Változások a traktorok energiaellátásában (8. rész) – A biodízel, mint lehetőség

Ahogy cikksorozatunk előző darabjaiból is kiderül, a fenntartható energiaellátás iránti érdeklődés egyre új és újabb fejlesztésekre ösztönzi a traktorok gyártóit is. Ezen törekvések között találkozhatunk a biodízel hajtóanyagként történő alkalmazásának kérdéseivel is. Vannak vélemények, melyek szerint a biodízel fejlesztése lehetővé tenné a hagyományos, fosszilis üzemanyagok megújuló forrásokkal való részleges, esetleg teljes helyettesítését a dízelmotorokban.

A dízelmotorokról röviden

A dízelmotor olyan belsőégésű motor, amelynek működési elvét a német Rudolf Diesel szabadalmaztatta 1893. február 23-án. Diesel a korabeli ipart uraló gőzgépeknél akart hatékonyabb, gazdaságosabb hőerőgépet készíteni.

A dízelmotor tiszta levegőt szív be és azt sűríti össze. A nagy nyomás miatt a levegő felforrósodik. Ebbe a forró levegőbe fecskendezik be a gyúlékony olajat, amely magas hőmérsékleten külön gyújtóberendezés (gyertya) nélkül, öngyulladással ég el.

Rudolf Diesel első funkcionális modellje sikert aratott 1893. augusztus 10-én, Augusztában, Németországban. A 150 mm furatú, 400 mm löketű egyhengeres stabil motorja mogyoróolajjal működött, mivel Diesel határozottan úgy vélte, hogy a növényi olajok versenyezhetnek a fosszilis üzemanyagokkal. A növényi olajok használatának gondolata azért is logikus volt, mert égésük hőenergiát szabadít fel, amely képes mechanikai munkát végezni. Rudolf Diesel számára fontos szempont volt az is, hogy a gazdálkodók saját terményüket tudják feldolgozni üzemanyagnak, távol az olajmezőktől.

Az első kísérleti motorok növényi olajjal üzemeltek; később vetődött fel a petróleum- és a foltbenzingyártás hulladékaként keletkező „dízelolaj” használatának lehetősége. Ezzel is összefügg, hogy Diesel mogyoróolajjal üzemelő motorja az 1900-es párizsi világkiállításon nem keltett különösebb feltűnést, mivel addigra a kőolaj, illetve annak származékai sokkal hozzáférhetőbbé és olcsóbbá váltak.

A Diesel-motorokat, kezdeti nagy méretük miatt, csak stabil üzemmódban, elsősorban generátorok hajtására használták. A folyamatos fejlesztések eredményeként azonban a dízelmotorok már az 1920-as években megjelentek az autóiparban, sőt 1922-ben elkészült az első olyan háromkerekű traktor a német Benz cégnél, amelyet a világon elsőként dízelmotor működtetett (1. kép).

1. kép: A világ első dízelmotoros traktora (Forrás: Benz-Sendling Schlepper. Daimler-Benz AG, Stuttgart-Unterturkheim, Germany, 2015)

Amit a biodízelről érdemes tudni

Az általános megfogalmazás szerint a biodízel természetes eredetű, oxigéndús üzemanyag, amelyet növényi olajok (szója, repce stb.) vagy állati zsiradékok alacsony molekulatömegű alkoholokkal történő reakciójával nyernek. Ezt a kémiai reakciót transzészterezés-nek (vagy: átészterezés-nek) nevezik. Ennek eredményeként új trigliceridekből új zsírsav-észterek (más néven monoalkil-észterek) keletkeznek.

A biodízel előállításához leggyakrabban használt növényi olajok a következők:

• Repceolaj: nagyon elterjedt alapanyag, mivel viszonylag alacsony az előállítási költsége és általában könnyen hozzáférhető. A végtermék: repce-metil-észter (RME). 
• Szójaolaj: széles körben használt alapanyag, különösen az Egyesült Államokban. A végtermék: szója-metil-észter (SME).
• Napraforgóolaj: szintén népszerű alapanyag, amely többnyire könnyen beszerezhető. A végtermék: napraforgó-metil-észter (SFME).
• Pálmaolaj: bár fenntarthatósági kérdéseket vet fel, még mindig gyakran használják biodízel előállítására olyan országokban, ahol erre a feltételek adottak. A végtermék: pálma-metil-észter (PME).

A felsoroltak mellett állati eredetű zsiradékokból és elhasznált sütőolajból is készíthető biodízel. A végtermék: zsírsav-metil-észter (FAME).

A biodízel tulajdonságai leginkább attól függenek, hogy milyen nyersanyagból állították elő. Színe lehet az aranytól a sötétbarnáig, fizikai megjelenése a gyártási folyamattól függ.

Hirdetés

A biodízel használatának előnyei, hátrányai

A biodízel alkalmazásának számos előnye van. Közülük kiemelhetők a következők:

• Megújuló energiaforrás: a biodízel – forrását tekintve akár növényi, akár állati − alapanyagai természetes eredetűek és (elvileg) hosszú távon is újra előállíthatók, ezért fenntarthatók.
• Környezetbarát: jelentősen csökkenti a szén-dioxid (CO₂), a szén-monoxid (CO) és egyéb szennyező anyagok és veszélyes hulladékok kibocsátását a fosszilis üzemanyagokhoz képest. Az is megjegyezhető, hogy a bioüzemanyagok semlegesek szén-dioxid-kibocsátásukban, mivel az égésük során keletkező szenet ellensúlyozza az őket előállító termények által elnyelt szén.
• Tisztább égés: égése során kevesebb korom és egyéb részecske keletkezik, ami javítja a levegő minőségét.
• Biológiailag lebomló: nem mérgező, biológiailag lebomlik, így amikor kiömlik, kevésbé károsítja a környezetet, ezért „érzékeny” környezetben is alkalmazható.
• Jobb kenőanyag: a hagyományos üzemanyagokhoz (benzinhez, gázolajhoz) képest jobb kenési tulajdonságokkal rendelkezik, ami elősegíti a motor élettartamának meghosszabbítását.
• Csökkenti a függőséget a fosszilis üzemanyagoktól: a biodízel használata segít csökkenteni a kőolaj iránti függőséget, ami különösen fontos az üzemanyagárak hektikus ingadozása miatt. Megújuló, hazai energiaforrásként a biodízel segíthet csökkenteni a kőolajimporttól való függést.
• Energiamérlege is kedvező: az 1 kg tüzelőanyag által termelt energia és az előállításhoz szükséges energia közötti arány 3,2:1. Ez azt jelenti, hogy egységnyi biodízel 3,2-szer annyi energiát biztosít a felhasználóknak, mint amennyi az előállításához szükséges.

A biodízel használata segít csökkenteni a kőolaj iránti függőséget, ami különösen fontos az üzemanyagárak hektikus ingadozása miatt. Megújuló, hazai energiaforrásként a biodízel segíthet csökkenteni a kőolajimporttól való függést.

A felsorolt előnyök mellett a biodízel alkalmazásának több hátránya is van:

• A növényi alapanyagok termesztésére igénybe vett terület az élelmiszertermelés rovására történhet. Ez a tény különösen a fejlődő országokban jelent hátrányt, ahol egyre több élelmiszert kell előállítani a növekvő népesség táplálásához. További gondot jelenthet az esetleges monokultúra indokolatlan térnyerése. (Bizonyára hazai viszonyaink között is érdemes ezekkel a kérdéssel foglalkozni.)
• Mezőgazdasági környezetterhelés: Az alapanyagául szolgáló növények termesztése nagy mennyiségű műtrágyát és növényvédő szert igényel, ami terheli a talajt és a vízbázist.
• Alacsonyabb fűtőérték: a biodízel kevesebb energiát tartalmaz, mint a hagyományos üzemanyagok, ami befolyásolhatja a motor teljesítményét.
• Nagyobb üzemanyag-fogyasztás: használata növelheti a motor üzemanyag-fogyasztását, részben az alacsonyabb fűtőérték miatt.
• Hidegindítási problémák: alacsony hőmérsékleten a biodízel kocsonyásodhat, esetleg megszilárdulhat, ami megnehezíti a motor beindítását.
• Gumi alkatrészek károsodása: a biodízel szétmarhatja a gumiból készült alkatrészeket, ezért szükséges lehet ezek „idő előtti” cseréje, illetve a karbantartási gyakorlat újragondolása.
• Kellemetlen szag: a biodízel égése során keletkező szag kellemetlen lehet, bár ez személyfüggő tényező.

A biodízel kevesebb energiát tartalmaz, mint a hagyományos üzemanyagok, ami befolyásolhatja a motor teljesítményét.

Gázolaj kontra biodízel

A gázolaj és a biodízel összevetése jellemző tulajdonságaik alapján lehetséges. A gázolaj a nyersolaj frakcionált lepárlásával készül, a normál légköri nyomáson 200 és 350 Celsius-fok közötti forráspontú frakció 8-21 szénatomos szénhidrogénjeinek elegye.

A gázolaj fő jellemzői a következők:

• Cetánszám: a cetánszám az öngyulladási hajlam legfőbb mutatója. Minél magasabb a cetánszám, annál könnyebben gyullad be a gázolaj a hengerben.
• Fűtőérték: a gázolaj fűtőértéke meghatározza, hogy mennyi energiát tud biztosítani az égés során.
• Viszkozitás: a gázolaj viszkozitása meghatározza, hogy mennyire folyékony az üzemanyag. A megfelelő viszkozitás biztosítja a normális üzemanyag-ellátást és a motor megfelelő működését.
• Kenőképesség: a viszkozitással összefüggő kenőképesség legfőbb funkciója, hogy csökkentse a motor kopását és ezáltal meghosszabbítsa annak hasznos élettartamát.
• Kéntartalom: elsősorban környezetvédelmi okok miatt a gázolaj kéntartalmát csökkenteni kell. Ezt általában hidrogénezéssel érik el. A kén kivonása rontja a gázolaj kenőképességét.
• Zavarosodási pont: ez az a hőmérséklet, amelyen a gázolaj elkezd zavarosodni, enyhén kocsonyásodni, ami befolyásolhatja a motor működését különösen hideg időben.

A gázolaj felsorolt tulajdonságaival szembeállíthatók a biodízel fontosabb jellemzői:

• Cetánszám: cetánszáma általában magasabb, mint a normál gázolajé, ami jobb égési tulajdonságokat eredményez.
• Energiatartalom: a biodízel energiatartalma alacsonyabb, mint a hagyományos gázolajé, ami kissé csökkentheti a motor teljesítményét.
• Kenőképesség: a biodízel jobb kenőképességgel rendelkezik, ami csökkenti a motor kopását és meghosszabbítja annak élettartamát.
• Alacsonyabb károsanyag-kibocsátás: a biodízel használata csökkenti a szén-dioxid (CO₂), szén-monoxid (CO), szénhidrogének (HC) és részecskék (PM) kibocsátását a hagyományos dízelhez képest.
• Összetételében nem tartalmaz ként: ezért nem termel kéntartalmú szennyező gázokat sem, megelőzve ezzel a savas esőt és csökkentve a légszennyeződést. Összetétele folytán nem jelent rákkeltő kockázatot.
• Gyulladási pontja magasabb, mint 120 °C: ez azt jelenti, hogy amíg a külső hőmérséklet ezt nem haladja meg, addig nincs tűzveszély. Ez a tulajdonság a biztonságos tárolás és szállítás szempontjából is előnyös. Nem ez a helyzet a gázolajjal, amely akár 52 °C-on is meggyulladhat, akár egy égő cigaretta is lángra lobbanthatja!
• Alacsony hőmérsékleten könnyen megszilárdulhat: ez hideg időben megnehezíti a használatát és különleges kezelést igényel.
• Előállítási költségek: a biodízel előállítása jelenleg drágább, mint a hagyományos gázolajé, ami gazdasági szempontból hátrányos lehet. A kőolaj világpiaci árának alakulása azonban ezen a problémán változtathat.
• Biológiai lebonthatóság: a biodízel biológiailag lebomlik és nem mérgező. E tulajdonságok csökkentik a környezeti kockázatokat szivárgás vagy véletlen kiömlés esetén.

Környezetvédelem mindenekfelett

A kétféle olaj jellemzőinek összevetése alapján nehéz egyértelműen megítélni, hogy melyik változat milyen mértékben jelent lehetőséget a traktorok jövőbeni üzemanyag ellátásában. A gázolajjal kapcsolatban reális az esélye/veszélye annak, hogy a világ kőolajkészletei tovább csökkennek, ami vélhetően további drágulást hoz. Az is valószínű, hogy a környezetvédelmi előírások további szigorodása nem igazán kedvez a gázolajnak. Az EU ugyanis már eddig is szigorú szabályozásokat vezetett be a dízelmotorok károsanyag-kibocsátásának csökkentése érdekében. Deklarált törekvés az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása. Az eddigiek során az EU különböző szakaszokban (Stage I-V) vezette be az emissziós normákat, amelyek egyre szigorúbb határértékeket állapítanak meg a szén-monoxid (CO), szénhidrogének (HC), nitrogén-oxidok (NOx) és részecskék (PM) kibocsátására. A bevezetés alatt álló Euro 7 szabvány célja, hogy tovább csökkentse a károsanyag-kibocsátást és egyenlő határértékeket állapítson meg a benzines és dízelmotoros járművek számára. Az Euro 7 norma a kipufogógázok mellett a fékporra és a gumiabroncsok részecskéire vonatkozó határértékeket is tartalmazza.

A kétféle olaj (gázolaj és biodízel) jellemzőinek összevetése alapján nehéz egyértelműen megítélni, hogy melyik változat milyen mértékben jelent lehetőséget a traktorok jövőbeni üzemanyag ellátásában.

A motorok és a biodízel

Ahhoz, hogy egy hagyományos dízelmotort „biodízel-kompatibilissé” tegyünk, a következő beavatkozások szükségesek:

• A motor beállítása: a motor eredeti beállításait módosítani kell, hogy megfelelően égjen el a biodízel. Ez magában foglalhatja az injektorok cseréjét vagy újrakalibrálását.
• Az üzemanyagrendszer módosítása: a biodízel sűrűbb és viszkózusabb, mint a hagyományos gázolaj, ezért szükséges lehet az üzemanyagszűrők és -vezetékek cseréje vagy módosítása. A szűrök szűkülhetnek, eltömődhetnek, különösen akkor, amikor biodízelre váltunk egy használt motornál.
• Az üzemanyagtartály tisztítása: a biodízel használata előtt alaposan ki kell tisztítani az üzemanyagtartályt, hogy eltávolítsuk a korábban használt üzemanyag maradványait.
• Adalékanyagok használata: a biodízelhez adalékanyagokat kell hozzáadni, hogy javítsuk az égési tulajdonságait és megakadályozzuk a lerakódások kialakulását.
• Rendszeres karbantartás: a biodízel használata során rendszeres karbantartásra van szükség, hogy biztosítsuk a motor és az üzemanyagrendszer megfelelő működését. Célszerű a motorolaj szintjét naponta ellenőrizni. Ha véletlenül a motorolaj felhigul az üzemanyaggal, érdemes az olajcsere intervallumát rövidíteni.

Mindezen beavatkozások elvégzésén túl, a biodízel bármilyen arányban történő használata folyamatos figyelmet igényel a gépkezelőtől.

A keverési arányok

A biodízel különböző arányokban keverhető a gázolajhoz. A keverési arány konkrét értéke a helyi szabályozástól és a motorgyártók ajánlásaitól függ. Az Egyesült Államokban például a 20 százalékos (B20), míg Európában a szabványosított 7 százalékos keverési arány a legelterjedtebb. A jelölések egyértelműen jelzik az előírt/engedélyezett keverési arányt. Például a B5: 5 százalék biodízel és 95 százalék gázolaj keverékére utal. A B100: 100 százalék biodízel, amit tisztán használnak.

Hirdetés

Néhány konkrétum

Számos traktorgyártó már ma is forgalmaz olyan berendezéseket, amelyek – különböző keverési arányokban ugyan, de – használhatnak biodízelt.

Csupán illusztrációként néhány hozzáférhető gyártói információ:

John Deere

A John Deere (2. kép) motorjai 20 százalékig (B20) biodízel-keveréket használhatnak a Tier 3/Stage III modellekben, beleértve az összes kibocsátás-tanúsítvánnyal nem rendelkező motort is. Ma már történelem, hogy a John Deere először az 1994-es Talajművelési rendezvényeken mutatott be egy biodízel-üzemű 7600-as traktort. Megállapították, hogy az RME használata nem eredményezett teljesítményveszteséget.

2. kép: A John Deere 7600-s traktor (Forrás: John Deere 7600 tractor / TractorData)

A gyártó előírása szerint a biodízelnek meg kell felelnie az American Society of Testing Materials (ASTM) D6751 vagy az EN 14214 európai szabvány előírásainak. (Az EN 14214 szabványt a B100, az ASTM D6751 pedig a B20-ig terjedő keverékeket szem előtt tartva fejlesztették ki.)

New Holland

A New Holland (3. kép) engedélyezi a legfeljebb 20 százalékos (B20) biodízel-keverékek használatát. Az összes jelenleg gyártás alatt álló és CNH-motorral hajtott New Holland berendezés, beleértve a közös nyomócsöves motorokat is, a B20-on is működhet. A 20 százaléknál nagyobb arányú keverékeket hamarosan jóváhagyhatják a kiterjesztett garancia megvásárlásával.

3. kép: A New Holland T7.270 Gold Edition traktora (forrás: New Holland T7.270 Gold Edition / ©Flickriver / Jels Troldkær)

A New Holland engedélyezi a legfeljebb 20 százalékos (B20) biodízel-keverékek használatát.

Case IH

Bár minden jelenlegi Case és New Holland traktor azonos hajtómotort használ, a Case (4. kép) csak 5 százalékos biodízel-keverék használatát engedélyezi a közös nyomócsöves motorokhoz.

4. kép: A Case IH Maxxum 110 traktora (forrás: Solve Case Maxxum 110 / TraktorProblems)

Ez a nem közös nyomócsöves egységek esetében 20 százalékra bővíthető. A 100 százalékos biodízel felhasználási lehetőségeinek gyakorlati tesztelése folyamatban van.

Massey Ferguson

A legtöbb MF traktorba (5. kép) szerelt Sisu Diesel motorok 100 százalékban biodízellel működhetnek, feltéve, hogy a szervizintervallum 50 százalékkal csökken. A közös nyomócsöves befecskendező rendszert használó Tier III Sisu Diesel motorok 20 százalékos biodízel-keverékkel működhetnek.

5. kép: A Massey Ferguson 7726 S típusú erőgépe (Forrás: AgroNotizie)

Ezeket a motorokat az új MF 6400 (6485-től felfelé), MF 7400-as (MF 7485-től felfelé) és MF 8400-as sorozatú motorokhoz szerelik fel. A Massey Ferguson gépekben használt Perkins motorok 5 százalékos biodízel-keverékkel működhetnek.

Fendt

Minden 1995 óta gyártott Fendt traktor 100 százalékban biodízellel üzemelhet (6. kép). Az ennél régebbi traktorok bizonyos módosításokkal képesek kezelni a biodízel-üzemanyagot. A legújabb Vario modellek a Deutz közös nyomócsöves motorját használják. Ezek 100 százalékban biodízelt is képesek kezelni, mert iker olajkenésű üzemanyag-befecskendező szivattyút használnak, ezzel leküzdve az üzemanyagkenés és a gumitömítések károsodásának problémáit.

6. kép: A Fendt Vario 1050 típusú traktora (Fendt 1050 Vario / Fity.club)

A biodízel erős oldószeres tulajdonságai miatt a motorolaj felhígulását okozhatja. Ez a Fendtnél azt jelenti, hogy az olajcsere intervallumait felére kell csökkenteni. A biodízellel töltött első néhány óra után a Fendt az üzemanyagszűrők cseréjét javasolja.

Valtra

A közös nyomócsöves motorral felszerelt Valtra traktorok 20 százalékos biodízellel üzemeltethetők (7. kép). Az összes többi motor akár 100 százalékban biodízellel is üzemeltethető. A biodízeles motor teljesítménye ugyanaz, mint a gázolaj esetében. A Valtra motorjait nem kell módosítani a biodízel használata előtt. Ha azonban 5 százaléknál nagyobb keveréket használunk, a motorolajat, az olajszűrőt és az üzemanyagszűrőt a szokásosnál kétszer olyan gyakran kell cserélni.

7. kép: A Valtra A75 típusú traktora (forrás: „Valtra introduceert 5e generatie A-serie” / Trekkerweb)

A testvércég, a Sisu Diesel folytatja a biodízel tesztelését. Lehetséges, hogy a jövőben nagyobb koncentrációjú biodízelt használ a cég. A közös nyomócsöves motorok korábbi határértéke 5 százalékos biodízel-keverék volt.

Ezenkívül a Sisu Diesel külön előszűrő felszerelését javasolja, ha rendszeresen használnak biodízelt. A vízszűrőt gyakran ellenőrizni kell, mivel a biodízel hajlamosabb a kondenzvíz felszívására, mint a normál dízel üzemanyag.

Deutz-Fahr

Az összes Deutz-Fahr (8. kép), Same, Lamborghini és Hürlimann márkanév alatt forgalmazott, Deutz motorokkal felszerelt traktor mostantól akár 100 százalékban biodízelt tartalmazó üzemanyag-keverékkel is üzemelhet.

8. kép: A Deutz-Fahr 9340-es típusú traktora (forrás: Rare Gallery)

Ennek kulcsa a motorok üzemanyag-befecskendező rendszere, amely egyes szivattyúkból táplált befecskendezőket használ. A Deutz azt állítja, hogy ez egy olyan rendszer, amely garantálja a megbízhatóságot a biodízellel történő üzemeltetés során.

Az összes Deutz-Fahr márkanév alatt forgalmazott, Deutz motorokkal felszerelt traktor mostantól akár 100 százalékban biodízelt tartalmazó üzemanyag-keverékkel is üzemelhet.

McCormick és Landini

Az összes McCormick és Landini (9., 10. kép) motorszállítói – a Perkins, az EEA és a Cummins – legfeljebb 5 százalék metil-észtert és 95 százalék EN 950-es ásványi dízel üzemanyagot tartalmazó biodízel-keverék használatát engedélyezik.

9. kép: A McCormick CX 105-ös erőgépe (forrás: Zielony Sztandar)

Előírásaik érvényesek az üzemanyag-tárolási módokra és a motor szervizelési időközeire is. Rendszeres olajmintavétel javasolt. Azokra a hibákra, amelyek a biodízellel való üzemeltetésre vezethetők vissza, nem terjed ki a gyártói garancia.

10. kép: A Landini 5-085 típusú traktora (forrás: „Landini 5-085: der neue Traktor für absolute Vielseitigkeit” / Landini)

Az összes Landini motorszállítói legfeljebb 5 százalék metil-észtert és 95 százalék EN 950-es ásványi dízel üzemanyagot tartalmazó biodízel-keverék használatát engedélyezik.

Perkins

Az összes jelenlegi Perkins motor 5 százalékos biodízel-keverékkel működhet teljesítményvesztés vagy a garancia elvesztése nélkül. Bár a biodízel energiatartalma 8-10 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos dízelé, 5 százalékos keverésnél az energiaveszteség elhanyagolható és a kezelők valószínűleg nem észlelnek jelentős teljesítményromlást.

A szervizintervallumok 500 órásak maradnak, vagy (esetleg) a korábban meghatározottak szerint alakulnak. A magasabb biodízel-arányú üzemanyaggal kapcsolatos kísérletek a Perkinsnél is folyamatban vannak.

Cummins

Az összes új Cummins motor (a McCormick és a JCB traktorokban használt) akár 5 százalék biodízelt is képes kezelni. A cég vizsgálja annak lehetőségeit, hogy miként fokozható ez az arány.

Konklúzió: a felsoroltakból kitűnik, hogy a világ vezető traktor-, illetve motorgyártói komolyan foglalkoznak a biodízel használatának kérdéseivel. Az eddig közzétett tapasztalatok azt sugallják, hogy a biodízel jövőbeni mezőgazdasági használata nemcsak esély, hanem valódi lehetőség is.

Ahhoz, hogy a traktormotorok az elvárt élettartamon belül folyamatosan megbízhatóan működjenek, különös jelentősége van a rendszeres karbantartásnak.

Néhány gyakorlati tanács

A biodízel jellemző tulajdonságainak áttekintéséből kitűnik, hogy a kedvező és kedvezőtlen tulajdonságok együttes jelenléte a motorok működését és élettartamát alapvetően befolyásolja. Ahhoz, hogy a traktormotorok az elvárt élettartamon belül folyamatosan megbízhatóan működjenek, különös jelentősége van a rendszeres karbantartásnak.

A biodízel használata esetén néhány speciális karbantartási teendőre különösen figyelni kell. Ilyenek például a következők:

• Az üzemanyag minősége: mindig jó minőségű biodízelt kell használni, hogy elkerüljük a szennyeződések és víztartalom által okozott problémákat. A biodízelt csak olyan tanúsított gyártótól szabad megvásárolni, amely garantálja, hogy a termék megfelel az EN 14214 szabvány előírásainak.
• Az üzemanyagszűrő cseréje: a biodízel tisztító hatása révén eltávolíthatja az üzemanyagrendszerben lévő különböző a lerakódásokat. E mellett, ahogy korábban is említjük, a biodízel esetenként (különösen hideg időben) kocsonyásodhat, ami az áteresztő képességet csökkenti, esetleg eltömődést okozhat. Mindezek miatt az üzemanyagszűrőket rendszeresen cserélni kell, hogy elkerüljük az eltömődést, illetve az üzemzavart. Hideg időben érdemesebb alacsonyabb biodízelarányt alkalmazni, vagy ha megoldható, fűtött helyen tárolni a gépet.
• Rendszeres olajcsere: a biodízel használata növelheti a motorolaj szennyeződését, ezért fontos a gyártó által ajánlott olaj használata és a rendszeres olajcsere, ahogy erre ugyancsak utalunk a cikk korábbi részében.
• 0 °C alatti hőmérsékleten: ajánlott kerülni az 5 százalék feletti biodízel-keverékek használatát. Ez a keverék az üzemanyagszűrő eltömődését, esetleg lefagyását okozhatja, ami befolyásolhatja a motor indítását. Előfordulhat, hogy néhányszor be- és kikapcsolnia kell a gyújtást, mielőtt a traktor elindulna. Ezenkívül célszerű a motort néhány percig alapjáraton működtetni, mielőtt gyorsítana.

A felsoroltak mellett természetesen minden további olyan karbantartási feladatot is el kell végezni, amelyek a normál üzemanyaggal hajtott motorok esetében is elvégzendők.

A különböző fejlesztések eredményeként ma már számos olyan megoldás segíti a gépkezelőket, amely automatikusan jelzi, ha valamilyen probléma miatt a tervezettől korábban kell beavatkozni a nagyobb baj megelőzése érdekében. A prediktív karbantartás elemei a biodízelt használók számára is ajánlhatók. 

---

---

Címkék: traktor, biodízel, john deere, new holland, Case IH, fendt, valtra, deutz-fahr, mccormick, landini, perkins motor, Cummins motor
MEGOSZTÁS
-
Változások a traktorok energiaellátásában (8. rész) – A biodízel, mint lehetőség