Magyar kutatók elsőként készítettek európai szintű összegzést a városi beporzókat segítő beavatkozások hatásáról

A legkedvezőbb hatást a virágvetés mutatta, az élőhelyek közül pedig az útszegélyeken, valamint az északnyugat-európai helyszíneken lehet a beporzó rovarokat a leghatékonyabban segíteni.

Nemzetközi szinten hiánypótló kutatást végeztek el a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban, ahol összehasonlították a beporzó-barát módon és a hagyományosan kezelt városi zöldterületeket. A kutatók az Ecology Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukkal elsőként nyújtanak európai szintű összegzést a biodiverzitás-barát városi élőhelykezelés jelentőségéről – adta hírül honlapján a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.                  

A beporzók alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémák működésében és az emberi jólét fenntartásában

Összesen 28 eredeti kutatási adatsort gyűjtöttek össze, amelyek 15 évet és 12 európai országot fednek le, 1051 mintavételi terület adataival. A kutatók a tágabb társadalmi és ökológiai szempontokat figyelembe véve konkrét javaslatokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy hogyan tehető kedvezőbbé a városi környezet a beporzók számára.

A beporzók alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémák működésében és az emberi jólét fenntartásában. Míg a mezőgazdasági területeken már régóta vizsgálják a beporzókat segítő beavatkozásokat, városi környezetben csak az utóbbi időben kezdett el gyorsan növekedni az ezzel foglalkozó kutatások száma. A magyar kutatók által elvégzett tudományos összesítés hozzájárul a hatékony szakpolitikai döntések meghozatalához.

A beporzó-barát beavatkozásoknak többnyire pozitív hatása volt, és sosem negatív

Az Ecology Letters tudományos folyóiratban megjelent elemzésükben azt vizsgálták, hogy a beporzókat segítő beavatkozások milyen hatással vannak a növényzetre, a virágkínálatra, valamint számos beporzó csoportra. Az eredmények azt mutatják, hogy a kezdeményezések általában kedvezően hatnak mind a növényekre, mind a beporzókra, bár eltérő hatások figyelhetők meg beporzó csoportok, kezelési és élőhely típusok, valamint tér-időbeli tényezők szerint.

A beavatkozások általános hatásain túl összehasonlították a különböző típusú kezeléseket is, például a területkezelés elhagyását, a ritkább kaszálást, a vadvirágok vetését vagy ezek kombinációját, valamint különféle élőhelyeket, például parkokat, gyepeket, útszegélyeket, illetve magán- és közkerteket. Az összesített eredmények alapján a beporzó-barát beavatkozásoknak többnyire pozitív hatása volt, és sosem negatív. A beavatkozások közül a virágvetés, az élőhelyek közül pedig az útszegélyek, valamint az északnyugat-európai helyszínek mutatták a legerősebb pozitív hatást.

„Világos az igény hosszabb távú, nagyobb léptékű kutatásokra”

Dr. Süle Gabriella, a tanulmány vezető szerzője kifejtette: „Szintézisünk megalapozza a biodiverzitást segítő városi zöldterület kezelési gyakorlatok jelentőségét. Ezek a beporzó-barát kezdeményezések nemcsak közterületeken, hanem magánkertekben, közösségi kertekben, zöldtetőkön és erkélyeken is alkalmazhatók, lehetőséget adva arra, hogy javítsuk a lakosság rovarokhoz és vadvirágos, magasabb növényzethez fűződő viszonyát.”

Dr. Szigeti Viktor,  a budapesti beporzó rovarok megfigyelésének vezetője hozzátette: „Bár nagy erőfeszítéssel gyűjtöttük és összesítettük az adatokat, bizonyos hiányosságok így is láthatóvá váltak. Még kevés ismerettel rendelkezünk a mediterrán térségről, egyes beporzó-csoportokról, például a viráglátogató bogarakról, illetve az olyan újabb beavatkozásokról, mint a talajban fészkelő rovarokat célzó kezdeményezések. Egy szintézis mindig alkalmas arra, hogy rávilágítson a következő lépésekre: világos az igény hosszabb távú, nagyobb léptékű kutatásokra, amelyek egyszerre vizsgálnak több beporzó csoportot, beavatkozási típust és élőhelyet, akár globális szinten is, mezőgazdasági, városi és védett területeken egyaránt.”

A kutatók nemcsak a hiányosságokat tárták fel

A 38 szerző közös beporzó-ökológiai szakértelmére támaszkodva a kutatók nemcsak a hiányosságokat tárták fel, hanem konkrét javaslatokat fogalmaztak meg arról, hogy hogyan lehet a városi környezetet kedvezőbbé tenni a beporzók számára, miközben a tágabb társadalmi és ökológiai szempontokat is figyelembe veszik.

Az éghajlatváltozás és a városok terjeszkedése miatt egyre nagyobb szükség van a helyi adottságokra szabott, együttműködéseken és kutatásokon alapuló biodiverzitás-segítő beavatkozásokra.

Dr. Báldi András kutatóprofesszor kiemelte: „Tanulmányunk egyszerre hoz ökológiai és társadalmi-gazdasági érveket, valamint rávilágít a beporzó-barát beavatkozások előnyeire és esetleges hátrányaira is. Ajánlásaink felhívják a figyelmet a hiányosságokra, és intézkedéseket javasolnak a beavatkozások finomhangolására, elsősorban a beporzók, de egyúttal a városi lakosok igényeit is szem előtt tartva.”

Forrás: hun-ren.hu