TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 75.620,78 Ft (tonna)
Napraforgómag: 162.823,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 74.874,06 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 65.410,06 Ft (tonna)
Repcemag: 181.172,59 Ft (tonna)
Full-fat szója: 217.332,28 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 589 Ft
Benzin ára: 584 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 401,71
USD: 364,33
CHF: 427,82
GBP: 479,35
Hirdetés
Tanyaromok – most madaraknak adnak otthont

Tanyaromok – most madaraknak adnak otthont

Hírek - 2024.04.30

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont – erről olvasható színes beszámoló a KMNP honlapján.  

Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.

A régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek

Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat.  Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak – írja a szerző.

Tanyaromok – most madaraknak adnak otthont

A tanyaromok kis lakói

Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái.

Korhadó bútorokban madárfészek

A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel – derül ki az érdekes beszámolóból.

A pusztákat járva épp’ ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, ahol nem is oly’ rég’ még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.

(Fotó: Balla Tihamér)

Címkék: tanya
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Fehérjenövények az Isterra fajtakínálatában

Biztosan állítható, hogy a szántóföldi növénytermesztést folytató gazdálkodók az ország nagy hányadán élénken ...