Globális jelentés az élelmiszerválságokról

A legfrissebb globális élelmiszerválság-jelentés (GRFC) szerint 2023-ban 59 országban és területen közel 282 millió ember élt át akut éhezést, ami 24 milliós növekedést jelent az előző évhez képest. Ez az emelkedés annak tudható be, hogy a jelentés fokozottan foglalkozott az élelmiszerválság-kontextusokkal, valamint annak, hogy az élelmezésbiztonság erőteljesen romlott, különösen a Gázai övezetben és Szudánban.

36 millió 5 év alatti gyermek él akut alultápláltsággal

Az akut élelmiszer-ellátási bizonytalansággal küzdők aránya négy egymást követő évben tartósan magas, a vizsgáltak csaknem 22 százaléka, ami jelentősen meghaladja a COVID-19 előtti szintet.

A jelentés szerint a gyermekek és a nők állnak ezen éhezési válságok élén, 32 országban több mint 36 millió 5 év alatti gyermek él akut alultápláltsággal. Az akut alultápláltság súlyosbodott 2023-ban, különösen a konfliktusok és katasztrófák miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek körében.

António Guterres: a válság sürgős választ igényel

 Az Élelmiszerválságok Elleni Globális Hálózat sürgősen olyan átalakuló megközelítést sürget, amely a békét, a megelőzést és a fejlesztési fellépéseket integrálja a nagyszabású vészhelyzeti erőfeszítések mellé, hogy megtörje az akut éhínség körforgását, amely továbbra is elfogadhatatlanul magas szinten van.

"A válság sürgős választ igényel. A jelentésben szereplő adatok felhasználása az élelmiszer-rendszerek átalakítására, valamint az élelmiszerellátás bizonytalanságának és az alultápláltság mögöttes okainak kezelésére létfontosságú lesz" – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára.

Évek óta tartó heveny éhezés

A GRFC elemzéseiben 2016 óta folyamatosan harminchat ország szerepel, ami az évek óta tartó heveny éhezést tükrözi, és jelenleg a világ legéhesebbjeinek 80 százalékát képviselik.  39 országban és területen 1 millióval nőtt a vészhelyzet (IPC/CH Phase 4) élelmezésbiztonsági szintje, a legnagyobb a növekedés Szudánban.

2023-ban több mint 705 000 ember volt a katasztrófa (IPC/CH Phase 5) szintjén (az élelmiszer-ellátás bizonytalansága és az éhezés veszélye) – ez a legmagasabb szám a GRFC jelentési történetében, és 2016 óta négyszeresére nőtt. A jelenlegi helyzet: a Gázai övezetben a küszöbön álló éhínséggel küzdők 80 százaléka, valamint Dél-Szudán, Burkina Faso, Szomália és Mali.

A GRFC 2024 jövőre vonatkozó kilátásai szerint a Gázai övezetben körülbelül 1,1 millió ember, Dél-Szudánban pedig 79 000 ember várható katasztrófában (IPC/CH 5. fázis) 2024 júliusáig, ami az ebben a szakaszban előre jelzett teljes létszámot jelenti.

Konfliktusok, szélsőséges időjárás, gazdasági megrázkódtatások

A jelentés az élelmiszerválságok fő mozgatórugói között említi az erősödő konfliktusokat és a bizonytalanságot, a gazdasági sokkok hatásait és a szélsőséges időjárási események hatásait. Ezek továbbra is akut élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoznak. Ezek az egymással összefüggő tényezők súlyosbítják az élelmiszer-rendszerek törékenységét, a vidék marginalizálódását, a rossz kormányzást és az egyenlőtlenségeket, és a lakosság tömeges kitelepítéséhez vezetnek világszerte. A lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság védelmi helyzetét az élelmezésbizonytalanság is befolyásolja. 

A konfliktusok  továbbra is az elsődleges kiváltó ok, amely 20 országot érint, ahol közel 135 millió ember él akut élelmezésbizonytalanságban – ez a globális számnak csaknem fele. Szudánban volt a legnagyobb a konfliktusok romboló hatása, ahol 2022-hez képest 8,6 millióval többen szembesülnek akut élelmezésbiztonsági problémákkal.

Szélsőséges időjárási események következtében 18 országban több mint 77 millió ember szembesült magas szintű élelmezésbizonytalansággal, szemben a 12 országgal, ahol 2022-ben 57 millió ember élt. 2023-ban a világ a legmelegebb évet élte át a rekordok miatt, és éghajlattal összefüggő sokkhatások is érintettek populációkat, súlyos áradásokkal, viharokkal, aszályokkal, erdőtüzekkel, valamint kártevő- és betegségkitörésekkel.

A gazdasági megrázkódtatások elsősorban 21 országot érintettek, ahol körülbelül 75 millió ember szembesült az élelmiszer-importtól és a mezőgazdasági inputoktól való nagymértékű függőségükkel, valamint a tartós makrogazdasági kihívásokkal, többek között a valuta leértékelődésével, a magas árakkal és a magas adósságszinttel kapcsolatos akut élelmiszer-ellátási nehézségekkel.

Az élelmiszerválságok körének megszakítása

A tartós élelmiszerválságok leküzdése sürgős, hosszú távú nemzeti és nemzetközi befektetéseket igényel – hívja fel a figyelmet a jelentés, utalva többek között az élelmiszerrendszerek átalakítására, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési folyamatok fellendítésére, valamint nagyobb válságkészültségre. A jelentés hangsúlyozza: 2023 óta a szükségletek meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat. A humanitárius műveletek mára kétségbeesetten túlterheltek, és sokan arra kényszerülnek, hogy csökkentsék és tovább csökkentsék a legkiszolgáltatottabbak támogatását. A méltányosabb és hatékonyabb globális gazdasági kormányzás elengedhetetlen, és össze kell hangolni a kormány által vezetett, az éhezés csökkentését és megszüntetését célzó tervekkel.

A növekvő akut élelmiszer-ellátási bizonytalanság megfordítása érdekében a nemzetközi közösség egy sor merész kötelezettségvállalást tett, többek között a közelmúltbeli G7 és G20 kezdeményezéseken keresztül. Az Élelmiszerválságok Elleni Globális Hálózat felajánlja, hogy a legsérülékenyebb országokban kihasználja

Forrás:  fao.org