Már keresik a kevésbé „szeles” teheneket
Hírek - 2018.10.18
A szarvasmarhák által a légkörbe juttatott metán és szén-dioxid komolyan hozzájárul a globális klímaváltozáshoz. A tudósok azt javasolják, hogy szelektálnunk kellene a kevésbé „szeles” egyedekre, míg az agrárpolitikusok szerint a nemesítés helyett egyszerűbb megoldás, ha a vörös húsok megadóztatásával szorítják vissza a fogyasztást.
A klímaváltozás körüli viták már mindenkinek a könyökén jönnek ki, de kétségtelen, hogy a mezőgazdaságban dolgozók nap mint nap érzik ennek kedvezőtlen hatásait. Az emberi tevékenység mellett a globális felmelegedés a Földön tenyésztett 1 milliárd szarvasmarha által kibocsátott gázoknak is „köszönhető”, amely valóban számottevő mérték.
A kutatók egyre inkább hajlanak arra, hogy a jószágokat ebből a szempontból kiindulva (is) próbálják nemesíteni, vagyis azokat az egyedeket részesítenék előnyben, amelyek kevesebb metánt és szén-dioxidot „termelnek” a táplálkozásuk, emésztésük során. A probléma nem kicsi, hiszen egyedül az USA-ban több millió tonna üvegházhatású gáz kerül a légkörbe évente a szarvasmarha-telepekről – írja a Szántóvető blog.
Az ENSZ szerint a klímakatasztrófa elkerülése érdekében az emberiségnek csökkentenie kellene a húsfogyasztását, illetve át kellene teljesen térnie a precíziós gazdálkodásra, a talajok robotok általi művelésére, valamint – egyebek mellett – az olyan szarvasmarhák tenyésztésére, amelyek kevésbé terhelik a környezetet. Ami az utóbbit illeti, a kutatók a jószágok farára szerelt zsákokban összegyűjtött gázokra alapozva jöttek rá arra, hogy ebben a tekintetben jelentős különbségek mutatkoznak az egyedek között.
Alighanem jelentősen csökkenthető lenne a kibocsátás azzal is, ha a szarvasmarhák takarmányozásán radikálisan változtatnának. A legeltetéses állattartás például 40 százalékkal lenne képes mérsékelni a gáztermelést, de a magasabb csersavtartalom is jótékony hatással bír, ez ugyanis visszafogja a tehenek gyomrában lévő baktériumok aktivitását.
A megszokás és az érdekek ütközése ugyanakkor most is a haladás útjába állhat. A britek már most arra hivatkoznak, hogy ők szívesen átállnának a környezetkímélőbb módszerekre, ám attól még például Argentínában vagy Brazíliában továbbra is fennmaradnának a klímaváltozást gyorsító termelési módok. A „zöldüléssel” csak a brit gazdák profitja csökkenne, ezért a szigetországi agrárpolitikusok inkább azt szorgalmazzák, hogy a farmokon, valamint a feldolgozás, az értékesítés és a fogyasztás területén jellemző pocséklást próbálják visszaszorítani. A vörös húsokra kivetendő adót jobb ötletnek tartják, és amíg ez így van, addig a „szelesebb” teheneknek sem kell attól tartaniuk, hogy a tudósok kiszelektálják őket.
Forrás: Cikk és fotó: szantoveto.blog.hu
Címkék: állattenyésztés, szarvasmarha, üvegházhatás, klímaváltozás, húsfogyasztás, gázkibocsátás
Egy kockázattal kevesebb – Megújult a közkedvelt starter ...
Semmit sem teszünk az aflatoxin ellen?
Mikotoxinok a mezőgazdaságban: kihívások és megoldási ...
Egyensúly a szakértelem és a megfizethetőség között
Első tavaszi repcekártevőink, a szárat károsító ormányosok – ...
Hogyan indítsuk a tavaszi növényeket aszályban
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai ...
Akár 89,6 millió forint a fiatal gazdáknak!
A 21. század gyermekei: kütyü kontra paripa – Lovas fejlesztés: a ...
Gabonapiaci trendek: fókuszban az árpa és a búza
