agrárintegrátor

Új agrárintegrátor 
lép a piac

Raskó György mérlegeli, milyen változást hoz az elit társaság bővülése

Herceghalmi központtal jön létre új agrárintegrátor cég Magyarországon. Az Agrolink Zrt. máris 45 ezer hektárnyi saját növénytermesztő területtel rendelkezik, és az a célja, hogy 2022 végére már 500-700 ezer hektár termőföldet vonjon be az integrációba, valamint évi 0,9-1 millió tonna gabonát vásároljon fel partnereitől, és elérje az 50 milliárd forintos árbevételt. A Mészáros Lőrinc-féle érdekeltség minden „klasszikus” integrátori tevékenységet magában foglal majd az inputanyag-ellátástól a gép- és alkatrész-kereskedelmen át a hitelezésig, lízingig és biztosításig, de természetesen a terményfelvásárlás és -feldolgozás sem hiányozhat a palettáról.

Agrolink Zrt. néven hoz létre új mezőgazdasági integrátor céget a leggazdagabb magyarnak tartott – 455 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkező – Mészáros Lőrinc élelmiszer-gazdasági vállalatcsoportja.

Portre Rasko GyorgyRaskó György

 

Hogyan alakítja át mindez a jelenlegi három nagy agrár­integrátor versengését, és tekinthető-e állami beavatkozásnak az Agrolink Zrt. felbukkanása? Raskó György agrárközgazdásszal, mezőgazdasági vállalkozóval beszélgettünk. 

A negyedik nagy szereplővel élesedhet a verseny

 – A Csányi Sándor tulajdonában lévő nádudvari KITE Zrt. mellett az Andrej Babis cseh miniszterelnök érdekeltségeihez tartozó IKR Agrár Kft., valamint a Bige László vállalkozó tulajdonát képező Nitrogénművek Zrt. (illetve annak a szaktanácsadói és direkt értékesítői hálózataként működő Genezis Partnerhálózat) számít a három legnagyobb mezőgazdasági integrátor cégnek idehaza. Mi a közös ismérvük, miért vonhatjuk őket egy kalap alá?

 – A történelmi múltat tekintve a rendszerváltás előtt négy integrátor működött Magyarországon, a KITE, az IKR, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer (BKR), és a KSZE a Szekszárdi Állami Gazdaság vezetésével. Közülük ma már az utóbbi kettő nem létezik. Belépett viszont a Genezis, amely komoly fejlődésen ment át az utóbbi években, szépen alakul ott is az integráció. A legnagyobbnak megkérdőjelezhetetlenül a KITE számít, már csak azért is, mert Csányi Sándor felvásárlása óta az OTP-n keresztül full finanszírozási szolgáltatást is nyújt. Kedvező hitelekkel támogatja a gazdákat és a termelést, ezt el kell ismerni, de hatékony a növénytermesztésben és állattenyésztésben működő szaktanácsadási rendszerük is. A saját vállalkozásaimnak is van velük kapcsolata, és ügyfélként azt mondhatom, hogy éppen az nem működik megfelelően, ami a jó integráció lényege lenne: a személyes kapcsolatokra építés, amely a kölcsönös bizalom kialakításához szükséges.

 – Azt gondolná az ember, hogy nem ennek a megteremtése a legnehezebb egy integráció létrehozása során.

 – A KITE ma elég személytelen az input és output oldalán egyaránt. Rengeteg termelővel állnak kapcsolatban, és olyan sokszorosak az áttételek a járási szinttől az országos központig, illetve a tulajdonosi körig, hogy képtelen úgy működni, mint egy nyugat-európai termelői integráció. Hiányzik a résztvevők egymás mellé rendeltsége, személyes ismeretségre alapuló viszonya, de ugyanaz persze az IKR-re is vonatkozik. A Genezis is ebbe az irányba kezd haladni, bár még ott érvényesülnek talán legjobban az egymást építő-segítő személyi kapcsolatok. Hamarosan azonban olyan nagy lesz a résztvevők száma, hogy rövidesen ez is a múlté lesz. Szerintem ezek az integrációk a termelők számára nem igazán jók.

 – De valamiért mégis részt vesznek benne. Rákényszerülnek, nincs más választásuk?

 – Legfeljebb az a jó a termelők szemszögéből, hogy a három nagy integrátor egymással versenyez. Ezáltal mindig vannak kedvezménynek, akciók, és ezekkel akár egymástól is el tudnak szereplőket szipkázni. Ez végül is a piaci verseny által kialakult feltételrendszer, és a termelők szabadon választhatnak, melyik integrációval maradnak tartós kapcsolatban. Ha idejön Mészáros úr, akkor semmi más nem történik, csak a három nagy szereplő mellé belép egy negyedik. Amely árbevétel szerint hamar felzárkózhat a második helyre, hiszen a KITE-t aligha előzi meg, de a másik két vetélytársát viszonylag könnyedén. Feltehetőleg megvannak az ehhez szükséges politikai-társadalmi kapcsolataik. A négy nagy versengése pedig talán még jobb lesz a termelők számára, mint most a háromé.

Érték az összefogás

 – Hogyan festene egy ennél tökéletesebb modell?

 – Amit én valódi integrációnak tartok, az a nyugat-európai szövetkezetekre jellemző együttműködési forma. Az a fajta familiáris kapcsolati rendszer, amely nem alá-fölé, hanem mellérendeltséget eredményez a résztvevők között, és ahol a nagy hal nem szippantja be a kicsiket. Ahol horizontális szervezetek működnek, és ezek fölött a termelők által delegált, hozzáértő csapat kemény kontrollt tart. Sokkal transzparensebbek ezek a rendszerek, ez pedig segít a bizalom megerősödésében, ráadásul win-win alapon működnek, tehát mindkét oldal győztesnek érezheti magát. A KITE-hez, IKR-hez, Genezishez kapcsolt termelők esetében ez a fajta mellérendeltség nincs meg, csupán üzleti alapú a viszony. Rengeteg elégedetlen gazdát ismerek, akik néha – mondhatni  – átverve érzik magukat. Alkalmanként kiajánlanak nekik kedvezményeket, amiket vagy elfogadnak, vagy nem, sok beleszólásuk nincs a dologba.

 – Ilyen méreteknél viszont az állandó személyes kapcsolattartás szinte megoldhatatlan.

 – Az a termelői integráció, ami Lajosko­­máromban működik, messze nem ekkora, ezért tud jobban hasonlítani a nyugat-európai szövetkezésekre. Kellően „kicsi” ahhoz, hogy a szereplők személyesen ismerjék egymást, ezért a bizalom könnyen kialakítható és hosszú távon fenntartható. Nálunk a növénytermelési integrációban nagyjából 100 gazda van, ami közel 7000 hektárt jelent, és ez már akkora, mint egy magyar nagyüzem, ezáltal például a KITE-vel egyenlő partner tud lenni. Ha inputanyagot, mondjuk – maradjunk a legegyszerűbbnél – nitrogénműtrágyát rendelünk, akkor az 4-5 ezer tonnás tételt jelent. Ez pedig olyan mérték, amihez a legnagyobb vásárlóknak járó kedvezményt adják. Egy magángazda hamar szembesülhet azzal, hogy nem érdemes egyedül próbálkoznia, ezért csatlakoznak hozzánk a rendeléskor. Mi a kialkudott árat közöljük a termelőkkel, és a diszkontot egy az egyben átengedjük nekik, csupán 4 százalékos marzsot számolunk fel a technikai lebonyolításért. Ahhoz képest, ha egyénenként próbálkoznának, növényvédő szereknél 25-30 százalékos kedvezményt is el tudunk érni, míg vetőmagnál az egészen elképesztő 40 százalék körüli diszkont sem lehetetlen. Félek, hogy az Agrolink nem ez a fajta integráció lesz, hanem olyan, mint a jelenlegi nagy szereplőké, de ez nem win-win alapú rendszert jelent a gazdáknak.

Ki jár jól az Agrolinkkel?

– A nagy szereplők valódi versenyt vívnak, vagy igyekeznek nem egymás lábujjára lépni?

 – Komoly verseny, éles küzdelem folyik, és ha belép az újabb szereplő, még nagyobb lesz a harc. Az Agrolink biztosan megpróbál majd partnereket elvenni a többiektől, már csak azért is, mert a három nagy integrátor országos lefedettséggel működik, a KITE-nek például járási szintű telepei vannak, megtalálhatók minden kilométerkőnél. Ezt az infrastruktúrát Mészároséknak még ki kell építeniük, ami iszonyú drága és időigényes lesz, ráadásul nem hoz igazi változást a gazdáknak. Nagy István miniszter úrnak is többször elmondtam, hogy a magyar mezőgazdaság bizalmi rendszerének kulcsai a már említett helyi win-win alapú együttműködések volnának. Ezeket viszont nem lehet felülről megszervezni, csakis személyes ismeretség révén és transzparens módon működtetve. Ha a diszkontot átengedjük a termelőnek, akkor az elfogadja tőlünk, hogy cserébe szigorú gazdálkodást várunk el, előírhatjuk a használandó technológiát, vetőmagot, hogy egyenletesen magas minőséget állíthasson elő, amelyet Európában nagy tételben, bárhol jó áron el lehet adni.

 – Többször is szóba került már a KITE, az integrátorpiac legnagyobb szereplője. Sokan féltették a céget Csányi Sándortól, de a számok az OTP-vezért igazolják. A 2016-os „hatalomátvételt” megelőző évben 240 milliárdos, tavaly viszont már 321 milliárdos forgalmat produkáltak, miközben az alkalmazottak létszáma 50 százalékkal nőtt.

 – A KITE egyértelműen fontos szereplő, de túl nagy, sok áttétellel működik, ezért lassan reagál a piacra. Gyakran nehézkes az ügyintézés és tárgyalás, mert korlátozottak a jogkörök az egyes szinteken. Egyértelmű erősségeik a John Deere mezőgazdasági gépek, ez a pozíció teszi igazán megkerülhetetlenné őket. A teljes lefedettség szintén óriási érték. A KITE jó szereplő, megbízható partner, de nem „abszolút uralkodó”, néhány területen, például növényvédő szerben vagy akár műtrágyában a többi nagy szereplő gyakran simán veri, nem mindig tudnak jó ajánlatot tenni. Ha az Agrolink megjelenésével még erősebb versenyre kényszerül, annak talán a termelők is nagyobb hasznát veszik. Ismételném viszont, hogy nagy hátrány, amiért kereskedelmi integrációt folytat, nem pedig közösségit, mert a kettő között óriási a különbség.

 – Az Agrolink belépése tekinthető egyfajta állami beavatkozásnak?

 – Ha az lesz, akkor annak biztosan egészségtelen hatása lesz az egész mostani rendszerre. Én viszont nem akarok rossz-indulatú feltételezésekbe bocsátkozni, tehát nem gondolom, hogy Mészáros úr dömpingárakat fog alkalmazni állami támogatás révén. Költségvetési pénzből persze semmi sem lenne drága, de remélem, hogy ez szóba sem kerül.

 – Nem szorosan ide tartozik, de friss fejlemény, hogy a kormányzat Termőföld Magántőkealapot hoz létre 400 millió euró keretösszeggel. Ennek 70 százalékát, mintegy 100 milliárd forintot az állam biztosít, a cél pedig termőföldvásárlás a kelet-közép-európai régióban. Ennek mi lesz a haszna?

 – Szerintem Ukrajna az egyedüli érdekes ország ebben a történetben, amellyel viszont a magyar kormány nem ápol jó viszonyt. Elismerem, hogy nem lenne rossz üzlet, nekem is ajánlottak korábban 1700 hektárnyi termőföldet Ukrajnában, eszméletlenül kedvező áron, mégpedig olyan földhasználatot, ami földtulajdonná konvertálható. Nyilván a nagy halak erre most harapni fognak, hiszen ott millió hektárszámra lehetne termőföldhöz jutni, ráadásul kiváló minőségűhöz, ez pedig komoly kísértés. De hogy ki tud majd ténylegesen hozzájutni… Nem hiszem, hogy számomra itt lehetőség fog nyílni. Ki tudja, idővel talán ez a szál is összefut az Agrolinkkel.

A valódi integráció nem alá-fölé, hanem mellérendeltséget eredményez a résztvevők között, ahol a nagy hal nem szippantja be a kicsiket.

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió

Tags: agrárintegrátor, Agrolink Zrt.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom