Szabadságot a tojótyúkoknak?

Szép Imre szerint újabb szigorítást nem tudnának kigazdálkodni

November utolsó hetében a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) javaslatára tárgyalóasztalhoz ültek a szakemberek és a nagyobb áruházláncok képviselői. A megbeszélés iránt, amelynek témája a ketreces tartásból származó tojás felvásárlása és forgalmazása volt, nagy érdeklődés mutatkozott.

Szép Imrét, a Tojásszövetség elnökét a tár­­­gyalások kapcsán arról kérdeztük, hol tartanak, mire jutottak a ketreces tartás és az abból származó tojás értékesítésének problémájával. Az elnök kérdésünkre úgy fogalmazott: elkezdődött valami, de az érintettek számára elfogadható megállapodásig még több egyeztetésre lesz szükség. Az elmúlt időszakban a Tojásszövetség számos alkalmat megragadott, hogy álláspontját minél több fórumon eljuttassa a döntéshozókhoz és közel sem mellékesen a fogyasztókhoz. Már az, hogy sikerült tárgyalóasztalhoz leülni a kérdésben szélsőségesen eltérő álláspontot képviselő érintett feleknek, ko­­moly eredménynek tudható be.

Ez a jelenlegi helyzet, azonban az is sokakban felmerül, mikor és legfőképpen: miért kezdődött el az a folyamat, amelynek eredményeképpen komolyan fennáll annak az esélye, hogy egyes áruházláncok 2025-től hazánkban, sőt az egész közép-európai térségben csakis szabad, ökológiai és mélyalmos tartásból származó tojásokat fognak árulni. Amennyiben a szándékot tett követi, várhatóan számos vállalkozás hagy majd fel a termeléssel, hiszen nincs elegendő tőkéjük arra, hogy másfajta, úgynevezett alternatív tartási módra álljanak át. Leginkább azért, mert 2012-óta az unió országaiban tiltólistára került a hagyományos ketreces tartás, amely Magyarországon is elterjedt volt. A magyar termelőknek az EU új előírásainak megfelelő átalakítások elvégzése becslések szerint 12-14 milliárd forintjukba került. Érthető, hogy egy újabb, hasonló léptékű átalakítást az ágazat nem viselne el, hiszen jelenleg 80%-os részt képvisel ez a technológia.

Szerző: AgrárUnió