Haszonállattartás törvényesen

Ha felmerül az állattartó munkája során, netán bírságolási eljárás keretében, hogy a vele szemben alkalmazott önkormányzati rendelet jogszabálysértő, érdemes az illetékes megyei kormányhivatalhoz is fordulnia, amely törvényességi felhívásban kezdeményezheti 
a helyi állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését, 
ha az törvénysértően korlátozza a mezőgazdasági haszonállatok tartását, illetve 
a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó szabályai más jogszabállyal ellentétesek, 
vagy az egyes fogalmakat jogszabálytól eltérő tartalommal szabályozza.


Ha a törvényességi felhívás nem vezet eredményre, a megyei kormányhivatal a bíróságtól kérheti az önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését.

 

Törvénysértő rendeletek

Az állattartás helyi szabályozását érintően – többek között – változást hozott az élelmiszerláncokról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény, amely kimondja, hogy mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható, továbbá az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 2013. január 1-jei hatállyal életbe lépő azon rendelkezése, amely kiegészítő jelleggel újra felhatalmazta az önkormányzatokat a kedvtelésből tartott állatok tartása szabályainak rendeleti meghatározására.
Az állattartásra vonatkozó központi jogszabályok legutóbbi módosulásával több önkormányzat vonatkozó rendeletei is felülvizsgálatra szorulhatnak. Például az önkormányzati rendelet a jogszabályi tiltás ellenére se szabályozzon bizonyos tárgyköröket; más helyeken központi jogszabályok fogalmát ne ismételje, azoktól eltérő definíciót ne állapítson meg; építési szabályzatban rendezendő kérdéseket ne szabályozzon az állattartási rendeletben; netán magasabb szintű jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket ne tartalmazzon. A leginkább szembetűnő helyzet, ha az érintett önkormányzat törvényi vagy egyéb felhatalmazás nélküli szabályokat alkot.

Mérvadó a magasabb jogszabály

A probléma megvilágítására vegyünk egy egyszerű esetet. Az önkormányzat rendeletében definiálja például, hogy mi tekinthető nagytestű – például ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly –, közepes testű – sertés, juh, kecske –, kistestű – baromfi – állatnak. Ezen túlmenően pedig meghatározza, hogy üdülőterületen legfeljebb tíz baromfi tartható, továbbá övezetenként megállapítja nemcsak a kedvtelésből tartott, hanem a haszonállatok darabszámát, azaz a haszonállatok tartásának részletes szabályait.
Az Éltv. (az élelmiszerláncokról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény) 6. § (6) bekezdése tiltja a mezőgazdasági haszonállatokra vonatkozó korlátozó önkormányzati szabályozást, ezért a törvénnyel ellentétesek a fenti rendelkezések.
Az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Jogszabálysértő az az önkormányzati rendelet, amely más jogszabálynak az adott tárgykörre vonatkozó tiltó szabálya ellenére e tárgykörben szabályoz vagy hatályban tart ilyen szabályozást.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa (EBH2014. K.29.) rámutatott, hogy ha valamely fogalmat magasabb jogszabály meghatároz, akkor az adott szabályozási koncepciót érintően a helyi önkormányzat nem alkothat attól eltérő fogalmat, mert ezzel a szabályozása szembekerül más jogszabályéval, a jogalkalmazás során jogbizonytalanságot okoz.

Kedvtelésből tartott állatok

A törvény úgy rendelkezik, hogy „kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat és a vadászatra használt állat (kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet)”. Ebben az esetben az önkormányzat a rendeletében nem mondhatja ki lerövidítve, hogy „kedvtelésből tartható állat: eb és macska”.
Egy másik problémakörrel is érdemes foglalkozni, melyet szintén tévesen szabályozhatnak a helyi állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendeletek. Ez az állattartó épületek elhelyezése. Az olyan önkormányzati rendelet, amely meghatározza, hogy az állattartó épületek elhelyezésekor, létesítésekor betartandó legkisebb védőtávolságoknak méterben mennyinek kell lenniük, jogszabálysértő. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 36. § (5) bekezdése szerint: „Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a közegészségügyi és az állat-egészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg.” Az OTÉK alapján az állattartó telepek védőtávolságát a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.

A haszonállattartás szabadsága

Végül kanyarodjunk a bírságolási szabályok jogellenességének vizsgálatához. Ha az önkormányzat rendelete általánosságban rögzíti, hogy: „az állattartás korlátozható, illetve megtiltható, ha az állattartó írásos felszólítás, bírság kiszabásának hatására nem gondoskodik az állattartás jogszabályokban rögzített előírásainak betartásáról, és az ismételt felszólítás és bírság kiszabásától sem várható a jogellenes állapot megszüntetése. A korlátozásra és a tiltásra vonatkozó határozatban előírt kötelezettségek végrehajtása során keletkezett költségek az állattartót terhelik.”, úgy ez akként értelmezendő, hogy valamennyi állattartásra vonatkozik, így a mezőgazdasági haszonállatra is. Mint korlátozó szabály szemben áll az Éltv. 6. § (6) bekezdésében már idézett azon szabállyal, hogy a mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Ezért az ilyen általános rendelkezés is törvénysértő. (forrás: Kúria Köf. 5.073/2013., EBH2014. K.29.)

Az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

Dr. Wesztergom-Sz. Viktória, ügyvéd
Wesztergom-Szabó Ügyvédi Iroda, 
1054 Budapest, Hold u. 29.

 

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 38
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • dupont
  • gepkozvetito_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom