Kerül, amibe kerül, Mezőhegyes mintagazdaság lesz

Nagyvonalú gazdának bizonyult eddig az állam, amely másfél esztendeje 2,1 milliárd forintot fizetett a 230 éves tradícióval rendelkező Mezőhegyesi Ménesbirtokért, majd rögtön 1 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a napi feladatok finanszírozására. Ezután 10 milliárdot költött különböző fejlesztésekre, 2017 végén pedig további 6 milliárdot, és eddig mindösszesen 22 milliárd forintba került a nagy múltú cég reorganizációja. Nincs megállás, további komoly befektetések várhatók.

A magyar kormányzat a 2016. november 8-i döntése értelmében vásárolta vissza a 2004-ben privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t a menedzsment és a dolgozók alkotta tulajdonosi körtől. Ezt aztán összevonták az állami Ménes Kft.-vel, így jött létre 2017. január 1-jével a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Az elmúlt egy év eredményeiről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Farkas Sándor, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos, és Pap István Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatón számoltak be.

A cég a működés első évében az új növények bevezetése és a szervezeti átcsoportosítások révén 903 millió forintos adózás előtti eredményt ért el, amelyet visszafordít a fejlesztésekbe, egyebek mellett gépbeszerzésekbe. A mintagazdaságként és tangazdaságként is működő Ménesbirtok idén szűk 500 milliós eredményt tervez, mert a Limagrain cégnek eladott (tisztítóval, szárítóval felszerelt) vetőmag-feldolgozó profitja 2018-ban már nem náluk fog lecsapódni.
Az elvesztett létesítményeket egy új iparteleppel pótolják, ahol a tárolást, vetőmag-feldolgozást és takarmánykészítést végzik majd. Nemcsak a 8200 hektár saját szántó indokolja a fejlesztést, hanem a cég a környékbeli gazdák integrátoraként is szeretne működni a közeljövőben.

A növénytermesztés tavaly néhány területen kiugró eredményeket hozott, rekordnak számít például a hektáronkénti 3,7 tonnás hibridkukorica vetőmag-előállítás, illetve a régi-új kultúrának számító cukorrépa 65 tonnás átlaga (17,5-ös digesztióval). Őszi búzából 6,7 t/ha termett, őszi káposztarepcéből 3,04 t/ha, napraforgóból 3,45 t/ha, míg szójából 3,1 t/ha. A takarmánykukorica öntözés nélkül 6,2 t/ha átlagot hozott, ami – Farkas Sándor értékelése szerint is – kevés, az országos átlag alatti, ezért hamarosan 500 millió forintos fejlesztésbe kezdenek a térség biztonságos öntözővíz-ellátása érdekében. A cél az, hogy a mostani egyszerre öntözhető 2200 hektárnyi területet 4500–4600 hektárra emeljék.

Az állattenyésztésbe is komoly pénzeket invesztálnak. A jelenlegi 1100-as létszámú holstein-fríz tejelő állomány magas genetikai értékének fenntartásáért embrióprogramot indítanak, és belevágnak a hízómarhatartásba is, az új telepre már idén 7 milliárd forintot költ az állam. Az új tulajdonos 8–10 éves megtérülési idővel kalkulál.

Mivel 2020 után alighanem megváltozik az EU közös agrárpolitikája (KAP), és átalakul a támogatási konstrukció, Mezőhegyes a korszerű precíziós gazdálkodásra való áttéréssel próbál válaszolni az új kihívásokra. Ennek már idén leteszik az alapjait, a tavalyi 1 milliárd forint értékű gépbeszerzés után 2018-ban újabb beruházások lesznek ezen a téren is. Két és fél év alatt összesen 3 milliárd forintot akarnak gépvásárlásra költeni, a frissítéstől pedig 20–30 százalékos hatékonyság-növekedést várnak.

Szeptember óta a Zrt. működteti a Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) átvett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot. Az eredményesebb szakemberképzés érdekében tornacsarnok, lovarda épül majd, bővítik a kollégiumi férőhelyeket, eszközfejlesztést hajtanak végre, valamint ösztöndíjprogramot indítanak.

Mezőhegyesről szólva a lótenyésztésről sem szabad megfeledkezni, bár ez a terület a pénzügyi eredményekben nem képvisel jelentős tételt. A Ménesbirtok három hazai fajta születésének a bölcsője, amelyek közül a furioso-north star és a gidrán évtizedekkel ezelőtt átkerült más ménesekbe, és csak a nóniusz maradt szülőhelyén. A visszarendeződés azonban máris elkezdődött, hiszen tavaly 96 gidrán lovat telepítettek vissza, idén pedig furioso-north star fajták visszavásárlását tervezik.

Szerző: AgrárUnió, Fotók: MTI/Rosta Tibor