Megelőzést, ne kármentést!

„Még soha nem volt ilyen évünk, mint 
2018-ban. Március 31-én még szinte tél 
volt, gyakorlatilag egy hónap lemaradásban az alma, majd május végére egy hó--napnyi előnybe került, tehát kettő hónap alatt három hónapot élt meg a növényünk, így most a szokásoshoz képest majd egy hónappal előrébb áll. Hogy ez miképpen jelentkezik majd tárolhatóságban, egyebekben, azt jövőre tudjuk megbeszélni” – kezdte tájékoztatóját 17 hektáros almaültetvényén a házigazda Tánczos László, 
a Jeli 2000 Kft. ügyvezetője.


Varasodás, ervinia 
okozott gondot

A termésritkítás az idén alaposan feladta a leckét az almáskertekben – elöljáróban ennek megoldását, saját tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel a szakember, majd a kártevők, kórokozók elleni védekezés idejét, a kijuttatás módját, 
a közös – Corteva, Bayer, Syngenta – kísérle-ti parcellák eredményét vázolta, részletes összefoglalókat közreadva az alkalmazott növényvédő szerekről, dózisokról. Hangsúlyozta: a megelőzés mindig olcsóbb és hatékonyabb, mint a „kármentés”. A lisztharmat az idén nem okozott gondot, a varasodás első kritikus időszakát is átvészelte az ültetvény, a későbbi, csapadékosabb időszak miatt viszont be kellett avatkozni: a megadott dózis 
a lombosabb Jonagold-sorokban kevésnek bizonyult, de megemelt dózissal mentesült, és növényvédelmi szempontból, továbbá tápanyag-utánpótlás tekintetében is rendben van az állomány. Minderről a bevezető tájékoztatót követő kertszemlén a résztvevők maguk is meggyőződhettek: igen szép, egészséges, gondozott almaültetvényt láthattak a házigazda kalauzolásával. Az almáskert bejáratához telepített jégkármentesítő generátort is bemutatta Tánczos László: a Jéger nevű új, országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer lényege, hogy a generátorok „az előre jelzett jégesők közeledtekor acetonos ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, amely bekerül a felhőkbe, és megakadályozza, hogy nagyobb méretű jégkristályok alakuljanak ki”.

A rendezvény programja előadásokkal folytatódott. „Aktuális növényvédelmi problémák az almában” címmel Mező Gábor felkért előadó egyebek mellett arról szólt, hogy az alma erviniás elhalása – annak ellenére, hogy Bács-Kiskunban idén a virágzás napjaiban a hőmérséklet nem kedvezett a fertőzésnek – ott is megjelent, ahol eddig soha. Varasodásfertőzés a megyében a kertek 18 százalékában okozott gondot. Gyengén mutatkozott a lisztharmat és az aknázómoly, az atkák és a levéltetvek viszont komoly veszélyt jelentettek-jelentenek.

Új hatóanyagok a láthatáron

Rácz Attila, a Corteva Agriscience területi képviselője bemutatta a cég portfóliójából a Fontelis nevű lokálszisztémikus gombaölő szert alma- és körtevarasodás, valamint lisztharmatbetegségek ellen. Szólt engedélyezés alatt álló, új fejlesztésű hatóanyagot tartalmazó, egyedi hatásmechanizmusú termékeikről, mint a levéltetvek ellen használható inszekticid, a Closer (Isoclast). Beszélt a Spinetoram hatóanyagú Delegate rovarölő szerükről is, amely almában molykártevők ellen, míg körtében körtelevélbolha ellen kerül majd engedélyezésre. A Syngenta termékfelelőse, Varga Zoltán szintén újdonságot mutatott be: az Affirm néven ismert rovarölő szer új változatát, a hosszabb hatástartamú Affirm Optit ismertette. Ennek hatóanyaga az emamectin. Tamás Csaba, a Bayer területi képviselője elöljáróban arról szólt, hogy az alma sokféle betegség és rovar gazdanövénye, de a védelmére szolgáló hatékony kémiai megoldások korlátozottak. Egyre kevesebb készítmény áll rendelkezésre; szigorodik a szabályozás, további korlátozások várhatók. A Bayer gyümölcsösökre kifejlesztett Luna termékcsaládját, kiemelten az Experience-et bemutatva említést tett az előadó egy idei újdonságról, a főként botritisz ellen használható Luna Sensationról.


Csöpp-segítség 

a lombtrágyázásban

A szakmai nap programja Tánczos László „Csöpp Mix lombtrágya-technológia az almatermesztésben” címmel megtartott előadásával zárult. Az ügyvezető a helyes tápanyag-gazdálkodás, a talajkondíció kérdéskörével foglalkozva közreadta saját tapasztalatait. Hangsúlyozta: az egyes elemek adagolásában mindig figyelemmel kell lenni az arányokra, az egyensúlyra, mert egymást gátolhatják a felvételben. A Jeli 2000 Kft. saját fejlesztésű Csöpp Mix lombtrágyacsaládja tökéletes tápanyag-utánpótlást biztosít, hatékonyan segítheti a megfelelő makro-, mikro- és mezoelem-ellátást: a Csöpp Mix Káli-Vas; a Csöpp Mix Cink-amin Komplex; a Csöpp Mix 3. Szőlő, gyümölcs, zöldség; a Csöpp Mix Boron Plusz és Mix bór; a Csöpp Mix Alga; Csöpp Mix Kalcium és Kalcium Extra, a Csöpp Mix Kálium; a Csöpp Mix Tápoldat, valamint a Csöpp Mix Magnézium szerepel 
a termékpalettán.

Hiánycikk a kétkezi munkás

Tánczos László
ügyvezető

Tánczos Lászlót, a Jeli 2000 Kft. ügyvezetőjét a rendezvény végén rövid beszélgetésre kértük. „Többedik generációs jakabszállási parasztgyerek vagyok, aki próbált alkalmazkodni a kor követelményeihez, és a lehetőségeivel élve agrármérnöki és közgazdászvégzettséggel és több évtizedes növényvédelmi gyakorlattal rendelkezik. Az 1992-es átalakulási törvények megjelenése után egy mezőgazdasági bolt megnyitásával kezdtük pályafutásunkat, folyamatosan fejlesztettünk. A kiskereskedésből mára a Jeli 2000 Kft. Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb növényvédőszer-nagykereskedő cége lett, katalógusunkban húsz-egynéhány termék szerepel. Fő tevékenységünk növényvédő szerek, műtrágya, Mogul kenőanyagok kis- és nagykereskedelmi forgalmazása, szaktanácsadás, valamint Stilh-márkabolt, gazdabolt vagyunk. 
A kereskedelmi tevékenység mellett gyártással is foglalkozunk, termékünk például a CMP síkosságmentesí-tő oldat, és amire különösen büszkék vagyunk, a Csöpp Mix lombtrágya-termékcsalád, amely korszerű összetétele révén tökéletes tápanyag-utánpótlást biztosít minden növénykultúra számára. Tizenkét éve foglalkozunk ezzel, Zalától a Nyírségig, Soprontól Békésig az egész országban forgalmazzuk termékeinket, közmegelégedésre. Fontosnak tartjuk a gyártókkal, a termelőkkel való kapcsolatot, egymás mellett párhuzamos technológiákat mutatunk be, ismerjük egymás kínálati palettáját, harmincöt éve szinte minden problémára megtaláltuk a megoldást.

Mindezek mellett a termelésben is mindig benne voltam, tizenhét hektáros gyümölcsfaültetvényt művelünk, minden ismert fajtát termesztünk. Több kísérleti állapotban van, hogy megismerjük, melyek alkalmasak minőségben és mennyiségben ezen 
a meszes-homokos talajon és az itteni klimatikus viszonyok között a gazdaságos termelésre. Van szántóföldi területünk is, évekig a keszthelyi burgonyakutató részére végeztünk fajtaszaporítást. Amit ma nagy gondnak tartok, az a kézi munkaerő hiánya, nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vonatkozásban is. A mezőgazdaságban, különösen a betakarítási időszakban nincs hétfőtől péntekig tartó nyolcórás munkaidő, mert ha szerdán vagy csütörtökön esik az eső, akkor szombaton és vasárnap is dolgozni kell, különben a termés veszendőbe megy. Ez a fajta hozzáállás nincs meg, mert hiányoznak a gyökerek” – mondta Tánczos László.

Az értékesítés mindig gond

Szappanos Gábor és édesapja Kerekegyháza határában, Kecskemét alatt mintegy 70 hektáron gazdálkodik. A fiatalember informatikus képzettséggel, minőségügyi szakmérnöki diplomával a zsebében „nyergelt át” az agrárszférába, miután az édesapja kárpótlással visszaszerzett négy hektárt a családi földekből, és hamarosan gyarapítani is kezdte a családi birtokot.

„Még iskoláskoromban, 1996-ban született a döntés, hogy a visszakapott négy hektárból kettőn gyümölcsöst telepítünk. Elültettünk száz csemetét, kajszibarackot, abból nyolcvan másnap reggelre eltűnt” – idézi fel a kezdeteket Szappanos Gábor, aki a tanulás mellett mindig helytállt a határban is, és végül, beletanulva a kertészkedésbe, aranykalászos gazdaként a családi gazdaságban állapodott meg. Most 52 hektár a gyümölcsös, zömmel almát termesztenek, és van még kajszibarack, cseresznye, szilva és meggy is. A kérdésre, hogy mi okozza a legtöbb gondot, nyomban az értékesítést említi a fiatal gazda: „Ezzel minden évben gond van, és minden évben más a gond. Tavaly jó ára volt sok mindennek. A lengyeleknél elfagyott az alma, hát vitték még a léalmát is jó áron, de előző évben ők tarolták a piacot. Hogyan lesz az idén? Nem szeretek találgatni, annál is inkább, mert azt látom, hogy ha felröppennek hírek leendő idénygyümölcsárakról, az máris befolyásolja az árképzést, a piacot, a tényleges árakat” – hárítja el a kérdést Szappanos Gábor, aki fontosnak tartja a szakmai bemutatókat, előadásokat. Mint mondja, itt alkalom nyílik új szerek, eszközök, eljárások megismerésére és tapasztalatcserére azokkal, akik hasonló gondokkal, feladatokkal küszködnek.

Szerző: AgrárUnió