Megelőzhető kártétel? – A klímaváltozás hatásai a növényvédelemre

 

Napjainkban a klímaváltozás létezését szinte már mindenki elfogadja. Az elmúlt időszakban megfigyelhettünk száraz éveket követő rendkívül csapadékos esztendőket, mára azonban ezek a drasztikus változások egy vegetációs időszakon belül is előfordulnak. Ez már önmagában is problémákat okoz, azonban a klímaváltozásnak egyéb hatásai is vannak.

Tóth Noémi Bab-gyapottokbagolylepke lárvája zöldbabon


Bab-gyapottokbagolylepke lárvája zöldbabon

A XXIV. Debreceni Farmer Expón dr. Pénzes Béla, a Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének egyetemi tanára számolt be a felmelegedés következményeként hazánkban terjedő kártevőkről, amelyek új kihívás elé állítják mind a gazdákat, mind a növényvédelemmel foglalkozókat. A szakember bevallotta, hogy korábban kételkedett a klímaváltozás jelenségében, azonban a kilencvenes évek elejétől több mint tizenöt olyan kártevőfajt gyűjtöttek be a Rovartani Tanszéken, amely azt megelőzően a hazai faunának nem volt tagja. A klímaváltozás két irányba hatott. Egyrészt új kártevők jelentek meg a mediterrán régióból, másrészt a korábban a hazai faunában lévő melegkedvelő állatfajok még nagyobb jelentőségűek lettek.

Gyapottok-bagolylepkeGyapottok-bagolylepke


A kilencvenes évek végén jelent meg Magyarországon a korábban Cipruson, Görögországban károsító mandula-magdarázs. A termést rongálja, így meghatározó kártevője ennek a növénynek. A fán maradó magban fejlődik ősszel és a tél folyamán a lárva, majd tavasszal hagyja el a termést, amikor körülbelül 2,5 cm-es a kötődött mandula. Ezután rakja le az új nemzedék a tojásokat a mandula bőrszövetébe. Egynemzedékes állat, amikor a nőstények és a hímek egy-egy arányban találhatóak a csapdákban, egy rovarölő szeres kezeléssel megoldható a védekezés. Ha a permetezés elmarad, húsz-harminc százalékos kártétellel is lehet számolni.


Szintén a mediterrán területekre volt jellemző az amerikai lepkekabóca előfordulása, amelynek öt-hat milliméteres egyedeit először 2004 körül fedezték fel Magyarországon, és mára nem maradt olyan kert, ahol ne fordulna elő. A szőlőn, gyümölcsfákon az általa ürített mézharmat zavarja a kertészeket, de nagyobb baj, hogy fitoplazmás betegségek terjesztője lehet. Rendkívül ellenálló, a lágyszárúakat és fásszárúakat egyaránt kedveli, és nagyon gyorsan szaporodik. Ha találkozunk vele és megpróbáljuk megfogni, hirtelen helyet változtat és óriási mennyiségű mézharmatot ürít. Állandósult kártevővé vált.

Kaliforniai pajzstetű által károsított vessző

Kaliforniai pajzstetű által károsított vessző


Legalább ilyen nagy problémát okoznak az országunkba már korábban behurcolt melegkedvelő kártevők, például a pajzstetvek. Aprók, körülbelül egy milliméteresek, védelmet nyújtó viaszpajzs fedi őket. A kaliforniai pajzstetű a gyümölcsfa-szaporító anyaggal terjedt el, azonban korábban nem okozott ekkora problémát, mivel télen az állomány nagy része megfagyott. Amióta enyhe ez az évszak, a populáció növekszik, és szívogató életmódja miatt súlyos növekedésbeli problémákat okoz a gyümölcsösökben. A fás részeken és a gyümölcsökön egyaránt megjelenhet. Terjedése szerencsére könnyen visszaszorítható: kézi nagyítóval, mikroszkóppal megfigyelhető a hímek rajzása, amelyek elhagyva a pajzsot érzékenyebbé válnak a növényvédő szerekre, így egyetlen kezeléssel elpusztíthatók. Ha ezt elmulasztottuk, akkor még júniusban, lárvarajzáskor is van lehetőség védekezni. A tél végi lemosó permetezés is hatásos lehet, azonban ez körülbelül hektáronként százezer forintba kerül, és az előbbiek ismeretével megspórolható.
Őszibarack-ültetvényekben okoz komoly gondokat az eperpajzstetű. A megtermékenyített nőstények telelnek át, amelyek ellen csak a költséges tél végi lemosó permetezéssel tudnánk védekezni. Azonban ha megfigyeljük, hogy a lárvák mikor hagyják el a nősténypajzsot, neonikotinoid készítménnyel hatásosan tudunk ellenük védekezni.
Ha –18 és –20 °C közé csökken néhány napig a hőmérséklet, az áttelelő nőstények elpusztulnak.

Közönséges takácsatka kártétele paradicsomon

Közönséges takácsatka kártétele paradicsomon


A Magyarországon régebb óta előforduló kártevők közül a takácsatkák okozzák a legkiemelkedőbb károkat. Gyakori probléma, hogy a gyomnövényeken elszaporodik a kártevő, amely a későbbi gyomirtás miatt felkényszerül a fákra. A nyári melegben egy hónap is elég arra, hogy ez az atkafaj soha nem látott mértékű kártételt okozzon, leállhat a hajtásnövekedés és elkezdődik a lombhullás. A közönséges takácsatka nagy károkat okozhat a zöldségkultúrákban is, nevezetesen az átmeneti takarásos dinnyetermesztésben. Áprilisban a fertőzött palántával jut ki a területre, majd a takarás miatt két hét alatt kifejlődik egy generáció, és az összes növényt megfertőzi. Szabad földön a paradicsomon is nagymértékű kártételeket okoz, amely a bogyóra is kiterjed. Az elhúzódó, meleg nyár rendkívül kedvez a takácsatka elterjedésének.
A közönséges liszteske szintén jelen volt már hazánkban, de nem nagyon beszéltünk róla. Ez a kártevő a növényeket szívogatja és mézharmatot ürít, minden káposztafélén megtalálható, a nagy meleg miatt jelentős kártevővé vált. Az alsó levélen telepedik meg, és a védekezés nehéz ellene, mert a most használatos neonikotinoid készítmények nagy része a csúcsi irányba vándorol kijuttatás után, így nem igazán hatásosak. Talán csak a Movento tudja részlegesen csökkenteni a kártételt.
A zöldségesben a klímaváltozással összefüggésben a gyapottok-bagolylepke is nagy számban jelenik meg. A kilencvenes éveket megelőzően csak Dél-Európában élt, 1994-ben jelezték először a délkeleti országrészben, ahol zöldbabon okozott katasztrofális károkat. A kártétel következtében nem lehet feldolgozni a termést, amelyet megrág és az ürülékével szennyez be. Paprikán, paradicsomon, kukoricán és zöldbabon okoz nagy károkat. Nálunk is képes áttelelni, de a problémát a déli területekről óriási tömegben beérkező populáció okozza. Ismételt kezelésekkel lehet ellene védekezni. Főleg a paprikánál kell arra odafigyelni, hogy méhekre veszélyes készítmények nem használhatók.
A szabadföldi paprikatermesztés átmeneti takarásban jó bevételi lehetőség szántóföldi intenzív kultúraként. Fontos, hogy tripszmentes legyen a palánta, hiszen a nyugati virágtripsz követi a paprikát a növényházból. Az utóbbi időben megjelent a termésen is, ami jelentős bevételkiesést okoz a termelőknek. Ellenük növényházban, szabályozott körülmények között a biológiai védelem hatásos, azonban szabad földön erre nincs lehetőség. A nyár folyamán a táblán kívüli területről betelepedő tripsznépességet is figyelni kell. Különösen számítani kell a betelepedésükre, ha a közelben növényházak vannak. Kevés lehetőség van a növényvédő szeres védekezésre, egyedül a spinozad hatóanyag engedélyezett ellene.
A vándorpoloska új kártevőnek tekinthető, először 2002-ben találkoztak vele, de ma már mindenhol előfordul. A nyár folyamán jelenik meg, a védekezés körülbelül egy hétig hatásos ellene, utána ismét betelepül. A paprikát és a paradicsomot károsítja.
Nagy gondot okoz a dél-amerikai paradicsommoly. Európában először Spanyolországban jelent meg, majd 2010-ben Magyarországon, valószínűleg paradicsomterméssel és göngyöleggel érkezett. Lomb- és bogyókártevőként hatalmas károkat okoz. Szabad földön és üvegházban is megjelenik, szerencsére feromoncsapdákkal megfigyelhető a rajzása. A védekezés növényházban biológiailag megoldott ragadozó poloskákkal és tojásfürkészekkel. Szabadföldi körülmények között a gyapottok-bagolylepkével párhuzamosan jelentős károkat okozhat, kémiai védekezésként használható ellene a Steward 30 DF és a Dipel DF.

A klímaváltozás folytatódik, nekünk tehát alkalmazkodnunk kell hozzá. Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk a kedvezőtlen hatások csökkentéséért, dr. Pénzes Béla így válaszolt: „A gondolkodás megújítására van szükség. Furgonból nem lehet megfigyeléseket végezni. Folyamatosan jelen kell lenni a területen, csak így lehet hatásosan és költséghatékonyan védekezni a kártevők ellen. Nagyítóval a kezünkben folyamatosan vizsgálni kell a növényeket. Ma egy professzionális kertésznek követnie kell az időjárási tényezők változását a saját területén. Szerencsére már kapható olyan készülék, amely regisztrálja a páratartalom, a hőmérséklet és a csapadék változásait, ami a növényvédelmi megfigyelések alapját jelentheti, ehhez természetesen szükséges a területen dolgozó kolléga szakértelme is."

Szerző: Tóth Noémi

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom