
A vadkár-érem több oldala
Országos Jégkármérséklő Rendszer – mozgalmas szezonkezdés
Miért kell a kén? – Legyél profi a búza nitrogén- és ...
A választás az Ön kezében van - HerbBacto-Vital
Lehet hideg, problémás vagy száraz a talaj, GreenFert ...
A sebesség minden, csak nem állandó
Hogyan teljesíthető, az AKG pályázattal a zöldtrágyanövény ...
