Diófesztivál Lengyeltótiban

Zsombok Lajos polgármester megnyitójában azt a kérdést feszegette, hogyan lehet úgy diót termelni, hogy meg tudjunk élni belőle. Őt követte Nagy Attila, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap stratégiai főosztályvezetője, aki Nagy István agrárminisztert idézte: „Az öntözött terület nagyságát meg kell kétszerezni!” Hangsúlyozta, ezzel egyidejűleg az öntözéssel kapcsolatos pályázatok kiírásán folyamatosan javítani kell, hogy azok egyszerűbbek és könnyebben megvalósíthatóak legyenek. Ezután dr. Szabó Árpád egyetemi ad­­junk­­tus, növényvédő mérnök, dióatka-kutató számolt be a magyar fejlesztésű atkaölő szer, a Flumite hatékonyságáról különböző atkafajokon. Tavaszi alkalmazását javasolta 0,5 liter/hektár dózisban, jó fedettséggel.

A dió helyzete

Bujdosó Géza Keszthelyről a világ diótermesztésének eredményeit elemezte. A dió sikernövénynek számít, hiszen folyamatos iránta a kereslet, és az ára nem csökken. 2000-től 20% termésnövekedés állapítható meg, amiben Kína, 
az Egyesült Államok, Ukrajna és Moldávia a sorrend.

Az EU dióigénye növekszik, azonban a termés csak az önellátásra alkalmas mennyiség 30-40%-át biztosítja, emiatt a kontinens importra szorul. Ezen belül Magyarországon megháromszorozódott a diótermő területek nagysága, 2010 után kedvezővé vált a korösszetétel, a biobesorolást elnyerő területek mérete is növekedett, és jellemző a magyar fajták dominanciája. Hazánkban 6-8 tonna/ha termésátlagnál gazdaságos a termesztés. A magyar diók két-három héttel előbb érnek uniós társaiknál, a koraiságukat pedig érdemes lenne a piacon kihasználni. Bujdosó Géza előadásában a mogyoróra is kiért, amelyből keresleti piac alakult ki. Az édesipar saját ültetvényes termeltetésre törekszik – gondoljunk csak a Nutella sikerére –, aminek következményeként a mogyorótermesztés Európában fejlődik a legnagyobb ütemben.

Veszélyes betegségek

Karafa Erzsébet, a Debreceni Egyetem kutatója a diósok gyümölcsrothadását, gombás bélpusztulását kutatja Észak-Magyarországon. A gombák virágzáskor látens módon támadnak, ha a páratartalom több napon keresztül magas. A több gazdanövényes kórokozók ellen nehéz a védekezés, a szakértő a Luna Experience, Switch, Signum készítményeket javasolja virágzáskor. A fertőzés megfékezését segíti, ha a földre hulló gyümölcsmúmiákat eltávolítjuk, valamint száraz időben, lehetőleg augusztusban metszünk, mivel ilyenkor a legnagyobb a valószínűsége 
a sebek gyors gyógyulásának.

Oláh Richárd növényorvos a dióburok-fúrólégy biológiáját ismertette. Ez az egynemzedékes faj tonnabáb alakban a talajban telel át. Július elejétől október elejéig, 7-10 nappal kikelése után 7-10 napig érési táplálkozást folytat. Rajzását palástcsapdával tudjuk észlelni. Az ellene alkalmazott Calypso rovarölő szert az Európai Unió jövőre kivonja, emiatt más megoldásokat kell alkalmazni. A Cera Trap csapda illatanyagot tartalmaz, amely vonzza 
a kétszárnyúakat. A Sivanto Prime rovarölő szer szisztémikus és kontakt módon is hat, és dióra eseti engedéllyel alkalmazható. Az előadó egy innovatív védekezési módszert is bemutatott. A legyek élettartalma 40 nap, ez idő alatt folyamatosan rakják a tojásokat. Nagy melegben nem mozgékonyak, így a hajnali vagy az esti védekezés lehet hatékony ellenük. Nehézséget okoz azonban, hogy a károsítók a magasban szeretnek tartózkodni, a diófák csúcsán. Szerencsére egy 
21. századi, különleges módszerrel a legyek elérhetővé válnak: permeteződrónnal egy hektárra akár tíz perc alatt ki tudjuk juttatni a permetezőszert, nagy cseppet képező fúvókákat alkalmazva.

Az utolsó előadó, Kelemen Péter ezzel kapcsolatban németországi kutatásokat osztott meg. Vizsgálataik során 580 ezer legyet számoltak meg egy hektáron, 
8 mé­­­­ter magas fákon. Úgy tapasztalták, hogy egy hektár diós 20 liter bekevert anyaggal védhető meg. Kísérleteikben 
a 20 liter vízbe csalogató hatású fehérjét is tettek az 5-10 ml Spin-tor rovarölő szer mellé, amely baktériumeredetű, ezért rövid hatástartamú. Úgy tapasztalták, hogy az eső nagymértékben befolyásolja a hatékonyságot: 10 mm csapadéknál már meg kellett ismételni a permetezést. 8-10 fordulót ajánlatos végezni 14 naponta egy szezonban. Összegzésképpen Kelemen Péter megállapította, hogy a drónos permetezés még kiforratlan, ám érdemes vele foglalkozni.

Egy éve halt meg a magyar diónemesítés atyja, dr. Szentiványi Péter. Neki köszönhető több, manapság is sikeres fajta, valamint az az eljárás, amelynek során a diót kézben oltják. A módszernek köszönhetően gyorsan nagy mennyiségű oltvány állítható elő, amely egész Európában keresett termék. Szentiványi Péter gyermekeiben és diófajtáiban él tovább Magyarország dicsőségére!

Szerző: György László növényorvos