TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.972,12 Ft (tonna)
Napraforgómag: 146.274,96 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 58.281,03 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 54.759,70 Ft (tonna)
Repcemag: 163.971,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 216.932,13 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 657 Ft
Benzin ára: 618 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 389,02
USD: 358,44
CHF: 407,46
GBP: 454,86
Hirdetés
Új őstermelői szabályok (3. rész)  A családi mezőgazdasági társulás

Új őstermelői szabályok (3. rész) A családi mezőgazdasági társulás

Agrárgazdaság - 2022.05.29

Az előző két cikkben a családi gazdaságokról szóló 2020. CXXIII. törvény mezőgazdasági termelői tevékenységet újraszabályozó rendelkezései közül előbb a „klasszikus” őstermelői tevékenység szabályozásáról, majd az „őstermelők családi gazdaságáról”, az önálló jogi személyiség nélkül működő termelői közösségről írtam. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység végzésének lehetséges formái közül most a jogi személyként működő „családi mezőgazdasági társulással” foglalkozunk.

Hirdetés

Miben más egy jogi személy?

Elöljáróban tisztázandó kérdés a „jogi személy” fogalma. Ez egy ősi, a római jogban kitalált fikció annak elősegítésére, hogy a jogviszonyok tartalma könnyebben kezelhető legyen. A „jogi személy” emberek (természetes személyek) egyesülése közös tevékenység végzésére oly módon, hogy maga a „jogi személy” önálló jogalanyként működik, jogi értelemben úgy viselkedik, mint egy természetes személy: jogai, kötelezettségei, vagyona lehet, perelhet és perelhető stb. Ez az önállóság abban is megnyilvánul, hogy nemcsak a kívülállóktól, de a saját tagjaitól is „elkülönül”, az adott jogi személy szervezeti felépítése fogja meghatározni, hogy a saját tagjaival milyen jogviszonyban van, például hogy milyen módon tudnak beleszólni a működésébe, milyen módon részesülhetnek a jogi személy által megtermelt javakból vagy kötelesek felelősséget vállalni a jogi személy tevékenységéért.

Tehát a „klasszikus” őstermelő magánszemély, az „őstermelők családi gazdasága” több őstermelő magánszemély szervezett együttműködése egy polgári jogi szerződés szabályai szerint, a „családi mezőgazdasági társulás” pedig egy önálló jogi személy, amely elkülönül a saját tagjaitól is. Hasonlattal élve ez a három forma olyan, mint az egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozók polgári jogi társasága (szerződéssel szabályozott „kalákában”), illetve több egyéni vállalkozóval létrehozott gazdasági társaság (pl. egy kft.).

A családi mezőgazdasági társulás egy önálló jogi személy, amely elkülönül a saját tagjaitól is.

Milyen szabályok vonatkoznak a társulásra?

A jogi személyeket a magyar jogrend több jogszabályban szabályozza. Maga az állam is jogi személy, de ilyenek az intézmények, a pártok, a civil szervezetek és a gazdasági társaságok is. Az egyik legfontosabb törvény a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. tv.), amely – a 2013. évi átfogó módosítás eredményeképp – magába olvasztotta a gazdasági társaságokról szóló törvényt, így a Ptk. személyekkel foglalkozó III. könyve tartalmazza a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseket (első rész), illetve a kifejezetten gazdasági tevékenység végzésére létrehozandó gazdasági társasági formákat (harmadik rész), valamint a szövetkezetekre (negyedik rész) vonatkozó részletszabályokat. Ezen túl figyelnünk kell az 1994. évi LXIX. tv.-re (az erdőbirtokossági társulatról), amely ennek a speciális, erdőtulajdonosok erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységének folytatására létrehozható jogi személy: az „erdőbirtokossági társulat” létesítésének és működésének szabályait tartalmazza.

Mindez azért fontos, mert a „családi mezőgazdasági társulás” nem egy új, önálló jogintézmény, új működési forma, hanem a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint létrehozható jogi személy. A törvény szerint ilyen „minősítést” kaphat a Ptk. szerint létrehozható gazdasági társaság (kkt., bt. kft., rt.), illetve szövetkezet, valamint a speciális szabályok (1994. évi LXIX tv.) szerint létrehozott erdőbirtokossági társulat.

Milyen feltételeknek kell megfelelni a minősítéshez?

Ennek a minősítésnek a megszerzéséhez az szükséges, hogy ennek a jogi személynek legalább két tagja legyen, akik egymással hozzátartozói láncolatban állnak. (A hozzátartozói láncolat fogalmáról, alapvető szabályairól az előző, az őstermelők családi gazdaságának leírásával foglalkozó cikkben már írtunk, ezért ezt most nem ismételjük meg.) További feltétel a minősítéshez, hogy az adott jogi személy kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet folytasson, s hogy a jogi személy nyilvántartására illetékes cégbíróság jogerősen bejegyezze a jogi személyt. (A kiegészítő tevékenység legalapvetőbb szabályairól a cikksorozat első részében, a „klasszikus”, egyéniben végzett őstermelői tevékenységnél már írtunk, így ezt most nem ismételjük meg.)

Fontos kitétel, hogy egy természetes személy egyidejűleg csak egy családi mezőgazdasági társaságban lehet tag. (Értelemszerű, hogy jogi személy nem lehet tagja családi mezőgazdasági társaságnak, hiszen jogi személy fogalmilag nem tud megfelelni a „hozzátartozói láncolat” feltételnek, ugyanis nem állhat rokonságban senkivel.)

A fentiekből következik, hogy családi mezőgazdasági társaságot a szó klasszikus értelmében „alapítani” nem lehet, csak már létező gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat szerezhet meg ilyen minősítést. Ennek a minősítésnek a megszerzését a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaránál kell kezdeményezni, amely ellenőrzi a feltételek meglétét és dönt a nyilvántartásba vételről. A kérelemhez csatolni kell a jogerős cégbírósági határozatot, illetve a tagok hozzátartozói láncolatba tartozását igazoló dokumentációt. Az adott jogi személy létesítő okiratában – a kérelem benyújtását megelőzően – fel kell tüntetni, hogy a tagok a tulajdonukban vagy használatukban levő egyes mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld használatát, a mezőgazdasági termelőeszközöket, vagyoni értékű jogokat átengedték a jogi személynek, valamint hogy a tagok milyen formában kívánnak személyes közreműködéssel részt venni a jogi személy tevékenységében, s hogyan kívánnak ezzel egymás között elszámolni.

A családi mezőgazdasági társaság minősítést csak már létező gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat szerezhet meg.

Milyen esetben törölhetik a társulást?

Ezen feltételek fennállása nemcsak a minősítés megszerzésekor, de a működés folyamán is szükséges, mert ezek elvesztése esetén a hatóság törli a jogi személyt a családi mezőgazdasági társulások nyilvántartásából. Ez egyébként nem akadálya annak, hogy a jogi személy gazdasági társaságként, szövetkezetként, erdőbirtokossági társulatként tovább működjön, hiszen nem a jogi személyiségét veszíti el, nem a cégnyilvántartásból törlik.

A családi mezőgazdasági társulást tehát törlik a nyilvántartásból, ha maga a gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat megszűnik, amely a minősítést megszerezte. Törlésre kerül sor akkor is, ha a jogi személy egyesüléssé (Ptk. 3:368. §.: a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság, amely nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni) alakul. Ez történik akkor is, ha a jogi személy természetes személy tagjainak száma két fő alá csökken, illetve ha megszakad a tagok közötti hozzátartozói láncolat, és a láncolatba nem tartozó tag tagsági jogviszonya nem szűnik meg, illetve ha a jogi személy a megengedett fő-, illetve kiegészítő tevékenységen túl egyéb tevékenységet is végez. Mindezen felül természetesen a hatóság akkor is törli a nyilvántartásból a jogi személyt, ha ezt maga a jogi személy kéri.

 




Szerző: Dr. Zeke László ügyvéd

Címkék: őstermelők, őstermelői szabályok
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

30. jubileumi FeHoVa 2024. február 8-11.

Február 8-án nyílik a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási központban a FeHoVa 2024, a 30. Fegyver ...