Kevesebb növényvédő szer fogyott 2023-ban

A legnagyobb mértékben 2023-ban a gyomirtó szerekre (33,8 százalék) volt igény, ezt követte sorrendben az egyéb szerek (21,6 százalék), a rovarölő szerek (20,1 százalék), a gombaölő szerek (18,7 százalék) és a legvégül a gyűjtőcsomagok (5,8 százalék). Amint a szerző, Medináné Lázár Virgilia kifejti, értékben vizsgálva is a gyomirtó szerek adták az éves forgalmazás legnagyobb arányát (37,3 százalék), majd a gombaölők következtek (30,1 százalék), ezután a rovarölők (15,8 százalék), a gyűjtőcsomagok (8,7 százalék) és az egyéb szerek (8,1 százalék). A teljes értékesítésen belül (volumenben) a rovarölők és az egyéb szerek kivételével minden termékkategória aránya nőtt az egy évvel korábbihoz mérten, az egyéb szerek aránya esett vissza a leginkább, 23,8 százalékponttal.

A tíz legnagyobb kereskedő az éves forgalom 76,4 százalékát adta

A teljes peszticid értékesítés 2023. évi nettó árbevétele a beérkezett adatok alapján 148,7 milliárd forint volt, amely 2022-höz képest minimálisan elmaradt. A különböző hatásmechanizmusú szerek értékesítési árai a vizsgált időszakban a megfigyelt termékek körében a következőképpen alakultak: a gyomirtó szerek átlagára 17,3, a gombaölő szereké 29,4, az egyéb szereké 15,2, míg a rovarölőké 15 százalékkal növekedett. A gyűjtőcsomagok ára 2 százalékkal lett magasabb. A növényvédő szerek ráfordítási ára átlagosan 19,7 százalékkal emelkedett a tárgyévben az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. A növényvédő szerek 2023. évi költségei a teljes mezőgazdasági folyó termelőfelhasználáson belül 7 százalékot tett ki.

Az értékesítés értéke alapján 2023-ban a tíz legnagyobb kereskedő az éves forgalom 76,4 százalékát adta, vagyis az előző évhez képest 1,1 százalékponttal nőtt a részesedésük. 2018-ban ez az arány még 83 százalék volt. A top 10 forgalmazó értékesítésének aránya a teljes forgalomból volumenben 75,4 százalékot tett ki, 2,2 százalékponttal többet, mint a bázisévben.

A növényvédőszer-import volumene 12,2 százalékkal csökkent

A külkereskedelmi forgalom alapján 2023-ban a növényvédőszer-import volumene 12,2 százalékkal csökkent, míg az exporté 4,3 százalékkal nőtt 2022-höz képest. A vizsgált évben 67,7 ezer tonna növényvédő szert hoztak be az országba 180,7 milliárd forint értékben. Az elmúlt évtized során a 2022-es év volt az első, amikor volumenben meghaladta az export az importot, 2023-ban is ez történt.

Az árbevétel tekintetében már hosszú évek óta magasabb az export aránya, mint az importé. Az export értéke a tárgyévben 381,7 milliárd forint volt, amely 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kivitt mennyiség 85,4 ezer tonnát tett ki, amely az import mennyiségétől 26,1 százalékkal volt nagyobb. Az export forgalma 2023-ban értékben több mint a kétszerese lett az importénak – áll az AKI-ASIR kiadványban.

Behozatal: Franciaország, Németország és Belgium

A behozatali oldalon az első három helyen szereplő országok rangsora (értékben vizsgálva) változatlan maradt az előző évhez képest. Franciaország, Németország és Belgium álltak a dobogó első három fokán, bár volumenben Belgium megelőzte Németországot. Az első három országból behozott növényvédő szerek volumene esetében 21, míg értékben 20,2 százalékos csökkenés történt. A dobogós országokból érkező import a felét tette ki a teljes behozatalnak. A 4–6. helyeken Izrael, Spanyolország és az Egyesült Királyság osztozkodott, Hollandia egy hellyel hátrébb került az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A top 10-es élmezőnybe ugyanazok az országok kerültek, mint 2022-ben, csak a sorrend változott némiképp’. Franciaországból 11,6, Németországból 27,5, míg Belgiumból 28,7 százalékkal kisebb értékben importált hazánk növényvédő szert a tárgyévben.

A németországi export értékben a másfélszeresére nőtt

A kiviteli oldalon 2023-ban Németország végzett az első helyen értékben vizsgálva, ellenben a kivitt volumen alapján Franciaország lett az aranyérmes. Lengyelország ismét dobogós helyre került, az Oroszországba exportált mennyiség és érték visszaesett 2022-höz mérten. A dobogós célországokba irányuló export 35 százalékát tette ki a teljes kivitelnek volumenben. A németországi export értékben a másfélszeresére nőtt, Lengyelországé 21,5 százalékkal, míg Franciaországé 11 százalékkal visszaesett a bázisévhez képest. A 4–6. helyen az árbevétel alapján Oroszország, Spanyolország és Belgium osztozkodott. A top 10-es élmezőnybe ugyanazok az országok kerültek, mint 2022-ben, egyedül Ukrajna volt az az ország, amely egy évvel korábban még nem szerepelt a kiemelt célországok között, miatta szorult a 11. helyre az Egyesült Királyság. Az első három helyezett értékesített mennyisége mind 2022-ben, mind a tárgyévben megközelítette a 30 ezer tonnát.