Bayer-szőlővédelem 2020

Sok minden történt a Bayer AG. háza táján az utóbbi években. A Monsanto megvásárlásával a cég a mezőgazdaság több területén vált piacvezetővé (kukorica, szója, kalászosok termesztése, kertészet, digitális gazdálkodás), ahogyan azt Lovász Csaba, a rendezvény házigazdája bemutatta. A vállalat Crop Science divíziója a világ mintegy 143 országában van jelen, alkalmazottainak száma meghaladja a 38 ezret. Innováció iránti elkötelezettségüket mutatja, hogy a kutatás és fejlesztés területére jelentős összeget, mintegy 2,4 milliárd eurót fordítanak, amivel céljuk, hogy világszínvonalú innovációt biztosítsanak a mezőgazdaság számára 
a növényvédelem és növénytermesztés, 
a fenntarthatóság, valamint a digitális technológiák területén. Ezt szolgálja a kutatás-fejlesztésben dolgozó több mint 8500 alkalmazott, a 35 kutatóállomás, valamint a 175 nemesítőállomás is.

A „szerelmes” szőlő

Lovász Csaba

A rendezvény témája a szőlő, a szőlőtermesztés, az eredményes növényvédelem volt, ennek élettani hátteréről, az ajánlott technológiáról is Lovász Csaba tájékoztatta a jelen lévő szőlőtermelőket. 
Az előző év nem volt egyszerű, különösen, ha a szőlő növényvédelmére gondolunk. A májusi hűvös és csapadékos időjárás alaposan megnehezítette a termelők dolgát, nagyon nehéz volt eredményesen védekezni egyes gombabetegségek, így a szőlőperonoszpóra ellen is. Ahhoz, hogy a védekezés eredményes legyen, ismerni kell a gombabetegségeket, hogy azok milyen körülmények között és milyen módon betegítik meg növényeinket. Ezen túl ismerni kell a növény, a szőlő életfolyamatait is, tudnunk kell, mikor van szüksége fokozott figyelemre a szőlőnek. Ezekre a területekre koncentrált az előadó, amikor bemutatta a Bayer ajánlatát. A szőlő fejlődési stádiumai közül több is fokozott figyelmet igényel a szőlőtermesztőktől, így a fürtmegnyúlástól a virágzás és terméskötődés állapotán át a bogyónövekedés időszakáig. Ezek a fejlődési stádiumok – különösen a fürtmegnyúlás és fürtlehajlás között – egybeesnek a szőlő fokozott hajtásnövekedésével is. Ilyenkor „szerelmes” a szőlő, intenzíven növekszik és virágzik, szöveti állománya fellazul, a betegségekre való fogékonysága fokozott. Ebben az időszakban kell nagyon odafigyelni a szőlőre, annak kórokozóktól való védelmére!


Fokozott figyelemmel 
a gombabetegségekre

Melyek ezek a kórokozók? Elsősorban 
a szőlőperonoszpóra és szőlőlisztharmat, amelyek rendszeresen megkeserítik a termelők életét. Változó klimatikus viszonyaink közepette a lisztharmat rendszeresen, tíz évből akár hat-hét évben is problémát okoz, míg a peronoszpóra egy-két évjáratban jelent komoly kihívást.
A szőlőlisztharmat első tünetei korán, akár már május elején megtalálhatók a szőlőültetvényekben, a fiatal hajtás levelein vagy a zászlós hajtásokon. Kedvező körülmények között rendkívüli módon lerövidülhet a kórokozó fejlődési ciklusa, akár öt nap alatt kialakulhat egy-egy nemzedék. „Ha a primer tünet már korán virágzás előtt és az ültetvényben sok helyen megtalálható, valamint az időjárás is kedvező a kórokozó számára, erős járvány kialakulására kell számítani” – hívta fel 
a figyelmet az előadó. A szőlőperonoszpóra esetében kedvező időjárási körülmények között szintén rendkívüli módon lerövidül a kórokozó fejlődési ciklusa, akár öt-hat napra. Ennek voltunk elszenvedői 2019-ben is, amikor egyes borvidékeken nagyon komoly megbetegedést okozott. Az előadó felhívta figyelmet, hogy ha egy ültetvényen sok peronoszpórás „olajfolt” található a leveleken, akkor valószínűleg már „vesztettünk” a kórokozó ellen. Az eredményes védekezés szempontjából mindkét kórokozó – a lisztharmat és a peronoszpóra – esetében fontos a kezelések pontos időzítése, a legjobb és leghatékonyabb a preventíven, megelőző jelleggel elvégzett beavatkozás. Sajnos a legújabb fejlesztésű hatóanyagok gyógyító, „kuratív” hatása sem hosszabb egy-két napnál, így az annál régebben megtörtént fertőzést érdemben már nem fogják blokkolni, bár egyes hatóanyagok a spóraképzést gátolva a további fertőződés mértékét csökkenthetik.

Az előadó a Bayer szerpalettájáról a fürtmegnyúlás, valamint a bogyónövekedés állapotában a Falcon^® 460 EC és a Melody^® Compact 49 WG készítmények kombinációját javasolta. A Falcon^® 460 EC készítmény három felszívódó hatóanyagával kiemelkedő lisztharmat elleni hatással bír, míg a Melody^® Compact 49 WG felszívódó és kontakt hatásmódú hatóanyagai 
a peronoszpóra ellen rendelkeznek jó hatékonysággal. A teljes virágzás időszakában az előadó a Luna^® Experience és Profiler^® készítmények kombinációját javasolta, amelyek kifejezetten jó hatékonyságúak még erős lisztharmat- és peronoszpórafertőzés esetén is, - még az előző év nehéz időjárási viszonyai közepette is bizonyított a kombináció. 
A bogyónövekedés és fürtzáródás időszakában lisztharmat ellen a Bayer ajánlása a Flint^® Max, amelyet egy kontakt hatóanyagú (pl. réz) készítménnyel együttesen javasolnak kijuttatni. A fürtzáródás utáni időszakban, a zsendülés időszakában 
a szürkepenész elleni védekezésre a Teldor^® 500 SC-t javasolják a gombabetegségek elleni technológia utolsó elemeként.
Rovarkártevők elleni védekezésre a Bayer ajánlata az atkakártevők esetében az Envidor^® 240 SC, a szőlőmolyok ellen a Decis^® Mega, a szőlőkabóca és az amerikai szőlőkabóca ellen pedig a Movento^®, valamint a Sivanto^® prime készítmények.


Sivanto^® prime, 
a valódi megoldás

A Sivanto^® prime rovarölő szer felhasználásáról Hegyi Tamás, a Bayer Hungária Kft. fejlesztőmérnöke tájékoztatta a hallgatóságot. A készítmény a szívó kártevők, így az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben használható eredményesen, azok lárváinak második-harmadik fejlődési stádiumában. A kártevő felelős a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma terjesztéséért, az ellene való eredményes védekezés tehát elsődleges fontosságú. A Sivanto^® prime vadonatúj hatóanyagával pont jókor érkezett és kiváló megoldást kínál a kártevő ellen. A készítmény a beporzó szervezetekre nem jelent veszélyt, így gond nélkül alkalmazható a virágzás időszakában is. Az amerikai szőlőkabóca elleni hatékony védekezéshez pedig általában éppen erre az időszakra válik szükségessé a kezelés elvégzése. Fontos tudni, hogy a Sivanto^® prime triazol típusú gombaölő szer hatóanyagokkal (például tebukonazol) való együttes, tankkeverékben történő kijuttatásakor káros lehet a beporzó szervezetekre, így ezt 
a tankkombinációt a gyártó nem ajánlja! Mivel a jó hatáskifejtéshez a kezelés pontos időzítésére van szükség, érdemes azt előrejelzésre alapozva elvégezni.

2019, a „keserédes évjárat”

dr. Dula Bencéné

A szimpózium résztvevői igen érdekes, részletekbe menő tájékoztatást kaphattak dr. Dula Bencéné növényvédelmi mikológustól az előző évjáratról. 2019 sok problémát okozott a szőlőtermesztőknek, a növényvédelmi helyzet egyes borvidékeken (például Bükki, Egri) kritikus volt, ami végül erőteljes peronoszpórafertőzést eredményezett. A májusi csapadékos és hűvös időjárási körülmények közepette nagyon nehéz volt eredményesen védekezni a kórokozó ellen, és a kisebb hibák is nagyobb jelentőséget kaptak. Így a nem megfelelő szer- vagy dózisválasztás vagy a túlságosan kicsi permetlémennyiség egyaránt rontotta a védekezések hatékonyságát. Még 
az egyes fajták betegség iránti fogékonysága sem számított, sokkal inkább az volt a fontos, milyen fejlődési állapotban voltak a bogyók, amikor a fertőzés megérkezett. Mindezek együttesen azt okozták, hogy akár 50%-osnál is súlyosabb fürtfertőzések alakulhattak ki, de helyenként akár a teljes termés is elveszhetett a peronoszpóra miatt. A peronoszpórán kívül az előadó a feketerothadás kórokozójára hívta még fel figyelmet. Ennek a megbetegedésnek rohamosan nő a jelentősége, egyes borvidékeken már a lisztharmatot is megelőzi az okozott kár tekintetében. Terjedése egyértelműen termesztéstechnológiai elemekhez (venyigezúzalék a ta­­­­­­lajon, gépi betakarítás miatt a tőkén ma­­­­­radó fertőzött fürtök stb.) köthető, amelyek elősegítik a fertőzőanyag felhalmozódását. Ugyanakkor a kórokozó elleni védekezés is főként agrotechnikai elemekből áll, így a fertőzőanyag ültetvényben történő felhalmozódásának megakadályozása (például lehullott lomb földdel történő letakarása), a fertőzött növényi részek eltávolítása és megsemmisítése. Csak ezeket követően jöhetnek szóba a vegyszeres növényvédelmi beavatkozások. Az előadó reményét fejezte ki, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi, a szőlőperonoszpóra és feketerothadás által uralt „fekete évjárat”.

Mi is csatlakozunk az előadóhoz, bízunk abban, hogy jobb évjárat köszönt ebben az évben a szőlőtermesztőkre!

Szerző: AgrárUnió