Így állhat talpra egy természeti katasztrófa után a görög mezőgazdaság
Hírek - 2024.04.26
Az Európai Uniós tagság nemcsak támogatásokat, de szakmai segítséget is nyújt a tagállamoknak váratlan katasztrófa esetén. Külsős szerzőnk egy görögországi sajtóút keretében betekintést nyert abba, hogy az EU milyen válaszlépéseket adott a gazdaságokat sújtó tavalyi természeti katasztrófákra, illetve hogy miért is jó a több lábon állás és a sokszínű mezőgazdaság.
Több katasztrófát is el kellett szenvednie tavaly szeptemberben Görögországnak és a görög mezőgazdaságnak, hiszen lényegében néhány napos különbséggel de egyszerre tombolt pusztító árvíz és rekordokat döntő erdőtűz a helléneknél, a krízis még a szomszédos Bulgáriát és Törökországot is elérte.
Az extrém esőzés következtében egyes területeken 12 óra alatt Athén éves átlagos csapadékmennyiségének több mint kétszerese hullott le, ami korábban még sosem fordult elő. Az áradások éppen egy pusztító erdőtűzhullám után érték Görögországot: a tűzvészben 20 ember vesztette életét, a lakóházak mellett pedig hatalmas erdőségek és mezőgazdasági területek pusztultak el. Sajnos sikerült egy rekordot is megdönteni, az Európai Unió valaha volt legnagyobb erdőtüzét jegyezték fel egy természetvédelmi területen.
Az ilyen szituációk után még erősebben merülnek fel azok a kérdések, hogy a döntéshozók vagy a szektor szereplői egyáltalán mit tehetnek, illetve mi mindent kell máshogyan csinálniuk a jövőben. George Vlahos, az Athéni Mezőgazdasági Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékének docense szerint az egyszerű megoldások nem működnek összetett problémák esetén, ezért a görög termelők körében sürgősen szemléletváltásra van szükség. Meg kell szabadulniuk a berögződéseiktől, és új utakat kell járniuk.
Hasonlóan vélekedik Maria Partalidou, a Szaloniki Arisztotelész Egyetem docense is, aki azt hangsúlyozta, hogy a kutatásra és innovációra fókuszáló AKIS, illetve a vidékfejlesztésben szerepet kapó LEADER programok hogyan segíthetik a gazdálkodókat abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a vészhelyzetekhez, a természeti katasztrófákhoz. A görög mezőgazdaságnak mindkét program terén fejlődnie kell, mert nagy lemaradásban van a tagállamok nagy részéhez képest. Probléma az ágazat elaprózottsága is, rendkívül magas a néhány hektáron, nem professzionálisan gazdálkodó, így nem túl eredményesen és költséghatékonyan termelő gazdák száma, illetve alacsony a szövetkezeti működés szintje is.
Ezeket a gondolatokat erősített meg Effie Lazaridou, a New Agriculture New Generation vezérigazgatója is, aki szerint a görög mezőgazdaságban is eljött az idő és a kényszer arra, hogy a gazdálkodás során a tudomány eredményeit felhasználva új módszereket integráljanak mindennapi gyakorlataiba a termelők.
A görög mezőgazdasági ágazat körülbelül 400 000 embert foglalkoztat, ami a teljes foglalkoztatás 10%-át jelenti. A mezőgazdasági munkaerőt főként családi gazdaságok adják.
Az út során a tavalyi áradás által valamilyen formában sújtott gazdaságokat tekintette meg a 15 uniós újságíróból álló csapat: juhtejet termelő gazdaságot, gyümölcstermelő családi farmot, egy különleges méhészetet, egy mandula termelő ültetvényt és egy gyapot termelő területet.
Az út tapasztalatairól, az ott látott jó gyakorlatokról az Agrárunió nyomtatott lapszámaiban számolunk be részletesen.
Címkék:
Sok az idős és kevés a nő jelenleg a hazai agráriumban
Mire figyeljenek szójatermesztéskor?
Átadásra került az 1000. eladott Tempo Magyarországon!
Barázdában ragadva – Talajműveléssel vagy anélkül a ...
Becőritkító kártevők repcében – Védekezés a fénybogarak, ...
A vadkár-érem több oldala
Öntözésfejlesztési pályázatok
Lehet hideg, problémás vagy száraz a talaj, GreenFert ...
Miért kell a kén? – Legyél profi a búza nitrogén- és ...
Hogyan teljesíthető, az AKG pályázattal a zöldtrágyanövény ...
